FREEDEE BLOG

A sri lankai kormány a napokban jelentette be, hogy 160 millió dolláros kínai Xian Y-20 repülőt fog vásárolni, amelyet katonai célokra, valmint teher- és személyszállításra egyaránt terveznek használni. A jelenlegi legnagyobb katonai gépről és az első 3DP technológiával készült teherszállító légi járműről van szó. A vásárlás (amennyiben megvalósul) más szempontból is első: Sri Lankén kívül más országba még nem importáltak Xian Y-20-t.

A gyártó elmondta, hogy 3D nyomtatással gyorsabban készültek a prototípusok, és jóval csökkent az előállítási költség.  

Ranil Wickremsinghe sri lankai miniszterelnök elmondta, hogy további két gépet szándékoznak venni. Nincs égető szükség rájuk, egy ideig inkább csak a szállítókapacitásukat tervezik kihasználni. Szükség esetén viszont jól jöhetnek a modern gépek, mert az ország légi flottája öregedő orosz és izraeli darabokból áll.

Művégtagok gyártásában komoly változásokat hozott a 3D nyomtatótechnológia. Egyre több egészségügyi szervezet és cég él a bővülő lehetőségekkel, és szab személyre műkezet,műlábat. Bíznak benne, hogy az olcsóbb 3DP megoldásokkal rászorulók szélesebb köre fér hozzájuk.

Indiában például a 40 éve feltalált népszerű gumialapú Jaipur-lábat alakítják át additív gyártótechnológiákkal. A művégtag sok alsó lábi problémákkal küszködő, lebénult, amputált személyen segítetett mobilitása részleges visszanyerésében.

A Bombay-i Indiai Technológiai Intézet (ITT-Bombay) Google-ösztöndíjjal támogatott projektje már a prototípust készíti, és mintegy 200 amputált személy 4 hónapos pilottanulmány keretében hamarosan használhatja a Jaipur-láb printelt változatát.

Hagyományosan 8 óra elkészíteni egy ilyen művégtagot, 3D nyomtatással viszont csak 2-3. Gumi helyett nagyon sűrű műanyag az alapmatéria. Ez lesz az első alkalom, hogy nagyobb mennyiségben helyi használatra printelnek művégtagokat.    

Az egészségügytől az autó- és a hadiiparig különféle területeken hasznosítható fémnyomtatás a 3DP egyik legígéretesebb ága. A technológia fejlődésének gyártásra kész új anyagok hiánya az egyik legnagyobb akadálya. Az Energetikai Minisztérium Fejlett Gyártás Hivatala (AMO) pontosan ebből a célból támogatja 5 millió dollárral az Oak Ridge Nemzeti Laboratórium és az Ames Labor ezirányú kísérleteit, hogy additív gyártáshoz állítsanak elő, optimalizáljanak fémötvözet-porokat.

Mivel ezek a porok a fémnyomtatás nyersanyagai, a gyártáshoz a lehető legjobb minőséget kell elérni, és emellett erősnek és tartósnak is kell lenniük. Hiába fejlődik rengeteget a technológia, és nagy az érdeklődés, ha fémprinteléshez sokszor hiányoznak, vagy nem elég jók a szükséges anyagok. Sajnos még korlátozottak a lehetőségek, és pontosan a nagy mennyiségben előállítható, nyomtatásra optimalizált ötvözet-porokkal érhető el áttörés.

A két kutatólabor magas nyomású gázatomizáló folyamatokra és kifejezetten additív gyártásra szánt egyedi fémötvözetekre összpontosít.

Az amerikai Rochester Egyetem Orvosi Központjának (URMC) két kutatója, Ahmed Ghazi és Jonathan Stone 3D nyomtatásalapú új módszerrel az eredetihez teljesen hasonló művesét hozott létre.

Sebészek eddig merev műanyagutánzatokon gyakoroltak, a Szimulált Élettelen Modell Fizikai Tanulásélményhez (SIMPLE) program keretében fejlesztett szervekbe viszont bele lehet bökni, szúrni, fel lehet boncolni őket. Az orvosi szkenek számítógépes tervrajzzá alakítását követően a két kutató öntőformát printel szervekhez, amelybe az emberi „állagot” utánzó különleges hidrogélt tesznek.

