FREEDEE BLOG

Miniatűr asztali háborús játékok, például a Warmachine vagy a Warhammer terepekkel, akadályokkal élvezhetők igazán. Különben hogyan válasszuk ki csapatainkat, stratégiánkat?

A játékosok helyszínek helyett azonban inkább a katonáikkal foglalkoznak. Az épületek esetlegesek, az akadályokat időnként papírdobozokból készítik el, és így tovább.

Itt jön képbe a 3D nyomtatás – a 3DPrint.com a Thingiverse és a MyMiniFactory kínálatát böngészte át, és válogatott ki tíz izgalmas kiegészítőt: moduláris hidat, várromot, úthálózatot, teleportálót stb. Mindegyik letöltése ingyenes.

Donald Trump, a Republikánus Párt legesélyesebb elnökjelölt-aspiránsa sokszor beszél a változásokról, így nem meglepő módon április 27-én 40 perces külpolitikai szónoklatban a 3D nyomtatást is megemlítette Washingtonban. Az USA katonai technológiájával kapcsolatban jegyezte meg, hogy 3DP, mesterséges intelligencia és cyberhdviselés nélkül az ország nem lesz sokáig a 21. század rivális nélküli vezető katonai hatalma.

Megígérte, hogy megválasztása esetén minden erejét latba veti korábban soha nem látott haditechnológia fejlesztéséért, amelynek egyik kulcseleme a 3D nyomtatás lehet. Ennél többet azonban nem árult el.

A realitásokat illetően: a nyomtatott fegyverek ma még semmilyen szinten nem helyettesíthetik a hagyományosabb eljárásokkal készülteket. A haditengerészetben kezdik alkalmazni a technológiát, a printelt katonai drónokat 2017-től tesztelik.

Lee Cronin, a Glasgow Egyetem kémiaprofesszora a 3D nyomtatás szerepéről beszélt a 3DP-nek szentelt április 26. és 28. közötti INTERPHEX gyógyszeripari kiállításon New Yorkban.

Előadásában felhívta az iparág figyelmét a technológia mielőbbi alkalmazására, amellyel drámai kiadáscsökkenés, hatékonyság-növekedés és személyre szabottabb, a beteg igényeit jobban kielégítő gyógyszerek várhatók.

Cronin és laboratóriuma évek óta gyógyszereket („reactionware”) printel: a folyamatban olcsó 3DP megoldásokat kombinál az úgynevezett „vegyi internettel.” Az olcsóbb előállítás mellett a demokratikusabb elosztás is vezérli, tablettáival a fejlődő világ országaira gondol.

„A gyógyszeripar Ubere” – mondta a hallgatóságnak.

Az „Uber for X” modellt az alkohol-kiszállítástól a személyes masszázsig, seregnyi területen vették át. Lényege, hogy a fogyasztó szükség esetén azonnal jelentkezhet a rászabott termékért vagy szolgáltatásért. Az ötlet ugyan egyszerű, de a gyógyszeripar jelenlegi gyakorlatát teljesen át kellene alakítani hozzá – a cégek méretes laborokban, nagymennyiségben előállított, kórházaknak és gyógyszertáraknak kiszállított általános gyógyszerekben gondolkoznak. Ezeket a szereket gyakran hosszú ideig tárolják. 3D nyomtatással kisebb központokban történne a gyártás, de kórházakban és rosszul ellátott távoli térségekben, akár otthonokban is kivitelezhető lenne, nagy mennyiség helyett a mindenkori igény, általános helyett egyedi szükséglet szerint.

Pitupong Chaowakul, a bangkoki Supermachine Studio építésze és a Siam Cement Group (SCG) létrehozták Délkelet-Ázsia első nyomtatott otthonát, egy „21. századi barlangot.”

Pitupong az emberi lakókörnyezet történelmét tanulmányozva jutott el az ősidőkig, amikor eleink barlangokban találtak menedéket, biztonságot. Azóta kinőttünk belőlük, de a barlang szóhoz ma is távoli és békés helyet asszociálunk. Ebben az értelemben használja, és ezt a jelentést kívánta 21. századi kontextusba emelni.

Az otthon új koncepciója paradigmaváltáshoz is vezethet.

