FREEDEE BLOG

Az Aacheni 3D Nyomtatásközpont FabBusszá – 8 munkaállomásból, 12 3D nyomtatóból álló mobil 3DP osztályteremmé – alakított át egy hajdanában 1,2 millió kilométert megtett, 70 km/h csúcssebességű régi, de az alkalomhoz illően felújított berlini városi buszt. A jármű iskolákhoz és üzlethelységekhez egyaránt ellátogat, diákoknak és alkalmazottaknak teszi lehetővé, hogy a parkolóban megismerjék, átéljék a technológiát.

A busz alsó szintjén pult, pihenőhelyiség, CAD-tervezésről és 3D nyomtatásról szóló könyvek és egy Stratasys Objet 24 gép található. A nyolc munkaállomás a felső szinten üzemel, mindegyikhez MakerBot Replicator 5 3D nyomtató, vagy MakerBot Mini, Autodesk Inventor és Fusion szoftverek tartoznak. A szinten még egy bemutatótérnek is szorítottak helyet.

A központ a helyi Alkalmazott Tudományok Egyetem és a Lézertechnológiai Fraunhofer Intézet közös kezdeményezése. Ha kell, a mobil osztálytermet érdeklődőknek akár kölcsön is adják, sőt, háromrészes programokban (elmélet, tervezés, nyomtatás) az alapok is elsajátíthatók. A résztvevők „additív gyártás tervező” vagy „additív gyártás specialista” papírt kapnak.

Az emeletes busz idén visszalátogatott a június 14. és 16. közötti erfurti Rapid.Tech 2016 vásárra – első alkalommal ott láthatta a nagyközönség, tavaly 15 országból 4 ezer személy ismerkedett a mobil osztályteremmel.

A központ bővítené a lehetőségeket, és 10 ezer euró alatti fémnyomtatót tervez.

Az athéni 3D Life neve mindent elárul: a startup szórakoztató új életstílus cuccok, műalkotások vagy kézműves remekek helyett potenciális életmentő darabokat printel. A Materialise Mimics szoftverével, a Stratasys Objet 260 Connex 3 gépén készítenek orvosi modelleket.

Az országban a 3D Life az egyetlen cég, amely ezzel a szakterülettel foglalkozik. Változatos anyagokat és színeket használnak. Részletes anatómiai modelleket készítenek fogakról, kézről, csontokról és természetesen belső szervekről, szívről, májról, agyról és másokról is.

A modellek az anatómia alapos ismeretéről tanúskodnak. Gyakorláshoz, sebészi műtétek előkészítéséhez ideális alapanyagok, orvosi beavatkozások tesztelhetők rajtuk. A tesztekkel lerövidül az operáció, ami általában növeli a beteg gyógyulási, túlélési esélyeit.

A japán kormány egy ideje gőzerővel támogatja a 3D nyomtatás iskolai tanítását. A Microsoft Japan és a Kabuku kifejezetten azzal a céllal indított oktatási programot a Minecraft-alapú kódolásról és a 3DP-ről, hogy a gyerekek beleszeressenek a „maker-tudományba.”

A tokiói Suginami Általános Iskola két hatodikos diákokból álló osztálynak indított speciális teremben speciális 3DP órákat.

Az 3DP oktatásban rejlő lehetőségeit persze nemcsak Japánban ismerték fel. Az Egyesült Államokban kb. ezer általános iskola rendelkezik 3D printerrel, a brit kormány az ország összes iskolájába el akar juttatni nyomtatót, Magyarországon pedig a FreeDee Printing Solutions a 3DTech az Iskolákban program keretében akarja három éven belül itthon megvalósítani ugyanazt, mint a brit kormány.

A japán példa azért figyelemreméltó, mert a távol-keleti szigetország ezen a területen hátrányban van az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal szemben. Nincsenek pénzosztó központosított oktatási programok, kevesebb a szakképzett 3DP oktató stb.

A 2014-ben Sibuyában indult Qremo projekt a „gondolkodás, cselekvés, kommunikáció” képességeket digitális oktatási platformokon szándékszik „felszínre hozni” a diákokból, amihez csomó csúcstechnológiát, köztük 3D nyomtatást is használnak. Eddig mintegy ezer tanuló vett részt ezeken az órákon, és a Suginami az ambiciózus programhoz csatlakozó ötödik általános iskola.

