Az 1966-os Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai az első (hétrészes) német, akkor még nyugatnémet sci-fi tévéfilmsorozatként vonult be a mozgóképkultúra történetébe. Hatalmas siker volt, kultikus alkotás született, az Orion név fogalommá vált.
A Lockhead Martin bejelentette, hogy kész a nevével az egykori sorozat legendás járműve előtt tisztelgő űrhajóval: összeszerelte és a Kennedy Űrközpontban tesztelték az Artemisz I misszió keretében még idén a Holdra tartó, idővel talán a Marsra is eljutó gépet.
A Lockhead Martin a NASA elsőszámú beszállítója, ők építették az űrhajó főbb részeit. Több modulja készült 3D nyomtatással, mint ahogy a kilövő és a rendszerhez tartozó SLS rakéta számos darabját szintén printelték.
Az Artemisz I misszió lesz az Orion első útja a világűrben. Emberi személyzet nélkül fog repülni, három hetet tartózkodik fent, körbekerüli a Holdat, majd visszatér a Földre. Ez lesz a teszt, leellenőrzik és hitelesítik az űrhajót, a rakétát és a földi rendszereket. Ha mind sikerrel járnak, az Oriont emberszállításra alkalmasnak nyilvánítják.
„Egyedi űrhajó, építői fantasztikus munkát végeztek. A misszió látványos lesz, de még fontosabb, hogy bebizonyítja: az Orion képes humán személyzet biztonságos oda-visszaszállítására. Az űrkutatás új korát hozza el” – nyilatkozta elégedetten Mike Hawes, az Orion igazgatóhelyettese, a Lockhead Martin programmenedzsere.
Az Artemisz I értelemszerűen csak a kezdet. A rákövetkező misszió, az Artemisz II már emberekkel lesz, szintén a Holdra tart és onnan vissza. Nem szállnak le, csak körülötte végeznek tudományos munkát.
Az Artemisz III nő- és férfi-asztronautája viszont le is szállni a Holdon, azaz először jár majd nő az égitesten. Az Orion körülötte fog keringeni, felszínre speciális leszálló egység viszi őket.
Az Artemisz III-V és az azokat követő három misszióhoz a NASA három-három Oriont rendelt a Lockhead Martintól.