Miért kell doboznak kinéznie? – teszi fel a kérdést, amelynek alternatíváját munkájával villantja fel. A hat oszlop megmunkálása felfelé és lefelé csavarodó cseppköveket idéz, a 3DP rétegezése viszont egyértelmű modern hangulatot ad nekik. Az összekötő pontokat és az oszlopokat is úgy dolgozták ki, hogy a 180 háromszög-alakú részből összeállított geodéziai lámpát felkapcsolva különös árnyékeffektusokat érzékeljünk.

A „barlangot” 3D nyomtatás nélkül nem lehetett volna kivitelezni. Minden egyes részét az SCG gyárában printelték – a tervezés három, az építés egy hónapig tartott. Az FDM és a finom részletek kidolgozására tökéletes porágy/tintasugaras technológiát kombinálva használták, olasz betonnyomtatón (WASP modellen), és az alkalomra készített speciális, kőszerű cementtel dolgoztak. Kötőanyagot és különféle szálakat tettek bele. A munkában olasz szakemberek is részt vettek.

Pitupong szerint a 3DP a világ legismertebb történelmi épületeivel, például a Taj Mahallal vagy a Sagrada Familiával azonos esztétikai értékű munkákhoz vezethet. Ha Gaudi korában létezett volna a technológia, az ikonikus templomot sok-sok évvel korábban befejezik.

Az épületnyomtatás széleskörű elterjedéséhez azonban tetemes pénzösszegeket kellene befektetni, ami egyelőre, ideig-óráig hátráltatja a fejlődést.

A 3Doodler világa gyorsan fejlődik, egyre több művész használja ki a nyomtatótoll lehetőségeit. A technológiát évek óta használó, a 2015-ös 3Doodler Művészi Díjat elnyerő brooklyni Rachel Goldsmith munkássága jól szemlélteti mire képes, miért egyedi az eszköz.

A nyomtatótollat Magyarországon a FreeDee forgalmazza, kiegészítőkkel együtt itt rendelhető meg.

Az anyagok tulajdonságai és felhasználási módjuk bizonyos mértékben korlátozzák az építőiparban lévő potenciált. 3D nyomtatótechnikákkal azonban jelentősen bővülhetnek a lehetőségek.

Köztudott, hogy az eddigi legnagyobb printereket erre a területre fejlesztették. Egy brit, holland és amerikai kutatók és egyetemisták által kidolgozott módszerrel egyedi beton-kompozit szinte azonnal építhető. A gépek és az új anyag korábban kivitelezhetetlen szerkezetek megvalósítását is lehetővé teszik.

Elsőre a nyomtatott épületek szerkezeti integritása és masszívsága vethet fel kérdéseket. Kétségtelenül üregesek, viszont a részletes és organikus generatív tervezés ellensúlyozza a hiányosságokat, sőt, az áram- és vízvezetékekhez stb. használható, azaz nélkülözhetetlen üregeket már a tervrajzban fel lehet tüntetni. Nyomtatással ezek a tervek gyorsabban, könnyebben és kevesebb anyagveszteséggel, összességében költséghatékonyan valósíthatók meg.

Néhány építőipari cég, például a kínai Winsun él már a 3D nyomtatótechnológia adta lehetőségekkel. Elmondásuk alapján egy 9,5x40x6 méteres ház nem egész egy nap alatt 5 ezer dollárért felépíthető. Az egyedi összetevőket a cég műhelyeiben készítik el, teherautók szállítják az építkezés helyszínére, ahol acél és más anyagok felhasználásával összeszerelik őket. A Winsun nemrég készült el első nagyobb villájával, és a jövőben még méretesebb házakat akar nyomtatni.

A printerek mérete egyelőre hátráltatja az épületnyomtatás gyors elterjedését, szakértők szerint viszont nem sokáig, és előbb-utóbb a helyszínen is kivitelezhető lesz minden, természetesen még nagyobb gépekkel, és sokkal kevesebb segédanyag kell majd hozzájuk.

A videojáték-konzolok és grafikák egyre kifinomultabbá válnak, és úgy tűnik, e folyamattal párhuzamosan nő a kézi konzolok népszerűsége is.

Egyik oldalról a Pong, Donkey Kong és társaik iránti nosztalgia, másikról a csináld magad szellemiséget és az egész maker-kulturát inspiráló miniatűr Raspberry Pi elterjedése lehet a magyarázata, hogy az utóbbi időben több retro kézi konzolt fejlesztettek. Az eredeti Pi méretének fele, a Pi Zero tovább bővítette a lehetőségeket – még kisebb és könnyebb konzolok jelennek meg a maker-műhelyekben.

