FREEDEE BLOG

Hangokat, például egy kedves személy szavait vagy természeti zajokat eddig is alakítottak már át nyomtatott tárgyakká, a művészekből és programozókból álló REIFY new yorki startup viszont valódi művészetté akarja formálni a folyamatot. Egyelőre főként hanghullámokból – popszámokból – alkotnak szobrokat.

A nyomtatáshoz különféle anyagokat, többek között műanyagot, bronzot és kókuszdióhéjat használnak. A hanghullámok háromdimenziós lehetőségeit saját szoftverrel aknázzák ki, alakítanak ki belőlük nyomtatható formákat, a formák fájljait a printer varázsolja fizikai tárgyakká – szobrokká. A szobrok a cég bővítettvalóság-alkalmazásával „fordíthatók” vissza hangokká.

A program szinte bármilyen forrást – verset, albumot, űrhangot stb. – tud kezelni, eddig Robert Wagner, David Byrne, Nick Drake és Gordon Lightfoot számaival dolgoztak.

Hamarosan teljes albumokkal és más hosszabb hanganyagokkal is elkezdenek kísérletezni. Legújabb munkáik Tumblr-oldalukon tekinthetők meg.

REIFY 2015 from REIFY NYC on Vimeo.

MacBook használók jól ismerik a fényképeket különféle filterekkel megváltoztató Photo Booth alkalmazást. De még szórakoztatóbb lenne, ha a valóságban is hasonló szűrőkkel változtatjuk meg az arcunkat.

Két kaliforniai művész, Robb Godshaw és Max Hawkins ebből az elméleti alapvetésből kiindulva készítette el a „Kisebb és fejjel lefelé” (részben) nyomtatott lencsegyűjteményt. Munkáikat április 9. és 11. között állították ki San Franciscóban, a „Maker Street” Prototípusfesztiválon.

Azért különlegesek, mert a szemüvegek és lencsék zárt világ a kívülállók számára, komoly szakértelem nélkül nem megy. Szerintük ennek meg kell változnia, és a 3D nyomtatás, illetve az új CNC eszközök leegyszerűsítik a folyamatokat, könnyebb velük a prototípuskészítés.

Mindegyik lencsével különleges effektus érhető el, összesen nyolcat csináltak. A geometriához Autodesk T-Spline-t, a torzító hatásnál különösen fontos sugárkövetésre a Rhino speciális szoftverét használták. A prototípusgyártás lehetőségeinek bemutatása végett a lencsék felét Objet printeren nyomtatták, másik felét pedig CNC géppel alkották meg. Mindegyik jól sikerült.

A munkafolyamatról a projekt Instructables oldalán számolnak be.

Indiában nem terjedt még el a 3D nyomtatás, viszont egyre több az érdeklődő, és nő a területre specializált cégek száma is. Egyikük, a tavaly alapított mumbai-i Cremagnie egészen különleges projekttel lepte meg a világot: egyik megrendelőjüknek kicsi hindu szentélyt nyomtattak.

Az alapítók ékszerész-tapasztalataikat is felhasználták az egyetlen darabban, szelektív lézeres szinterezéssel, Ultimaker 2-n printelt szentély utómunkálatai során: 24 karátos arannyal vonták be, smaragddal, rubinnal és más drága- és féldrágakövekkel díszítették a gyönyörű tárgyat.

Sikeres vesesejt-nyomtatás bejelentése után a bioprinting egyik főszereplője, az Organovo eldöntötte, hogy bőrszövettel bővíti portfolióját. A kivitelezés érdekében együttműködési szerződést kötött a L’Oreallal; a modellekhez az Organovo NovoGen platformját fogják használni.

A szerződés értelmében a L’Oreal kizárólagos joggal használhatja recept nélkül megvásárolható termékeinek gyártásához és a gyártást megelőző kutatásfejlesztéshez a modelleket. A kizárólagosság annyiban limitált, hogy az Organovo gyógyszertesztelésre, terápiára és sebészeti átültetésre másoknak is eladhatja a szöveteket.

A partneri együttműködés három szakaszra osztható: szövetmodellek fejlesztése, hitelesítés, kereskedelmi termék előállítása. A L’Oreal mindegyik szakasz lezárulása után eldöntheti, hogy részt vesz-e a következőben, vagy sem.