A világ első hivatalos Batman-nyomatának kiadása a flamand 3DP-szolgáltató, gyártó és fejlesztő i.materialise-t arra ösztönözte, hogy tippeket adjon mindazoknak, akik bármely hozzáférhető szoftver segítségével saját akcióhősöket nyomtatnának.

A CAD-szoftvereket felejtsük el, mert a részek „túl hegyesek és nem organikusak.” Szerencsére rajtuk kívül is akad bőven választási lehetőség.

Digitális szobrászatban kezdőknek a kifejezetten felhasználóbarát Sculptrist és a Meshmixert (Autodesk) ajánlják.

A profik által használt ZBrush ugyan kategóriája legjobb programja, viszont kicsit komplikáltabb, tovább is tart az elsajátítása.

A Cinema4D, a MODO és a Blender rendelkezik digitális szobrászat modulokkal, de nem ez az alapfunkciójuk, másra fejlesztették őket, úgyhogy kiegészítőkre lesz szükségünk.

Azt se felejtsük el, hogy nem feltétlenül kell nulláról indulnunk. Nagyon jó 3D modell-adatbázisokból importálhatunk fájlokat, szkeneket, amelyeket csak utána editálunk valamelyik programmal.

A szkenneléshez ingyenes szoftvereket ajánlanak, például a 123D Catch-et.  

A 3D nyomtatás nemcsak a gyártást forradalmasítja, hanem a tudomány, technológia, mérnöki diszciplínák és a matematika (STEM) oktatását is megváltoztatja. A printerek iskolai használata a programozás és a CAD design praktikus alkalmazásaihoz vezet. A Barcelonai Anyagtudományi Intézetben (ICMAB) például tananyagot dolgoztak ki az anyagtudományok 3DP-vel történő oktatásához.

A tananyagot felsőoktatásban dolgozó tanárok tesztelték és bíznak benne, hogy mielőbb eljut az osztálytermekbe is. A háromnapos tanfolyam oktatói 3Doodler 3D nyomtatótollból, nyomtatott kocka-, gyémánt- és méhsejt-szerkezetből, AFM (atomi erőmikroszkóp, atomi felbontású) képből és nanocsőből álló csomagot kapnak.

A diákoknak az adott szerkezeteken alapuló kristálystruktúrákat kell létrehozni a 3Doodlerrel. A kristály fizikai megvalósítása során jobban megismerik az anyagot és az egész anyagtudományt, a természet mechanizmusait. Praktikusabb metódus, mint a könyvekben szereplő 2D diagramok tanulmányozása. A kockaszerkezet például azért a leggyakoribb, mert a legegyszerűbb felépíteni stb.

A Kickstarter és más hasonló oldalak több fontos cég, termék elindításában vállaltak oroszlánrészt közösségi finanszírozó (crowdfunding) kampányaikkal. Az Oculus Rift, a 3Doodler, vagy a Formlabs 3D printerei túlélésüket, ismertségüket és anyagi sikerüket köszönhetik a kampányoknak. Sikertelen projektekről viszont érthető okokból kevesebb hír lát napvilágot. És azokról is ritkán számol be a média, amikor a pénz ugyan összejön, de aztán semmi nem lesz belőle, vagy egyszerűen nem működik az adott gép. Pedig több látványos bukást jegyeznek az évkönyvek.

Az első 100 dolláros 3D printer-szkennerre, a Peachy Printerre több mint 650 ezret kalapoztak össze. A nyomtatóról egyelőre nem tudni sokat, a cég pénzügyi igazgatója viszont tetszetős házat építetett magának az összeg feléből. Rendőrségi feljelentés, bocsánatkérő videó, sok minden történt, a kategóriájában a világ legolcsóbbjának beharangozott gép viszont még mindig nem készült el.

