FREEDEE BLOG

A Holland Energiakutatási Központban (ECN) kidolgoztak egy új, digitális fényfeldolgozás-alapú (DLP) technikát, amellyel több fémet, kerámiákat és kompozitanyagokat lehet majd nyomtatni. A tesztek során kiderült, hogy a DLP-vel printelt fémformák jobb minőségűek, mint az eddigi módszerekkel készültek. Komoly előny, hogy ellentétben a többi megoldással, DLP közben a fémek nem olvadnak meg. A nyomtatás kompakt, homogén anyagokat eredményez.

A piac növekvő érdeklődéssel figyeli az extrém körülmények között is használható fémek, fémötvözetek nyomtatási lehetőségeit. A DLP különösen a high tech szektor számára nyithat új távlatokat. Olyan gépalkatrészek állíthatók elő vele, amelyekre nem volt mód korábban.

Az ECN bebizonyította, hogy digitális fényfeldolgozással is lehet rétegről rétegre haladva nyomtatni, és gyorsabb is, mint a többi 3D nyomtatótechnológia. Jelenleg az állami és a vállalati szférában keresnek partnereket. Újításuk piacképessé fejlesztése a cél.

„A DLP rengeteg új, eddig kivitelezhetetlen vagy alig kivitelezhető alkalmazással kecsegtet” – prognosztizál Jan Opschoor, ECN-kutató.

A szakmai közvélemény fokozott figyelemmel követi egy új – gazdaságos és sokrétű – 3D nyomtatótechnológia, a fénnyel irányított elektroforetikus lerakódás (EPD) fejlődését.

Az elektroforézis töltött részecskék (ionok, felületi töltéssel bíró részecskék) elektromos erőtér hatására történő vándorlása. Az egyik legnagyobb hatékonyságú elválasztástechnikai módszert több területen alkalmazzák: analitikai kémia, makromolekulák meghatározása, e-papír stb. És most már a 3D nyomtatásban is.

Az EPD-vel jó ideje kísérleteznek, sokféle anyag – többek között kerámiák, fémek, polimerek, élő sejtek – dolgozhatók fel vele. Additív gyártótechnológiai alkalmazását egy tényező hátráltatta eddig: csak a felületek egészén lehetett használni, előre meghatározott speciális részeken egyáltalán nem működött.

Az Egyesült Államok Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumában viszont kidolgoztak egy módszert, az EPD fénnyel történő irányítását, amellyel úgy tűnik, megoldódik a probléma. Egyelőre nanorészecskékkel kísérleteztek, az eredmények bizakodásra adnak okot.

A designnal és más innovatív ötletek megvalósításával foglalkozó kreatív ügynökség, a londoni DBLG lenyűgöző stop-motion animációt készített: a rövid videón medve mászik felfelé egy lépcsőn.

Az animációhoz előbb 3D modelleket készítettek, majd kinyomtattak ötven poligonális macit. A modellezés és a printelés négy hétig tartott, az animációt képkockáról képkockára, képkockánként beállított és rögzített mozgóképekkel (stop-motion technikával) dolgozták ki.

A stop-motion lényege, hogy a hagyományos filmfelvétellel ellentétben nem valós és nem is megrendezett eseményeket vesznek fel, hanem a mozgókép összes képkockája egy-egy, fénykép formában rögzített állókép. A mozgókép az állóképek egymás utáni vágásával, összeillesztésével jön létre. (Tim Burton Karácsonyi lidércnyomása az egyik leghíresebb stop-motion bábtechnikával készült film.)

A maciról elmondták, hogy 3D animációval, 3D printeléssel és a képkockánkénti animációval és a három terület összekombinálásával akartak kísérletezni.

A Stratasys- és SolidWorks új-angliai értékesítője, a különféle IT-megoldásokra, köztük 3D nyomtatásra is specializálódott CAPINC alábbi videója a technológia népszerűsítése mellett bemutatja, hogyan printelhetünk csokinyuszit Húsvétra.

A ruhanyomtatás lehet a 3D printing következő nagy dobása. Ugyan eddig is printeltek már különleges ruhadarabokat, de áttörésről még annak ellenére sem beszélhetünk, hogy egyre több tervező kísérletezik vele, próbálja valóban személyre szabni munkáit.

