A „nyújtható” (stretchable) elektronika nem sci-fi többé. Az elektronika egészét merev áramköri lapok határozták meg eddig, a Missouri Tudomány és Technológia Egyetem kutatói viszont rájöttek, hogy megnyújtott, hajlított elektronikus komponensek is kivitelezhetők. A 3D nyomtatás az újítás központi eleme.
Az elasztomer elasztikus (rugalmas) polimer, a polimer felületére építhető vezetőtípus tökéletesen alkalmas a feladatra. Meghibásodás, komolyabb teljesítménybeli következmények nélkül hajlítható, csavarható, tekerhető össze. A kutatók szerint a nyúlékony elektronika járművekbe épített rendszereknél, kütyüknél, orvosi műszereknél stb. ipari szabvánnyá válhat, sőt teljesen új technológiákat is eredményezhet.
A 3D nyomtatás azzal jön képbe, hogy az elasztomer felületére vezető anyagból printelnek vékonyka rétegeket, amivel kivételesen hajlékony elektronikát hoznak létre, megoldva a mostani rugalmas elasztomer alapok és a merev elektronikus vezetők közti kompatibilitás-problémákat. Ráadásul az additív megközelítés gazdaságosabb is a hagyományosnál, például a jelenlegi félvezetőgyártást meghatározó fotólitográfiánál.
A technológia elterjedése előtt több kihívásnak kell eleget tenni: meg kell oldani, hogy az új elektronikus dolgok huzamosabb ideig használhatók legyenek, plusz, hasonlóan rugalmas elemeket is kell készíteni hozzájuk.
