FREEDEE BLOG

Az ottawai 3Dprintler 3D nyomtatószolgáltatásokra és forrásokra specializált keresőmotorja a 3DP cégekkel rajta keresztül összekapcsolt fogyasztónak segít megtalálni a legkedvezőbb árakat és nyomtatási lehetőségeket.

A startup szinte hetente bővíti keresőmotorja funkcióit, vagy áll elő új alkalmazással. A legújabb egy 3DP chatbot, „egy portás-stílusú szolgáltatás” üzenetküldő alkalmazásokhoz, lényegében a kereső- és összehasonlító rendszer zsebre tervezett MI-változata. Jelenleg a Slack-en és a Telegramon érhető el, hamarosan Kik és sms-üzenetküldéshez is lehet majd használni. A Facebook és Skype jóváhagyására még várnak, de nyilván nem kell sokáig.

Könnyű rátalálni, az üzenetküldő appban rá kall a „3Dprintler botra” keresni, aztán elkezdődik az interakció: elküldjük neki a nyomtatásra szánt fájlt, ő pedig megtalálja az optimális opciót.

CAD-fájlokat 62 formátumra konvertál, és a következő bővítésekre sem kell sokat várnunk: CAD-fájlok javítása és nyomtatásra kész állapotba hozása, felhőalapú fájltárolás, B2C és B2B változat, hangvezérlés, integráció az IBM Watsonjával.

Úgy tűnik, nagyon hasznos app lesz belőle.

A massachusettsi 3DTie nem árul zsákbamacskát, helyette moduláris, személyre szabható nyomtatott műanyag-nyakkendőket kínál ügyfeleinek. Sok printelt ruhával és kiegészítővel ellentétben ezek az egyedi nyakravalók valóban hordhatók, állítólag kényelmesek is. Kifejezőek is – úgy alakíthatók, hogy megmutassák viselőjük személyiségét, legalábbis valamit belőle.

A férfiöltönyök ugyan változatosak, de legalább annyira sablonosok is. Nyakkendőknél nagyobb a választási lehetőség: vastag vagy vékony, selyem vagy tweed, bármilyen szín stb.

Boris Rabinovich szoftvermérnök két éve kezdett nyakkendőket tervezni, de a szabványos gyártással cseppet sem volt elégedett, és úgy érezte, hogy terveihez más eljárás, 3D nyomtatás kell. A PTC Creo 3D CAD-programmal dolgozta ki aprólékos, száznál több pici csempéből összeálló darabjait.

A printeléshez Ultimaker 3D nyomtatót használt, a gép mindegyik nyakkendőt hat könnyen összeilleszthető darabban nyomtatta ki. Nem gyűrődnek, összehajtogathatók, kényelmesen igazíthatók a nyakhoz.

Rabinovich az elején azt hitte melléfogott, és terméke eladhatatlan lesz. Aztán addig tökéletesítette, hogy webshopot is nyitott, munkáját divatbemutatók és 3DP rendezvények közönsége is megcsodálhatta.

A Mad Max sokakat inspirált, köztük a barcelonai David Martínezt és Matías Parraguést, a 28 milliméteres posztapokaliptikus Thunder Chrome táblásjáték két kitalálóját is.

A 3D nyomtatásra tervezett játék látványa valóban a világvége utáni időket idézi.

„Azt akarjuk, hogy a modellt könnyen ki lehessen nyomtatni és összeszerelni. Ehhez kell a támogatás. Azért szeretnénk bővíteni a modellek körét, hogy a pusztulás földjén felépítsük a lehető legvadabb posztapokaliptikus várost” – írják Kickstarter-kampányukhoz.

A játékhoz térképet, hullákat és más elemeket is mellékelnek. Moduláris, azaz az elemek, omladozó épületek és falak stb. tetszés szerint rendezhetők, összeilleszthetők, szétszedhetők. Világvége ide, világvége oda, a látványnál azért valósághűségre törekednek. Már amennyire valósághű a posztapokaliptikus közeg: van benne műhely, elhagyatott színház, olajfúró torony és a Mad Max Igazság csarnoka is, a Thunderdome minden őrületével együtt: harccal, gyilokkal, kannibalizmussal stb.