Az Organovo régóta elkötelezett az emberi szövetek 3D nyomtatása mellett. Egyrészt véget akar vetni az állatkísérleteknek, másrészt a technológiával hamarabb kerülhetnek kereskedelmi forgalomba új gyógyszerek. A szépségipar eddig kimaradt az elképzelésekből, az új szerződéssel viszont megváltozik a helyzet. Közben a L’Oreal is bejelentette, hogy beszünteti termékei, a termékek összetevőinek állatokon való tesztelését, és másokat sem bíz meg ilyen jellegű munkával. Egyetlen kivétel, ha a szabályozó hatóságnak biztonsági és szabályozási okokra hivatkozva pont ez az elvárása. Ez a kivétel tette lehetővé egyes kozmetikai alapanyagok kínai gyártását, ahol tavalyig kötelező volt az állatteszt. 2014-ben azonban Kína eltörölte az erre vonatkozó törvényt.

A szerződéssel a L’Oreal nyilvánvalóan jól jár, más kozmetikai cégek viszont sokkal nehezebben vagy egyáltalán nem juthatnak hozzá nyomtatott szövetekhez…

A fegyvernyomtatás folyamatosan sok vitát kavar, új törvényjavaslatokat generál. Nem tökéletesen, de egyik-másik printelt pisztoly, puska működik is.

A 3DP egyik legellentmondásosabb területének fejlődését látva, nem meglepő, hogy többen próbálkoznak fegyver-alkatrészekkel, kiegészítőkkel. Legutóbb például egy anonimitását megőrző amerikai cég jelentette be, hogy lézeres szinterezéssel fémből printelt hangtompítót. Bevallásuk szerint bonyolultsága és nem funkciója miatt, kifejezetten kísérleti céllal választották ezt a fegyverrészt, hogy a fémnyomtatás lehetőségeit, határait feszegessék.

A hangtompító nem eladó, az érkező kéréseket a cég visszautasítja, és a terveket sem teszi közkinccsé. Így akarják elejét venni, hogy bárki próbálkozzon, otthon barkácsoljon össze egyet magának.

Amerikai és izraeli kutatók újfajta golyóálló mellény prototípusán dolgoznak. A mellényt a halpikkelyek rugalmassága és a természetben található más pikkelyszerű „védőburkok” inspirálták. A prototípust úgy tervezik, hogy viselőjét egyáltalán ne akadályozza a mozgásban, ugyanakkor nagyobb biztonságot nyújtson a szabványos kevlár golyóálló mellényeknél.

A halpikkely évszázadok óta megihleti a páncélkészítőket, viszont egyetlen páncél, mellény sem hasonlít különösebben a halakra. Merev lemezekből állnak össze, és a mozgást sem könnyítik meg. Ezzel szemben az MIT és a Technion fejlesztése nemcsak hasonlít a halpikkelyre, hanem egyszerre merev és rugalmas is, valahogy úgy, mint a természettől ellesett minta. A merev lemezekből készült külső rétegek alá rugalmas alsórétegeket tettek.

A pikkelyek formája és mérete attól függően változtatható, hogy a test mely részét fedik le, így kevésbé rugalmasak ott, ahol több védelemre van szükség, máshol viszont sokkal flexibilisebbek, mint a többi golyóálló mellény. A rugalmasságot kifejezetten erre a projektre kitalált új módszerrel számolják ki.

A mellényt a szimultán többanyagos nyomtatásra alkalmas Stratasys Objet500 Connex géppel készítik, és a technológia jóvoltából a fejlesztők sokat kísérletezhetnek rajta. Szintén újdonság, hogy a viselő személyére szabható, küldetés-specifikusan alakítható ki.

A legtöbb maker Lego építőkockával kezdte gyerekkorában a tárgyalkotást, és érthető módon kialakult bennük egyfajta érzelmi kötődés. Felnőttkorban is sokan kísérleteznek vele, sokuknak a Lego az abszolút prototípus, mielőtt 3D nyomtatóra váltanak.

A váltás is és az a tény is logikus, hogy a technológia és a játék szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A gyümölcsöző kapcsolat egyik eredménye egy nemrég fejlesztett Lego printer, amelyben az építőkockák RepRap-típusú építőanyagként funkcionálnak.