Egyikük, a párizsi Alister Savage Pirakeetje szintén nagyon pici darab.

Savage eleve úgy tervezte, hogy egyszerű gépeken lehessen nyomtatni. Az Adafrut Pocket PiGRRL-jére emlékeztető, de annál kisebb konzol elektronikus kiegészítői könnyen beszerezhetők, valamivel több mint 100 dollárba kerülnek. Nyomtatáshoz, szereléshez a Thingiverse-en találunk használati útmutatást.

A Łódžhoz közeli Legnicában élő Łatka cicust szörnyű baleset érte tavaly ősszel: mindkét hátsó lábfejét szétszúzta egy ismeretlen támadó. Valahogy mégis hazatért, elvitték a helyi állatorvoshoz, de a sérült testrészeket sajnos amputálni kellett.

Dariusz Niedzielski wroclawi állatorvos azonban a segítségükre sietett: MRI és CAT szkent készített a magyarul Foltra fordítható nevű állatról, amelyeket elküldött a Łódži Technopark Állatorvosi Implantátumok Laboratóriumába.

A labor személyre szabott implantátumokkal, művégtagokkal foglalkozó kutatói eldöntötték, hogy 3D nyomtatás a megoldás. Prototípusokat készítettek, és az egyik tökéletesen passzolt a cica sokkal súlyosabban sérült jobb hátsó lábához. Egy közeli gyárban, titánból készítették el a végleges változatot.

A Lengyelországban első ilyen jellegű operációra múlt csütörtökön került sor.

Milyenek lesznek 2026, 2036 és 2066 autói? Ultrabiztonságosak, önvezetők, nyomtatottak?

Valószínűleg mindhárom és valószínűleg más is. A valamikor a második negyedévben piacra kerülő első printelt autó mögött álló Local Motors (LM) és a Siemens mindenesetre nem bízza a véletlenre a jövőt – a 2011 óta együttműködő két cég új partnerségben állapodott meg. Az LM eddig is használta a Siemens SolidEdge szoftverét, de most már az NX-et és a Fibersim portfoliót is fogja, és az LM Labs programjában való együttműködést is tervezik. A laborok lényegében cégek által szponzorált hacker- és makerterek, ahol a közösség tagjai saját és LM-projekteken is dolgozhatnak a közlekedés jövőjén vagy bármilyen más innovatív ötleten.

A Siemens a „digitális ikrek” dolgok internete-technológiával (IoT) szintén hozzájárul az együttműködéshez: a megoldással fizikai autók vagy más járművek valósidejű teljesítményadatokat juttatnak el a gyártó által létrehozott digitális másukhoz. Ez azt jelenti, hogy mérnökök virtuális világokban tesztelhetnek termékeket, felgyorsul a prototípuskészítési folyamat. Az LM digitális tervező és 3DP technológiáival tervezés és gyártás közti idő csökkenthető le, könnyebb lesz a tervezés és az újratervezés, kevesebb gyártóberendezésre stb. lesz szükség.

A két cég együttműködése, eszköztáruk közös hasznosítása, más high tech megoldásokkal (IoT, bigdata-analitika, MI, VR srb.) való összekapcsolása valóban jelentős mértékben felgyorsíthatja a nyomtatott autók fejlesztését és értékesítését.

A divatot építészettel, 3D nyomtatást hagyományos cipésztechnikákkal kombináló Silvia Fado a printelésre, CNC-marásra és lézervágásra egyaránt alkalmas ZMorph 2.0 S géppel dolgozik meghökkentő kreációin.

Kinetikus nyomok kollekciójában a lábbeli bőrből készült relatíve tradicionális felső részéhez ipari rugókkal és pneumatikus szerkezetekkel kiegészített nyomtatott talpalapot társított. Szénszálas (Carbonalise) cipői szintén erősen stilizáltak, futurisztikus hangulatúak. A változó színű fényeket kibocsátó Szabadságsugár készítésekor a new yorki Szabadság torony ihlette meg.

Lábbelijeihez változatos, de erős és tartós nyomtatóanyagokat, a tevékenységét szponzoráló ColorFabb termékeit használja. A jövőben is tesztelni fogja a cég nyomtatószálait, és tervei szerint gyakrabban él a CNC-marás és a lézervágás lehetőségeivel.

Fado cipői egyelőre inkább izgalmas kísérletek, magukkal ragadó konceptuális munkák. Hordani viszont aligha lehet őket.