A Ford olyan régóta használja a 3D nyomtatást, hogy már a technológia veteránjának számít. Elsősorban autóalkatrészek tervezésére, gyors prototípuskészítésre és egyes termékek előállítására alkalmazzák. Legalábbis eddig így volt.
Most viszont tovább léptek, mert a Detroit délnyugati részén található Michigani Központi Állomás renoválását is részben additív gyártással végzik. A pályaudvar 1988 óta nem fogad vonatot, utasokat, és a monumentális épület harminc éven keresztül, 2018-ig üresen állt.
A Ford ekkor döntött a felújítás mellett, hogy a pályaudvaron lesz a kampusza, és a hely az innovációról fog szólni, ötezer dolgozónak ad munkahelyet. A megrongálódott épületelemeket 3D nyomtatással teremtik újjá, de a pusztuló állomás ablakait, csillárjait is a technológia segítségével díszítik fel, teszik használhatóvá.
Az additív gyártás a siker záloga, ráadásul úgy igyekeznek elvégezni a munkát, hogy a végeredmény a lehető legjobban hasonlítson az eredetihez.
„Dönthettünk volna a szimpla modernizálás mellett, viszont inkább arra fordítunk nagy energiákat, hogy az épület úgy nézzen ki, mint egykor, kívül és belül is ugyanazt az érzetet keltse” – magyarázza Harold Seals, az additívgyártás-részleg technikai menedzsere.
A tervek megvalósításához az úgynevezett reverse engineering, a visszafejtéses mérnöki módszert használják. Az eljárás bevett az autóiparban, különösen régi járművek alkatrészeinek újragyártásakor. Az ok elég banális, az egykori tervrajzok ugyanis általában nem állnak rendelkezésre. Ezzel a módszerrel újítottak fel például nemrég egy 1919-es Harley Davidsont.
3D szkenneléssel és nyomtatással ötszázötven rozetta- és más utánzatot készítettek az eredetiekről. A részletes modellezésnek köszönhetően, apró módosításokat és kiegészítéseket is végezhettek rajtuk. A printelt replikák világosabbak az eredetieknél, termoplasztikus anyagot használtak hozzájuk, a Ford szakemberei viszont nem pontosították, hogy mit.
Ha tartják az ütemtervet, 2023 elején lesznek kész.
