3D nyomtatás és oktatás kapcsolata elég közismert, a technológia egyik legfontosabb alkalmazása a jövő generációinak felkészítése a tárgyalkotásra, gyakorlati, konkrét bevezetés a tudomány, technológia, mérnöki diszciplínák és a matematika, a bűvös STEM világába. Sok intézmény, cég, magánszemély ismerte fel a 3DP oktatási potenciálját, tanmenetekbe dolgozzák be, speciális tanterveket alakítanak ki rá. Magyarországon a FreeDee Printing Solutions az ezirányú kezdeményezések élharcosa.
Darren Lomman ausztrál mérnök szintén az oktatásban, valamint környezetszennyező anyagok újrahasznosításában gondolkozik. A kellemes és nagyon élhető Nyugat-Ausztráliában ugyanis döcög a műanyag újrahasznosítása, pedig rengeteg a plasztik-hulladék, amit ésszerűen fel lehetne dolgozni, például nyomtatószálat (filament) készíteni belőle.
Lomman nonprofit szervezete, a GreenBatch egyrészt az Indiai-óceánt akarja megtisztítani a műanyag-szeméttől, másrészt a 3D nyomtatás iskolai, oktatási alkalmazását kívánja népszerűsíteni.
Mivel Nyugat-Ausztráliában konkrétan nincs műanyag-újrahasznosító üzem, a hulladékot – már ami nem kerül az óceánba – gyakran az azt hamvasztással energiává átalakító nemzetközi piacon értékesítik. Csakhogy a hiányos szabályozás miatt és ha nem rendezett körülmények között történik, ezzel a tevékenységgel széndioxid, szénmonoxid, higany, ólom, kadmium és kénvegyületek, mérgező anyagok kerülnek az atmoszférába.
Az előrejelzések minden szempontból aggasztóak. 2050-re például több műanyag lehet az óceánokban, mint hal. Lomman erre is gondolva alapította a plasztikhulladékot összegyűjtő és feldolgozó GreenBatch céget. Az általuk gyártott nyomtatószálakkal kielégíthetnék Nyugat-Ausztrália 3D nyomtatóval rendelkező iskoláinak 70 százalékát. Hosszútávú tervük, hogy Nyugat-Ausztrália mediterrán klímájú fővárosában, Perthben felépítsék a térség első plasztik-újrahasznosító üzemét. Előtte gyűjtőpontokat állítanának fel a szövetségi államban, oda kellene bedobni a palackokat stb. A pilotprogramban most kb. 50 iskola vesz részt, ők „adnak otthont” a gyűjtőpontoknak.
Lomman szerint évente mintegy 2, 2025-ig pedig összesen 100 millió műanyagpalack szedhető össze lerakóhelyeken, szemétégetőkben és az óceánon. A jó cél érdekében közösségi pénzgyűjtő (crowdfunding) kampányt indított, illetve 3D nyomtatással készült pólókat és úszódresszeket is árulnak.
Nem ő az első, aki műanyaghulladékot használ 3D nyomtatásra. A Venture-bit speciális gépe nyomtatható labdacsokká dolgozza fel a műanyagot, a cornwalli Fishy Filaments elhasznált halászhálókat és más plasztikszemeteket, a holland Refil joghurtdobozokat alakít át filamentté.