Az eredménnyel mindenki elégedett, a 3D nyomtatás következményeként diákok immáron nemcsak műtétek megfigyelésével vagy boncolással készülhetnek, gyakorolhatnak sebészi beavatkozás előtt, hanem egyre élethűbb modellekkel „szimulálhatják le” az operációt. Az új modell különlegessége, hogy a két kutató komplexitásra törekedett, és ezért a szervek körüli csontokat, zsírrétegeket, izomszöveteket, sőt, a kapcsolódó szerveket is igyekeztek utánozni.

Köztudott, hogy a kutyák remek szaglással rendelkeznek, nem véletlenül képezik ki őket különféle kétes rendeltetésű tárgyak (főként robbanóanyagok, drogok és más csempészáruk) azonosítására. A kutyaorr közel 300 millió szagreceptort tartalmaz, az emberé csak 6 milliót.

Sokan gépi rendszerekben próbálják utánozni a kutyaszimatot. Egy új kutatás célja 3D nyomtatással előállítani a négylábúak szimatához hasonló szerkezetet. Bombákat és drogokat detektálna.

Matthew Staymates, az amerikai Szabványok és Technológia Nemzeti Intézetének (NSIT) kutatója az Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) és az MIT Lincoln Laboratórium közreműködésével tanulmányozta az ebek orrának működését. Megfigyeléseikről, potenciális alkalmazásaikról tanulmányt publikáltak. Abból indultak ki, hogy a bámulatos képesség összefügg az állat anatómiájával.

Stratasys Connex gépen kinyomtatták egy nőstény labrador-kutya orrát. Némi módosítások után elektronikus detektorhoz kapcsolták, és az anatómiailag pontos utánzat, az új rendszer nagyjából ugyanúgy szagol, mint az élő állat. A be- és kilégzést repülőzésben használt speciális műszerrel vizsgálták, és kiderült: a speciális szaglóérzéknek sokkal több köze van az orrcimpa anatómiájához, az anatómia be- és kilégzés közbeni módosulásához, mint az agy szaglást irányító részéhez, vagy a receptorok számához stb. Ez teszi lehetővé, hogy kutyák nagyobb területet, pontosabban szimatolnak.

A kutatók prototípusait már használják is forgalomban lévő bomba- és drogdetektorokhoz, és 18-szor pontosabban dolgoznak a kutyaorr nélküli rendszereknél.

A rendszeren további finomításokat terveznek.

A Stratasys több ipari együttműködést jelentett be az elmúlt hónapokban. Ezek egyike az Észak-amerikai Radiológiai Társasággal (RSNA) kialakított partneri kapcsolat, amellyel az egészségügyben akarják felgyorsítani a 3D nyomtatótechnológiák alkalmazását. Fejlett orvosi modellek nyomtatásával egyrészt orvosok műtét-előkészítő munkáját és gyakorlását támogatják, másrészt a modelleket az oktatásban is hasznosíthatják.

Az RSNA kifejezetten radiológiai 3DP alkalmazásokra összpontosító új speciális érdekcsoportja a piaci együttműködéshez, az ottani igények kielégítéséhez szolgál fórumként.

Az egyik partnercég, az orvosi informatikával és képkészítéssel foglalkozó minneapolisi Vital Images újabb egészségügyi alkalmazások fejlesztéséhez tervezi használni a Stratasys 3DP technológiáját.

A kínai Dobot Arduino-vezérelt nyomtatott robotkarjával hívta fel magára a figyelmet. Eddig főként oktatási célú gépeket fejlesztettek.

Most még érdekesebb szerkezeten dolgoznak, amelyhez Kickstarter-kampánnyal próbálnak támogatókat szerezni: a makereknek, cégeknek és ipari felhasználásra szánt Dobot M1 3D nyomtat, forraszt, lézerrel gravíroz, tárgyakat fog meg és helyez át stb. Ez az első kifejezetten gyártásra tervezett gépük.

