FREEDEE BLOG

Az orvos-biológus és természetimádó Scott Camazine 3D nyomtatással készít állatok koponyájáról – CT szkennelésen alapuló – szobrokat. Elsődleges célja a természet sokszínűségét, komplex szerkezeteit megjelenítő gyűjtemény összeállítása, amivel veszélyeztetett fajokra is fel akarja hívni a közfigyelmet.

A CT szkennelés egészen pontos információt ad a csontstruktúrákról. A képeket Camazine radiológiai módszerekkel és modellező szoftverekkel alakítja nyomtatható fájlokká. A különféle állatkoponyák „leltárához” az ingyen letölthető digitális fájlokat is mellékeli. Bízik benne, hogy anyagait diákok, biológusok és művészek fogják használni.

Camazine a Kickstarteren próbál anyagi támogatást szerezni a nagyszabású projekt kivitelezéséhez. Eddig néhány prototípussal készült el: kajmán-aligátor, barnamedve, pókmajom stb. A tervek szerint műanyagból, rozsdamentes acélból, bronzból és ezüstből fogja nyomtatni a szobrokat. Munkái nyakláncdíszként is viselhetők.

A desktop 3D nyomtatók olyan gyorsan fejlődtek az utóbbi időben, hogy a régi modellek egyre elavultabbnak tűnnek, egyre macerásabb frissíteni, eladni pedig csak az eredeti ár töredékéért lehet őket.

A J Tech Photonics Lab eredeti újrahasznosítási javaslattal állt elő. Egy öreg MakerBot Thing-O-Matic gépet alacsony fogyasztású lézervágóvá/gravírozóvá alakítottak át. A Lézerbotra keresztelt szerkezet műanyagot, balsafát, papírt, Kappa-lemezt (hungarocell-szerű anyag), vinilt vág, és rajtuk kívül még sok más anyagot is gravíroz.

A hardver összeállítása elég egyszerű, utána a gép könnyen kezelhető. A „lézercsomag” 225 dollárért szerezhető be, a nyomtatható alkatrészek a Thingiverse-en találhatók meg.

A munkafolyamatot az alábbi ábra mutatja be – a J Tech a nyílt forráskódú Inkscape rajzolóprogramot és lézergravírozó plugint javasol.

A megoldással nemcsak Thing-O-Matic, hanem Replicator 2, 2X, Felix és néhány RepRap printer is átalakítható. Mivel a lézerfény nagyon erős, munka közben kötelező biztonságos védőszemüveget viselni.

A múlt hétvégi tokiói Maker Faire-en mutatták be Handie-t, a nyomtatott műkezet. Különlegessége, hogy a hasonló mesterséges végtagokkal ellentétben, dollár-tízezrek helyett mintegy 400 dollárból – 3D nyomtatással és okostelefonnal – elkészíthető.

Az ujjak hajlíthatók, méretre alakíthatók. Mivel az összes komponens printelhető, a kéz könnyen módosítható, javítható. Az eddigieknél kevesebb motorral működik, a megmaradt izmok elektromos aktivitását okostelefon speciális érzékelője méri, és a jeleket továbbítja is a műkéznek.

A következő modellt teljesen vezeték nélkülire tervezik, valamint a szenzorrendszer méretét igyekeznek jelentősen csökkenteni.

A kanadai 3D Printed Concepts a legújabb modellező szoftvereket és ipari nyomtatót használva jó minőségű tollat készített. A D180 különlegessége, hogy összecsukható, ráadásul nagyon masszív, a tesztek alapján kalapáccsal sem lehet összetörni.

A gyártáshoz a Kickstarteren gyűjtenek anyagi támogatást. A tervek szerint öt színben (fekete, kék, rózsaszín, narancssárga, sárga) lesz kapható. Rossz hír, hogy elég drágán, 46 amerikai dollárért. Egyelőre csak öt országban (Egyesült Államok, Kanada, Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland) szállítják ki a megrendeléseket.