Az áttörést vetíti előre, hogy a kínai Zhang Hongyu nyomtatott fürdőruha-kollekciót mutatott be az április 9. és 17. közötti Sanghaji Divathéten. Polimert, szilikont használt hozzájuk. Elmondta, hogy a 3D nyomtatás lehetővé teszi, darabjai különleges elemekkel való bővítését. A jövőben pedig elég lesz, ha a megrendelő leszkennelteti magát és a fájlt elküldi a tervezőnek. Mivel az eszközök ára folyamatosan esik, egyre többen fognak élni a lehetőséggel. A tervező többet kísérletezhet, és nem lesz rászorítva, hogy tömegtermékben gondolkozzon.

Az első teljes egészében nyomtatott – és kényelmesen hordható – bikinit Mary Huang készítette 2011-ben.

„Nemcsak fürdőruha, hanem viselőjét boldoggá és elbűvölővé is teszi. A fürdőzés a strandkultúra része. Azt akarjuk, hogy megrendelőink átéljék ezt a kultúrát, és érezzék, hogy kikapcsolódnak, nyaralnak” – magyarázza Zhang.

Az immáron 65 éves francia Philippe Starck napjaink egyik legeredetibb formatervezője azzal vált híressé, hogy a leghétköznapibb tárgyakat képes egyedi műalkotásokká varázsolni. Belső neoncsővel megvilágított lámpa, héliummal töltött átlátszó műanyag gömb, különlegesen abszurd székek, Costes kávéház, egyedi építészeti és belsőépítészeti megoldások New Yorktól Tokióig – hogy csak néhány munkáját említsük. Pályafutása kezdetétől sokkolja, megosztja a közvéleményt.

Az innováció és az újdonságok iránt mindig nyitott művésznek elege lett abból, hogy egy adott tárgy –legyen akármennyire fura, meghökkentő – változatlan, késztermék. A felhasználót is be akarja vonni az alkotásba; irányítsa ő az egész folyamatot.

Legújabb projektje, a TOG elképzelései szerint a 3D nyomtatás elterjedésével, az eszközök olcsóbbá válásával laza együttműködésen és „nyílt forráskódon” alapuló művészi közösséggé alakul, amelynek keretében mindenki megtervezheti és ki is nyomtathatja saját bútorait, a terveket pedig megoszthatja másokkal. Nemzetközi kioszkhálózatban gondolkozik, nyáron Sao Paulóban nyitja az elsőt. A kioszkok lehetőséget adnának 3D nyomtatóval nem rendelkező alkotóknak művészi ambícióik kiélésére.

A bútortervezés és a belsőtér-alkotás teljes átértelmezése, demokratizálása a távolabbi cél.

Április 10-től a FreeDee Printing Solutionsnál Magyarországon is megvásárolható a világ első 3D nyomtatótolla, a printereknél lényegesen olcsóbb 3Doodler.Itt rendelhető meg.

Sok más 3D printing projekthez hasonlóan a varázsceruzát is sikeres Kickstarter-kampánynak köszönhetően ismerhette meg a szakma és a nagyközönség. Pár óra leforgása alatt jóval több pénz összejött a megvalósításhoz szükséges 30 ezer dollárnál. A kampány fényesen bevált, hiszen néhány nap alatt az eredeti költség sokszorosát, bő másfél, 1 hónap alatt pedig közel 2,4 milliót gyűjtöttek össze.

A 3Doodler azóta meghódította a világot.Mégpedig azért, mert gyerekek, felnőttek egyaránt gyorsan megtanulják kezelni.Elvileg szinte bármit létrehozhatunk vele: egyszerű 3D alakzatokat és modelleket, ékszereket, díszeket, jégszekrény-mágnest, miniatűr Rialto-hidat, parányi focipályát. Hétköznapi tárgyakat, telefontokot, tollakat stb. szabhatunk személyesre vele. Kisebb javításokra is használható.

A Louisville Egyetem (Kentucky állam) kutatói egy beteg szívének pontos másolatát akarják 3D nyomtatással létrehozni az illető zsírsejtjeiből. A szervet a „biológiai” (biological) és „mesterséges” (artificial) szavakat összevonva bioficial szívnek nevezik.