Amióta a palmürai műkincseket az ISIS megsemmisítette, a diadalív a terrorizmus elleni világméretű harc egyik jelképévé vált.

Bel templomának lerombolását követően az Oxford, a Harvard és a Jövő múzeumának közös projektje, a Digitális Régészeti Intézet (IDA) a romokat méretarányosan kinyomtatta. A nyomatokhoz faragott egyiptomi márványt használtak.

A diadalívet a londoni Trafalgar téren állították ki, és mielőtt Palmürába, az eredeti mellé kerülne, New Yorkban és Dubaiban szintén bemutatják.

Divattervezők körében népszerű a 3D nyomtatás, sokuk kísérletezik vele. Ennek ellenére nagyon kevés a bármikor viselhető, kényelmes printelt ruha. Elsősorban szelektív lézeres szinterezést használnak, hozzájuk mert legrészletesebben ezzel a technológiával dolgozhatók ki felületek. Csakhogy még részletgazdagabb kidolgozás kellene!

A brit Loughborough Egyetem és a textília- és ruhagyártó Yeh Csoport közös kutatásban, a 3D Divat projekt keretében vizsgálja, hogyan lehetne valóban hordozható és könnyű darabokat egyetlen gyártási műveletben megmunkálatlan nyersanyagokból – műanyagokból – előállítani. Hatékony 3D nyomtatási folyamatot akarnak a közvetlen „polimerből ruha” koncepcióra kidolgozni.

A kutatók konklúziója: 3DP-vel gyorsabb az innováció, személyre szabott a végtermék, nincsenek mértani korlátok, és szinte semmi hulladék nem termelődik, nincs levegőszennyeződés (éles ellentétben például a mai kínai textil- és ruhaiparral). A technológia forradalmasíthatja a divatot, hamarosan 24 óra alatt elkészülhet egy teljes ruha.

Most már csak az a kérdés, hogy mikor az a „hamarosan.”

A tervező-fejlesztő Yeliz Karadayi, a Carnegie Mellon Egyetem végzős doktorandusza a Geomagic Touch érintés interfésszel, egy robotkarral felszerelt nyomtatótollat dolgozott ki. Az „Irányított kéz” garantálja, hogy a felhasználó felismerje a formákat, ne lépje át a térbeli kereteket, opciókat kínál neki, és mindezek mellett szabadkézzel dolgozik.

A Geomagic-et eredetileg tárgyalkotásra, szobrászati segédeszköznek szánták, és úgy is használják. Karadayi rendszerében lényegében sorvezetőként funkcionál, amit különféle textúra- és effektustípusokra, speciális mintázatok kidolgozására stb. is beállíthatunk.

Művészek remek szkeccseket készíthetnek a turbósított tollal, tervezők valós időben kísérletezhetnek a térbeli tárgyalkotással, de gyerekeknek is jó szórakozás, remek oktatási eszköz lehet.

A NASA és az Amerikai Gépészmérnök Szövetség (ASME) „Gondolkodj a kereten kívül” tervezőpályázatot hirdetett általános és középiskolás diákoknak. A Nemzetközi Űrállomás Made in Space 3D printerére kell nyomtatható terveket készíteniük. Egy kikötéssel: olyan tárgyakat kell kitalálniuk, amelyeket az Űrállomás mikrogravitációjában tartózkodó asztronauták használnának.

Az augusztus 1-én záruló verseny résztvevői két korkategóriában (Junior, Tinédzser) mérettetnek meg. A fődíj ugyanaz: a nyertesek Las Vegasban meglátogatják a Bigelow Aerospace-t. Ez a cég gyártotta a bővíthető űrbéli lakótér BEAM-et.

A négy további döntős jutalma egy-egy felfújható Helmplanet sátor, tíz elődöntős pedig 50 dolláros Shapeways utalványt kap.

