Kuriózumból valósággá válik az épületnyomtatás, rivaldafényben a házakhoz, hotelekhez, hidakhoz és barakkokhoz használt printelt beton. Az anyagot sokan tanulmányozzák, hogy új és jobb eljárásokkal dolgozzák meg, nyomtassák. A printelt beton kevesebb anyagveszteséggel jár, bármilyen formában legyártható, és mivel helyi anyagokból elkészíthető, nyersanyagokban szegény környékeken is előállítható.
A Müncheni Műszaki Egyetemen (TUM) behatóan vizsgálják a beton nyomtatott változatát. Az építőmatériákkal foglalkozó Klaudius Henke madárcsontokhoz hasonlítja. A csövek belsejében lévő merevítő szerkezet annyira masszív, hogy a négyzetmilliméterenkénti 50 newtont (az erő mértékegysége) is elbírja. Ez annyit jelent, hogy ugyanolyan szilárd, tartós, mint a hagyományos módszerrel készült beton.
A merevítő szerkezetet viszont régi eljárásokkal nem, hanem csak 3D nyomtatással, szelektív kötéssel lehet előállítani: vékony homokrétegekre cement és víz keverékét helyezik ugyanabban a formában, ahogy a végére elképzelték. A pluszhomok könnyen eltávolítható, és csak a betonszerkezet marad.
A szobaméretű printert az egyetem kutatói építették. A homokot automata szórórendszer rakja le. 3D-s követőrendszer biztosítja, hogy a nyomtatófej a munkatér bármely pontjára legyen pozícionálva, míg a fúvóka bármely tetszőleges pontra eljuttatja a cement-víz keveréket.
Az ipari partnerekkel együttműködő felsőoktatási intézmény többezer fúvókával felszerelt nyomtatófejjel rendelkező, akár tíz köbméteres tárgy gyártására is képes különleges printeren dolgozik. Rekordról lesz szó, hiszen ekkora méretű betonobjektumot nem nyomtattak még.
A TUM egyébként extrudálás-alapú módszereket is fejleszt beton nyomtatására. Mivel az extrudálás a legelterjedtebb betonnyomtatás, sokféle technológia és anyag dolgozható ki hozzá.
„Elsősorban a gyors építési sebesség miatt előnyös. Az anyag-összetevők kiválasztása és a belső üreges szerkezetek kidolgozása lehetővé teszi multifunkcionális komponensek gyártását” – nyilatkozta Henke.
A kutatók faforgáccsal kiegészített betont is fejlesztettek. A faforgácsban sok a levegő, így télen-nyáron megoldja a hőszigetelést és a hőmérsékletszabályozást. A speciális betonhoz speciális extrudáló rendszert dolgoztak ki, két centiméteres rétegekkel. Az extrúdert számítógéppel vezérelt robotkarra szerelték fel. A módszerrel 1,5 méter széles és 1 méter magas prototípusokat készítettek a pehelykönnyű anyagból. Az anyag ugyanolyan jó szigetelő és ellenálló képességekkel rendelkezik, mint a hagyományos, gázzal „szellőztetett” beton. A kemény felület miatt viszont utómunkálatokra van szükség.
„A 3D nyomtatás megváltoztatja az építészetet. Nemcsak többféle formára ad lehetőséget, hanem, mivel minden egyes komponenst egyedileg terveznek, pluszköltség nélkül több a variációs lehetőség” – összegez Henke.