A programot vezető sejtbiológus, Stuart Williams szerint a kivitelezés könnyebb, mint gondolnánk: „a szív az egyik legkönnyebben, ha nem a legkönnyebben nyomtatható szerv és szövet. Az ok egyszerű: olyan sejtekből áll, amelyeknek valójában csak egy funkciójuk van, mégpedig az, hogy ritmikus összehúzódásokkal pumpálják a vért a vérkeringésben.”

A gélt és élő sejteket használó nyomtató fokozatosan dolgozza ki a szerv alakját. A sejteket egy gépben tisztítják meg, majd a lépésről lépésre történő printelés következik. Együtt növekednek és formálnak szövetet.

Eddig szívbillentyűket és parányi vénákat nyomtattak, de más módszerekkel más részeket is képesek létrehozni. Az apró véredényeket sikeresen tesztelték egereken és más kisállatokon.

Williams bizakodik, hogy három-öt éven belül a nyomtatott részekből teljes szívet tudnak „összeszerelni”, majd – ha minden a tervek szerint megy – tíz éven belül élő embereken (valószínűleg mesterséges szív beültetésére alkalmatlan súlyos betegeken) le is tesztelik.

A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a sejtek együttesen is úgy működjenek, mint egy egészséges szívben, és hogy a nyomtatás után életben tartsák a gyártott szöveteket. Megfelelő oxigénhez kell jutniuk mindaddig, amíg beintegrálódnak az emberi szervezetbe.

Egyedi ékszerek 3D tervezésére ad lehetőséget a francia Skimlab startup böngészőalapú, virtuális szobrászatra kitalált Jweel szoftvere. Könnyű kezelni, és garantálja az összes modell nyomtathatóságát. Nem kell letölteni, installálni, a browserből fut; a Chrome és a Firefox a két ajánlott böngésző.

Szövegkezelő segédprogramjával bármilyen feliratot rávihetünk egy gyűrűre, a Freestyle Ring 3D modellezőt használva pedig bármit megtehetünk az alapmodellekkel: megváltoztathatjuk a formáját, részletgazdagabbá alakíthatjuk, szerkeszthetjük stb.

Miután elkészültünk a modellel, kiválasztjuk az anyagot: arany, ezüst, acél, titán közül valamelyiket. A Jweel valósidőben jeleníti meg az árat és a méretet. A nyomtatást a Skimlab-partner i.materialize kivitelezi.

A szoftverrel egyelőre csak gyűrűt tervezhetünk, de már dolgoznak a további lehetőségeken, és a tervek szerint hamarosan fülbevalót, karkötőt, nyakláncot és más ékszereket is készíthetünk vele.

A 3D fájlok online közzétételét és beágyazását biztosító (2012 áprilisában indult) Sketchfab webszolgáltatás új változata közösségi hálózati elemekkel, frissített felhasználói interfésszel bővült. 28 natív 3D formátumot támogat, nézegetője (viewer) ugyanolyan könnyen integrálható weboldalakba, mint egy YouTube videó.

Az új – interaktív és mobilplatformokon is futó – Sketchfab-en a közösségi hálózatok összes fontos eleme megtalálható: lehet követni a lájkolt felhasználókat, kommentálni mások munkáit, visszajelzést kapunk a sajátunkról, megoszthatunk dolgokat, földrajzi hely és szakmai jártasság alapján is rákereshetünk userekre, mappák és kategóriák szerint kutakodhatunk tartalmak után stb.

A platformra eddig 100 ezernél több 3D fájlt töltöttek fel, ami azért komoly eredmény, mert például a Thingiverse és a GrabCad négy év alatt jutott el a bűvös számig.

Alban Denoyel, a közelmúltban az Adobe-val partneri szerződést kötött Sketchfab ügyvezető igazgató elmondta, hogy ugyanolyan szerepet akarnak betölteni 3D tartalmak online megjelentetésében, mint a YouTube a videóknál vagy a SoundCloud a zenében. Az Adobe partnerség azt is jelenti, hogy közvetlenül a Photoshopból is közzétehetünk 3D fájlokat a weben. Hasonló megoldásra törekednek más platformokkal is, például a Blenderrel és a deviantART-tal.