FREEDEE BLOG

Sárkányok ugyan soha nem léteztek, ennek ellenére szinte minden kultúrában, több mítoszban jelen vannak, ősidőktől kezdve megihletik az emberi fantáziát. A történetek a régmúltba, valószínűleg a nagy vándorlások előtti időkbe vesznek. De az is lehetséges, hogy dinoszaurusz-kövületek felfedezése ihlette meg az emberi fantáziát, és a szörnyhüllőket képzelték sárkánynak.

Lényeg, hogy a sárkány alakja a civilizációk kialakulása előtti időkben bukkant fel, azóta rémisztgetnek és szórakoztatnak vele. Egyes (értelemszerűen nem bizonyított) elméletek szerint viszont valóban létezett, kihalt vagy kiirtottuk, és így emlékezünk rájuk.

A sárkány egy sereg művészt megihletett, meséktől filmekig mindenhol találkozunk vele. Természetesen a 3D nyomtatásban is: mesefigurától söröspohárig, kabátakasztótól teáscsészéig szinte bármilyen sárkányformát printelhetünk. Közülük, a Thingiverse és a MyMiniFactory kollekcióiból válogatott a 3DPrint.com. Az összes modell ingyen tölthető le.

A Lenovo Tech World 2016 rendezvényén a cég szenzorokkal és LED-ekkel megpakolt, mobiljáték-kontrollerként is használható okos sportcipőt mutatott be.

Az Intel-elektronikán alapuló cipő a viselője hangulatát érzékelő és jelző tavalyi folytatása. Egyelőre viszont nem tudni, mikor lesz belőle boltban megvásárolható termék, eljut-e odáig egyáltalán. Még az összes részlet sem ismert. A Lenovo partnere egyébkén a cipőtalp-gyártó Vibram volt, és jelenleg csak megvalósíthatósági példáról (proof-of-concept) beszélhetünk.

A ránézésre teljesen átlag lábbeli LED-rendszere például a táncparketten lehet hasznos. Az elemek töltése a cipő lábfej-méretű töltőpanelbe helyezésével történik.

A 3D nyomtatás divatalkalmazásainak nagy problémája a ruha keménysége.

A Lineapiú Italia Maglificio Miles-szal közösen kidolgozott és a múlt héten bemutatott technológiája áttöréshez, puhább és rugalmasabb printelt ruhákhoz vezethet. Az elmúlt két évben kidolgozott NeTTA („új technológia textilalkalmazásokhoz”) granuláris SLS (szelektív lézeres szinterezés) módszert használ: a lézersugárral megdolgozott poliamid-alapú polimerek vékony rétegekben használható műanyagporrá olvadnak, amellyel nagyon pontos és mutatós darabok hozhatók létre.

Innováció és hagyomány találkozása: az új módszerrel kötött dekorációs elemek és minták hagyományos eljárással készült ruhadarabokra integrálhatók. A selyemszerű formák kidolgozása alig két óra, a gyártási költség viszont elég magas, és a technikán is akad még finomítanivaló.

A piaciintelligencia-megoldásokkal foglalkozó 6Wresearch szerint 2022-re 62 millió dollárosra nő India 3D prototípuskészítő és nyomtatóanyag-piaca. Az ország egyelőre a kezdeteknél tart, a technológia most válik „láthatóvá”, beindulnak a helyi startupok.

Mint mindenhol máshol, Indiában is változatos területeken várható a 3DP elterjedése: ipari gyártás, egészségügy, oktatás, építészet. Az ipari gyártás és a prototípuskészítés már ma népszerű, akárcsak az iparágat uraló két nagyvállalat, a Stratasys és a 3D Systems is.

A növekvő népszerűség elsősorban az ipari nyomtatók áresésének és a terebélyesedő piacnak tudható be. A nyomtatóanyagok közül nem meglepő módon az ABS és a PLA a legelterjedtebb, a technológiák közül pedig az FDM. A prototípus-szektort három cég, az Altem Technologies, az Imaginarium és a Novabeans Prototyping uralja.

A nullagravitációs 3D nyomtatás kitalálója és fejlesztője, a Made in Space a NASA segítségével készíti elő a RAMA (aszteroidák újjáépítése mechanikus automatává) projektet, ami pontosan azt célozza meg, amit a rövidítés takar: kisbolygókat repülő űrbányász előőrsökké alakítanának. Robotmódszerekkel nyomtatnák hozzájuk az összegyűjtött anyagokat, mi több, mechanikus hajtóműrendszert is kapnának. Kvázi-robottá alakítanák át őket.

Az ambiciózus projekt kivitelezése évtizedekig eltarthat, siker esetén viszont az minimalizálódhatnak az űrutazás anyag-korlátai, nem a Földről kellene szállítani a felhasználandó matériákat.

A hosszútávú terv nyilvánvalóan az űr kolonizációja, aminek egyik alapfeltétele a Földön kívüli gyártás. A repülő bányászállomásként funkcionáló aszteroidák központi szerepet játszanának a termelésben.

Persze előbb el kell juttatni a kisbolygókra a 3D nyomtatókat, meg kell ismerni repülési mintázataikat, máskülönben lehetetlen speciális helyszínekre küldeni az anyagokat.  

Ugyan messze még az év vége, a 3ders.org viszont máris összeállított egy listát a szerintük legjobb 3D nyomtatókról. Különféle szempontokat (nyomtatótechnológia, nyomtatóanyagok, gyorsaság és felbontás stb.) figyelembe véve, négy kategóriában összesen 23 gépet ajánlanak. A részletes leírások itt olvashatók.