Beteg, sebesült állatokon sokszor már egyáltalán nem segítenek a hagyományos gyógymódok. Reménytelen esetekben egyre többen fordulnak új technológiákhoz. Júniusban például egy kiskacsát mentettek meg 3D nyomtatással, szeptemberben pedig egy tengeri teknőst.

Az Észak-Karolinai Állami Egyetem Additív Gyártás és Logisztika Laboratóriumát különös kéréssel kereste meg a parti őrség: egy közeli szigeten talált súlyosan sebesült teknősön kellene segíteniük. Egyik elülső uszonyán volt nyílt törés (singcsont stb.) és egy hatalmas tátongó seb. Az állatot annyiban szerencsésnek lehetett nevezni, hogy a vérkeringést és az idegrendszert nem érte sérülés. A laboratóriumban CT szkennelésnek vetették alá.

A sebészi stabilizálás tűnt az egyik lehetőségnek, viszont mivel a kutatók szerint nem lett volna elegendő, az uszony szabálytalan formája és az eset sürgőssége miatt a 3D nyomtatás mellett döntöttek. Leszkennelték a másik – ép – végtagot, 3D modellt készítettek róla, majd Stratasys Connexen prototípusokat printeltek. Nem jártak eredménnyel.

Ezt követően visszatértek az eredeti CT szkenneléshez és az stl modellhez. Most már a sérült végtag adatait használták, Clay modellező szoftverrel dolgozták fel, és az anatómiai elváltozásokat korrigálva, bonyolultabb és pontosabb, teljesen az állat méreteire szabott kiegészítést-pótlást terveztek, amit néhány iterációt követően ki is nyomtattak.

Sikerrel jártak – a teknőc ismét vígan úszkál, eszik-iszik.

A 3D nyomtatással, azon belül például fémgyártással is foglalkozó Melotte vállalat és a neves flamand designer és látszerész, Patrick Hoet a világ első titán szemüvegkeretén dolgoznak. Munkájuk azért újdonság, mert a jelenlegi nyomtatott szemüvegkeretek általában valamilyen poliamid alapanyagból, szelektív lézeres szinterezéssel készülnek.

A flamand gyártók két opciót kínálnak. A részben személyre szabott változatot egy héten belül kipostázzák a megrendelőnek. A másikat teljes mértékben a megrendelő arcára méretezik. 3D szkennelést, 3D modellező szoftvert használnak hozzá, végül kinyomtatják. Mindkét változatra ráírathatjuk a nevünket. Rendelésünket 14 flamand boltban, világszerte pedig 15 másik helyen is leadhatjuk.

A 2011 elején bemutatott, azóta legalább 300 rendezvényen, 40 országban vetített Design & Thinking dokumentumfilm alkotói ezúttal a Maker mozgalomról készítenek játékfilm-hosszúságú darabot. A premiert 2014 elejére tervezik, a befejezéshez Kickstarter-kampány keretében igyekeznek anyagi támogatáshoz jutni. A filmben elméletgyártók, vállalatalapítók, tervezők, művészek, „barkácsolók”, a közösségi média ikonikus figurái, többek között Chris Anderson, Tim O’Reilly, Carl Bass mondják el véleményüket a „harmadik ipari forradalom” szinonimájaként emlegetett, 2006 óta nagyszabású éves „seregszemléket” (Maker Faire) tartó, a DIY („csináld magad”) kultúra csúcstechnológiailag „felturbózott” változataként értelmezhető mozgalomról.

A DIY mellett a hackerkultúrával is rokon mozgalom célja minél többféle használati eszköz legyártása házilag. Az online közkinccsé tett tervrajzok és leírások alapján történő gyártáshoz olcsó, könnyen beszerezhető anyagokat és alkatrészeket használnak. Mindez szembemegy azzal a jelenséggel, hogy eszközeink egyre bonyolultabbak, nem látjuk át működésüket, ennélfogva nem is tudjuk megjavítani őket, ráadásul a sokszor dodonai nyelvezeten íródott műszaki rajzok, használati utasítások segítség helyett még jobban elbizonytalanítanak.