Az alacsony árfekvés a desktop robotoknál is kulcstényező, és ellentétben a drága ipari robotkarokkal, a szintén profi – és kifejezetten felhasználóbarát – Dobot M1alapváltozata mindössze 2 ezer dollár körüli összegbe kerül majd. Egyes, például gépi látással is rendelkező változatai viszont a 6 ezer dollárt is elérik.

Többféleképpen programozható: tanulómódban rögzíti a felhasználó által meghatározott mozdulatokat, és addig ismétel, amíg el nem sajátítja őket. Alkalmazásprogramozási felületekkel, fejlesztőcsomagokkal programozók is többféleképpen hasznosíthatják.

A kínai cég egyelőre még nem tűzte ki a hivatalos megjelenés időpontját. Mivel a hasonló árfekvésű gépeket kínáló versenytársak (FLX ARM, Makerarm) komoly késésben vannak, a Dobot M1 lesz az első megfizethető árú desktop robotkar a piacon.      

A szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem (NTU) és a Stratasys a felsőoktatási intézményben PhD-tanulmányokat folytató Philip Keane irányításával repülőgép-minőségű anyaggal, a hőre lágyuló műanyag ULTEM 9085-tel különleges drónt építettek. A gépet Keane tervezte és nyomtatta. A nagyon erős, de könnyű, kereskedelmi repülőkhöz használt ULTEM 9085-ből ők alkottak először repülésre kész kvadrokoptert.

A drón 60 kilót elbír, beágyazott elektronikája a nagyon meleget is elviseli. A beágyazott elektronika komoly kihívás 3D nyomtatóknak, mert 160 fok felett már nem megy velük a printelés. Keane és társai speciális módosításokat végeztek, és az egyetlen lépésben kivitelezett folyamat ugyan babra munka volt, de sikerült. Arra is ügyelniük kellett, hogy egyes alkatrészek maximum 20 percig bírják ki a magas hőmérsékletet. A motorokat és propellereket a teljes váz elkészülte után szerelték fel.

Ezentúl zöld műanyaggal is printelhetnek a súlytalanságban.

Amióta az első 3D nyomtatót beüzemelték a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), praktikus és promóciós célokra printeltek tárgyakat. Elsődlegesen persze az űrhajósoknak segít, hogy meghibásodott darabokat helyben, a Földről történő szállítás kiiktatásával pótoljanak. Egy az ISS-től értelemszerűen igen messzi 3DP bolton keresztül viszont az érdeklődők elküldhetik digitális fájljaikat, és ők is rendelhetnek űrben készült nyomatokat. És kit ne érdekelne egy Made in Space print?

Űrbéli printelésre fejlesztett alkalmazásokról sokat hallunk, nyomtatóanyagokról viszont alig. Gyakran spekuláltak már a regolitról, hogy egy szép napon, majd igen, de a prózai valóságban egyelőre odafent is főként ABS műanyagot használnak. Változást hoz, hogy az ISS printerét fejlesztő Made in Space és a hőre lágyuló gyantákkal foglalkozó Braskem gyártó egyéves munkával környezetbarát műanyagot dolgozott ki. A GreenPE cukornádból készült polietilén, újrahasznosíthatósága és más „zöld” tulajdonságai miatt kifejezetten az űrre, a súlytalanságra találták ki.

Az új anyagból speciális csatlakozót printeltek először, a fájlokat a Földről küldték az ISS-re. A konnektor szintén printelt növényöntöző-rendszerhez készült.

Shane Griffin new yorki multimédia-művész elkészítette a Yeezy Boost 350 cipő 3D nyomtatott másolatát. Az eredeti lábbeli Kanye West és a printelt cipők világában otthonosan mozgó Adidas közös munkája, a fehér Polyjet gyantából létrehozott szoborhoz azt „darabolta” három részre az alkotó. Az életnagyságú 15x17x25,4 centiméteres darabhoz 3D szkennelést, majd fotogrammetriát alkalmazott.

A torzítást a digitális modell középső részének átalakításával érte el. Végig ügyelt, hogy egyforma tömeg nehezedjen a három részre, és hogy megtalálja az ehhez szükséges egyensúlyt.

Digitális hibák optikai illúziója – összegeztek a szakértők.