Első kategória: olcsó/kezdőszint (300-800 dollár): M3D Micro (349 dollár), XYZPrinting da Vinci Jr. 1.0w (399 dollár), RepRap Prusa i3 (369 dollár), PrintrBot Play 1505 (399 dollár), UP! Mini (599 dollár), ROBO R1 +Plus (799 dollár)

Második kategória: rajongó/középszint (800-2000 dollár): DeezMaker Bukito (849 dollár), Dremel Idea Builder 3D20-01 (999 dollár), Rostock Max v2 Delta (999 dollár), Flashforge Creator Pro (899-1199 dollár), LulzBot Mini (1250 dollár), CEL Robox (1399 dollár), BEETHEFIRST (1699 dollár), Makergear M2 (1825 dollár), Zortrax M200 (1900 dollár)

Harmadik kategória: rajongótól a proszumer prémium gépekig (2000 dollár felett): LulzBot TAZ 6 (2500 dollár), MakerBot Replicator 2X (2500 dollár), Ultimaker 2+ (2500 dollár), BCN3D Sigma (2500 dollár), DeltaWASP 20 40 (2799 dollár)

Negyedik kategória: SLA/DLP műgyantás printerek: XYZPrinting Nobel 1.0 (1499 dollár), B9 Creator Kit v1.2 (3689 dollár), Formlabs Form 2 (3499 dollár)

Kb. egy éve tűnt fel Szexi Cyborg, egy kínai makerlány, különféle nyomtatott és más high-tech cuccokkal, világítószoknyával stb. nem sokkal később, augusztusban hacker készlettel felszerelt magas sarkú cipőben jelent meg. A világmédia azonnal felfigyelt rá, aztán egy ideig nem hallottunk felőle.

Most ismét megjelent, nyomtatott drónverseny-kellékekkel: két Nano Drónhoz tervezett csuklótartóval és egy kontroller övcsattal szemléltetve, hogyan cipeljük drónjainkat, és közben maradjunk szuperkúlok.

Senzseni drónverseny inspirálta, amelyen nagyon olcsó gépek vettek részt, mintha geekeknek rendeztek volna klasszikus autófutamot. Arra gondolt, hogy akár cheerleaderként is részt vehetne a következőn, és a népszerű Cheerson CX-10D minidrónhoz tervezett kiegészítőivel mindenki nagy örömére ismét villantott a médianyilvánosság előtt.

A fájlokat bárki letöltheti a Thingiverse-ről, a gépek apró mágnesekkel rögzíthetők a csuklótartóban, és nemcsak bajuk nem esik, de cipelni is könnyű őket.

A Stratasys Direct Manufacturing külsős kutatócéggel közösen végzett felmérést szakmabeliek 3DP használatáról, hogyan integrálják a technológiát cégük működésébe. Mérnökök, tervezők, vállalatvezetők mellett fogyasztókat, az orvosi, repülőgép-ipari, közlekedési, védelmi, energetikai és az automatizáció szektor képviselőit is megkérdezték.

A következő kérdéseket tették fel:

„Hogyan használja az Ön cége a 3D nyomtatást?”

„Mi a 3D nyomtatás/additív gyártás mostani terepe?”

„Hogyan változott meg az utóbbi 30 évben?”

„Hogyan tervezi az Ön cége a 3D nyomtatás jövőbeli használatát?”

1295-en válaszoltak, az általuk elmondottakból a Stratasys pontos képet kapott a technológiáról, és hogy merre tart a jövő. Ezen információk alapján készítették az alábbi infografikát.

Jess Haughton, a Nottingham Trent Egyetem végzős hallgatója különleges női alsónemű kollekciót (bodysuit, melltartó stb.) tervezett. A hagyományos anyagot az idő múlásának jobban ellenálló printelt szilikonnal helyettesítette. A modern selyemnek is felfogható anyag nyúlékonyabb és egyben masszívabb is.

A tervező első kollekcióját a modellekhez méretezte, de a jövőben személyre szabott darabokat szándékszik alkotni. A potenciális vásárlók méreteiket megadva már most is rendelhetnek egy online rendszeren, és a 3D szkennerré átalakítható okostelefonokkal még egyszerűbb lesz az egész.

Az újgenerációs alsóneműk tovább tartanak, jobban passzolnak viselőjükre, ami egyben azt is jelenti, hogy az anyagtudomány vívmányait fokozatosan beépítik a divatba is. Az okos ruhák korszaka ugyan csak most kezdődik, de elképesztő potenciál van bennük, 3D nyomtatással kombinálva pedig nemcsak az alsóneműk, de az egész divat világát átírhatják.

A médiaművész Joe Crossley különleges nyomtatott formákat, három „hangsejtet” tervezett a 23 napos Vivid Sydney „fény, zene és ötletek” fesztiválra. Az újrahasznosított vizespalackokból printelt szerkezetek a Sydney Operaházból az épület előterébe sugározzák a muzsikát.

A három faszerű szerkezetből álló méretes audiovizuális installációt Ausztrália legnagyobb 3D printerén készítették, a munkába kaliforniai 3DP specialisták is besegítettek.

A hangsejtekben lévő és az Intel Közvetítőstúdiójával (az operaház Grammy díjnyertes stúdiójával) optikai összeköttetésben álló hangszórók biztosítják, hogy az arra járók kint is valósidőben élvezhessék az élőzenét. A stúdió továbbítja az audioanyagot, a „hangsejtek” pedig még a szünetekben is „muzsikálnak”: a közönség az ausztrál Ta-Ku zenéjét hallja, míg a képanyagot Sam Price szolgáltatja.

A hangra reagálva beindul a „hangsejtek” LED-hálózata is, különleges fényekkel világítva meg az installációt.

Az immerzív élmény hatására a hely közösségi térré, kvázi-táncszínpaddá alakul át. Az idei Vivid május 27-én kezdődött, és június 18-ig tart. A „hangsejtek” este 6 és 11 között aktívak.