A garázsokból, internetes fórumokról indult Maker mozgalom ezen a helyzeten igyekszik drasztikusan változtatni. Céljai eléréséhez, az eszközkészítés demokratizálásához, természetesen maximálisan él a jelenlegi high tech adta lehetőségekkel: elektronikával, robotikával, 3D nyomtatással, CNC gépekkel stb. Fontos, hogy egy tárgy tulajdonosa ne csak a gyártók által előre meghatározott módon kezelje azt, hanem valóban rendelkezzen is felette: ha akarja, módosítson rajta, új funkciókat találjon ki hozzá és így tovább.

A mozgalom jóvoltából olyan innovatív koncepciók honosodtak meg a közgondolkodásban, mint például a közösségi támogatás (crowdfunding), digitális gyártás, helyi gyártás, és relatíve régóta használt fogalmak (open source stb.) is új jelentésrétegekkel bővültek. Közben maga a mozgalom is átalakult – immáron nem hobbibarkácsolásról szól, hanem a tervezés és a gyártás egyik internet-kori ökoszisztémájává fejlődött.

A 3D-s szolgáltatásokat nyújtó NeoMek az alábbi szórakoztató videót tette közzé 3D szkennelésről és nyomtatásról.

Október 30-án, a Microsoft Research Asia 2013-as innovációs napján a vállalat kutatói bemutatták, hogyan lehet mobiltelefonnal (és tablettel is) 3D képet készíteni. A Windows Phone-on futó alkalmazás egy percen belül modelleket generált tárgyakról. Mivel a számítási költségek magasak, a rekonstrukció a felhőben történik, az adatok onnan kerülnek vissza fél perc leforgása alatt a felhasználó készülékére.

„A3D nyomtatás nagyon népszerű. Amikor valamit el akarunk készíteni, az egyik kulcsprobléma, hogy eldöntsük, miféle dologról is van szó. Technológiánkkal a zsebben lévő mobiltelefonnal bármi beszkennelhető és valódivá tehető” – nyilatkozta a bemutatót tartó kutatók egyike, Jiawei Gu.

3D képek egyszerű gyors és olcsó létrehozása, újraalkotása jó ideje a számítástudomány egyik célja. Hagyományos modellezési módszerekhez azonban drága eszközök és komoly szaktudás kell, magyarán nem oldják meg az átlagfelhasználó problémáit. A Microsoft projektje ezt a helyzetet igyekszik gyökeresen megváltoztatni.      

A kutatók sztereóalapú „multi-view” megoldást dolgoztak ki, amihez egy átlagkamera is elég. Tárgyak 3D modellezéséhez mindössze néhány fényképet kell készíteni különböző nézőpontokból. A rekonstruált modellek jobb minőségéhez a Microsoft optimalizáló technológiákat fejlesztett.

„Ha valakinek az arcát szkenneltük be, kinyomtathatunk például egy poharat, rajta az arccal. Ha bútorboltba megyünk, és meglátunk egy szép darabot, mobiltelefonunkkal beszkenneljük, majd egy otthoni képbe illesztjük, és eldöntjük, passzol-e oda, vagy sem” – ecseteli a lehetőségeket Gu.

Megoldásuk könnyebbé teszi a 3D nyomtatást, játékokat, képek megosztását. Jelenleg a szkennelés lerövidítésén dolgoznak; a folyamatot egy percről tíz másodpercre akarják csökkenteni.

Zhufei, egy kínai designer felettébb eredeti és meglehetősen bizarr alkalmazást talált ki 3D nyomtatáshoz. Lényege, hogy (megrendelésre) elhunyt személyek hamvaiból néhány óra alatt – szelektív lézeres szinterezéssel – 3D printelt szobrocskák készíthetők.