Itt a világ első nyomtatott repülőgépe, amire azonban sem most, sem a jövőben nem foglalhatunk jegyet azon egyszerű oknál fogva, hogy mindössze 3 kiló. A Southampton Egyetemen, lézeres szinterezéssel készítették. Az első tesztre még tavaly került sor Dorsetben, az angol partoknál. Azóta a Királyi Haditengerészet az Antarktiszhoz közel, a Déli-óceánon is több alkalommal letesztelte. 30-30 perceket repült. Ez volt az első alkalom, hogy a brit tengerészet vezető nélküli légi járművel (UAV) próbálkozott az Antarktikán.

A SULSA (Southampton University Laser-Sintered Aircraft) rendeltetése egyébként sem személyek, de még csak nem is kisállatok szállítása, hanem hajók navigálásának támogatása a Déli-óceán jeges vizein. Az óceánról valósidőben küld felvételeket, folyamatosan monitorozza a víz- és jégviszonyokat.

SULSA-t nejlonporból, EOS gépen, négy könnyen összeszerelhető részben nyomtatták. Előállítása könnyebb és olcsóbb, mint az Öböl-régióban alkalmazott ScanEagle-é. 7 ezer fontba kerül, fesztávolsága 2 méter, egyszerű szállítani, motorja csendesnek nevezhető, csúcssebessége 160, utazósebessége 95 km/h. A teszteknél laptopról irányították, de autopilot módban szintén működik. Nagyobb területeket képes „szemmel tartani”, mint a haditengerészet e célra kipróbált kvadrokoptere.

Akad még rajta finomítanivaló, de a teszteredmények mindenképpen bíztatóak.

A 3D nyomtatás új orvosi alkalmazásairól szinte naponta beszámol a szaksajtó. A technológia a medicinával párhuzamosan a gyógyszerkészítésben is terjed. Minden alapos és felelős előkészületeket igénylő területhez hasonlóan, a printelt gyógyszerek is több szabályozási kérdést vetnek fel, mert rossz esetben félresikerülhetnek, veszélyesek lehetnek, nőhet a feketepiac stb.

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-felügyeleti Hivatal (FDA) több nyomtatott gyógyszert, például az epilepsziára szedett SPRITAM tablettákat jóváhagyott már.

A University College London és a FabRx Ltd. kutatói sztereolitográfiával (SLA) kísérletezve, megállapították, hogy a technológia alkalmasabb gyógyszerek előállítására, mint a ráolvasztásos módszer (FDM). Korábban ugyanis az FDM-mel próbálkoztak, és a 4-ASA (4-aminoszaliciliát sav tabletta változata) gyenge minőségű lett, rongálódott printelés közben.

Jelen kísérletnél szintén a 4-ASA-ra, valamint a paracetamolra esett a választás, és Form 1+ SLA printerrel dolgoztak. Ezúttal sikerrel jártak, és megállapították, hogy az így készülő gyógyszerek nemcsak személyre szabhatók, hanem előállításuk is gyorsabb és költséghatékony.

„Az SLA ipari szinten és személyre szabott adagolás esetén egyaránt fontos gyógyszergyártó technológiává válhat a jövőben” – összegeztek a kutatók.

A madridi digitális festő és illusztrátor Sonia Verdu különleges kopogtató fájljait osztotta meg az Instructables-en és a Thingiverse-en.

Verdu korábban printelt már robotformájú okostelefon-tartót, életnagyságú babákat, aztán a mitikus hüllővel kezdett el foglalkozni: tavaly 42 részből álló sárkányt, most pedig sárkányt formázó gótikus ajtókopogtatóval állt elő. A printeléshez a nyílt forrású spanyol BQ Witbox 2 gépet használta. A vashoz hasonló állagú és küllemű sárkányt Epoxy XTC-30 gyanta és vaspor összekeverésével, egyes részek természetes rozsdahatását pedig ammónium-kloriddal érte el.

A végeredmény valódi tömegénél tízszer többnek látszó könnyű műanyagdarab. Négy Thingiverse-felhasználó már meg is kísérelte újraalkotni a kopogtatót, egyikük például kékre festette a sárkányt.