A beszédes fantázianevű „ev3rything_is_aw3some” felhasználó a cég honlapján meghirdetett „projektet Legová alakítani” versenyre dolgozta át a népszerű Mindstorms EV3 robotot 3D nyomtatóvá. A három motorral és egy érintésérzékelővel működő gép viszont nyomtatószál helyett Lego kockákból épít tárgyakat.

A printer az eredetit és egy másik Lego-versenyt is megnyert. A fejlesztő célja, hogy munkájából Lego csomag legyen, amihez 10 ezer szavazatot kell összegyűjtenie. Ha sikerül, hamarosan Legoból tanulhatják a gyerekek a 3D nyomtatást!

A 3D Systems április 6-án bejelentette, hogy a vezető kínai 3DP értékesítő és szolgáltató, az Easyway Design and Manufacture Co (beleértve a céghez tartozó Easyway Csoportot is) felvásárlásával létrehozta a 3D Systems Chinat. Az akvizíció összege és feltételei nem nyilvánosak.

A legfontosabb nagyvárosokban irodával rendelkező Easyway eddig is fontos szerepet töltött be a technológia kínai népszerűsítésében, terjedésében, és az évek során nagyon jó munkakapcsolatot alakított ki a helyi autógyártás, egészségügyi és gyógyszeripar, fogyasztói elektronikaipar helyi főszereplőivel (Nissan, Black & Decker, Panasonic, Philips, Honeywell stb.).

A 3D Systems China vezetőjévé May Zhou-t, az Easyway alapítóját nevezték ki. A felvásárlástól a 3D Systems és az Easyway is sokat vár, mindkét fél elégedetten nyilatkozott.

Will.I.Am, a 3D Systems kreatív főmérnöke szerint egyszer talán teljes emberi lényeket is nyomtathatunk.

Egyelőre nem tartunk még ott, a japán Fasotekku viszont elkészítette egy profi baseball játékos, a 25 éves Daichi Suzuki életnagyságú másolatát. Most kezdődött a szezon, úgyhogy hírverésnek sem rossz az eleve promóciós célú ötlet.

A szobrot Suzuki csapata, a Chiba Lotte Marines stadionjában mutatták be, és ott is marad. A drukkerek így akkor is fényképezkedhetnek a játékossal, ha fizikai valójában ott sincs.

Andreas Haeuser, német repülőmérnök öt éve foglalkozik 3D nyomtatással. Nemrégi projektjei közül az energiagyűjtésre kitalált printelt szélturbina és hőlégmotor tűnnek a legizgalmasabbnak. Két év fejlesztés, számos prototípus, laboratóriumi tesztek állnak mögöttük.

A nyomtatható fájlokkal és részletes használati utasítással együtt a szélturbina és a napenergia-gyűjtő hőlégmotor is megvásárolható a mérnök RepRap oldalán. Nem kerül sokba, 12 dollár a kezdőár.

„Nem játékokról vagy bemutató modellekről, hanem nagyon praktikus, villámlás-biztos és robusztus eszközökről van szó. Mindenhonnan nagyon pozitív visszajelzéseket kapok. Főként a szélturbinát nyomtatják, építik fel, és zöld energiát termelnek vele” – nyilatkozta Haeuser.

Összes munkáját, így ezeket is eleve úgy tervezte, hogy majdnem minden 3D printeren nyomtathatók legyenek. Saját munkamódszerével szemléltet – csak nyílt forrású és olcsó gépeket, például Prusa 13-at és Mendelmax 1.5-öt, illetve szabvány PLA-t és ABS-t használ fejlesztéseihez.

A turbinával szélből gyűjthető energia, a hőlégmotor pedig a levegő melegítésével és hűtésével működik. A feltalálója, Robert Stirling skót lelkész miatt Stirling motornak is nevezett szerkezet a gőzgép után a második legrégebbi (1816) hőenergia-alapú találmány.

Haeuser hőlégmotorja tökéletesen működik, egyelőre viszont nem termel annyi napenergiát, hogy érdemes lenne használni. Minimális átméretezéssel azonban már praktikusabb. A mérnök abban bízik, hogy a közeljövő olcsóbb és nagyobb nyomtatóival megoldódik a probléma.