A 2014-ben indult hordozható műgyanta-nyomtató, az iBox Nano elvileg 299 dollárba került volna. A 3D Printing Industry portál például rendelt is belőle, a gép megérkezett, de nem működik. A cég aztán a Fundable oldalon próbálkozott begyűjteni 2 milliót, de nem jött össze. 2015-ben nagyobb változattal kísérleteztek, a 3D Printing Industrynál a mai napig várják a nyomtatót.

A Kristálymosó prototípusához ugyan használhatták a 3D nyomtatást, lényeg, hogy tisztítószerek, káros vegyületek nélküli mosást és a vízmolekulák összezsugorítását, vagy valami hasonlót ígértek, 268 ezer dollárt össze is gyűjtöttek a jól hangzó ötletre, de a szerkezet semmilyen szinten nem működik.

Természetesen a 3D nyomtatás csak kis szegmense a nagyon jól hangzó, de balul sikerült projekteknek, a történetek lényege, hogy egy-egy kezdeményezést jobb alaposan áttanulmányozni, és csak utána támogatni.

Az izraeli Highcon egy düsseldorfi rendezvényen számolt be fejlesztésben lévő, 2019-re várható, gyors réteggyártó technológiával működő Shape 3D gépéről, amellyel nagyméretű papírtárgyak alkothatók.

Lényegében arról van szó, hogyan alakítsunk át 2D printert 3D printerré. A klasszikus válasz az lenne, hogy Z-tengely hozzáadásával, tinta helyett nyomtatószállal, és a papír kihagyásával. Nyilvánvalóan senki sem akar öreg Canonjából 3D nyomtatót, de miért ne lehetne például megtartani a papírt, és kihagyni a nyomtatószálat?

Az ír Mcor Technologies évek óta kísérletezik valami hasonlóval, és most már az izraeli papírvágó és -megsemmisítő specialista Highcon is. A monumentális Shape 3D fém és műanyag helyett papírból fog a mai 3DP technológiánál elvileg gyorsabban méretes tárgyakat, például szobrokat és bútorokat (igen, papírbútorokat) printelni.

A papírt lézervágással rendezi speciális formákba. Minden egyes lap egy réteg, kicsit úgy, mint a „klasszikus” 3DP-ben. A Highcon már a mostani technológiájával bemutatta, hogy mindez megvalósítható. Az először szkeptikus Wanda Barcelona origami-művész munkáját printelték ki.

A virtuális valóság 2016 nagy durranása, megjelentek a csúcsminőségű headsetek, terjed a technológia, bővül és javul a kontent, egyre több az átfedés a 3D technológiákkal.

De mi van akkor, ha valamiért nem passzol ránk a headset, vagy kényelmetlen feltenni a szemüvegre?

Joshua Egsted Thingiverse-felhasználót pontosan a szemüvege zavarta, nem akarta ráhúzva kipróbálni vadonatúj Riftjét, és elhatározta, hogy saját kezűleg orvosolja a problémát.

Adaptert tervezett és nyomtatott a headsethez. A szemüveg-lencsékhez passzoló adaptert a Rifthez rögzítette, és megoldódott a probléma.

A hasonló cipőben járó VR-fanok nagy örömére a tervet és a fájlokat megosztotta a Thingiverse-en, ahonnan bárki ingyen letöltheti azokat.

A 3D nyomtatás fontos szerepet tölt be az orvostudományban.

Az uniós MESO-BRAIN konzorcium szeptemberben induló, 2019-ig tartó kezdeményezése 3D is ehhez a tudományterülethez kapcsolódik, emberi ideghálók fejlesztésével igyekszik közelebb kerülni az agy- és elmeműködés megértéséhez, nanoszintű 3D lézernyomtatással és őssejtekkel törekszik hajszálpontosan emulálni az agytevékenységet.

A kutatók munkájukkal elsősorban arra keresik a választ, hogy hogyan reagálunk különféle feltételekre, például a Parkinson-kórra, demenciára, traumákra. A printelt szerkezet az agykérgen fog alapulni, nanoelektródákkal teszi majd lehetővé az idegháló-működés elektrofiziológiai elemzését.

A kezdeményezés hatására jobban megérthetjük betegségek fejlődését, új gyógymódokat dolgozhatunk ki. A kutatók abban is bíznak, hogy gyógyszer- és más keverékeket is tesztelhetnek.