FREEDEE BLOG

Nem újdonság, hogy húsvéti tojást nemcsak vásárolhatunk, hanem nyomtathatunk is. Printer, nyomtatószál és persze cukorkák, csokik kellenek hozzá, hogy legyen mivel megtölteni.

Online tippek közül ezúttal egy Instructables felhasználó négy lépésből álló használati utasítását ajánlanánk. Az anyagbeszerzés után a tojások belsejét kell kitalálnunk, majd jöhet a CAD-tervezés, a nyomtatás és a tojás két részének összeszerelése.

Ha menet közben kedvet kapunk hozzá, akár többet is printelhetünk, különböző méretben, és a végén az orosz matrjoska babákhoz hasonlóan egymásba rakjuk őket.

Minden kedves Olvasónknak Boldog Húsvéti Ünnepeket kívánunk!

A Camaro a General Motors Chevrolet részlegének 1969 óta több változatban gyártott úgynevezett „pony car” modellje, amellyel a GM a Ford kiemelkedően sikeres Mustang sportautójára „válaszolt”.

Ioan Florea, a 3D nyomtatást előszeretettel alkalmazó román származású amerikai művész színezőanyag-lerakódást és 3DP technológiákat kombinálva alakított át különleges műalkotássá egy Camarot. Munkáját az április 3. és 12. közötti New Yorki Nemzetközi Autóbemutatón állítják ki.

Florea koncepciója, hogy funkcionális „readymade” tárgyakból nem-funkcionális műtárgyakat készít. Autó és művészet szembeállításával forma és funkció kapcsolatáról akarja elgondolkoztatni a nézőt.

A művész a helyszínen fejezi be az autót. A projekt különlegessége még, hogy magukat klónozó, azaz önreprodukáló 3D nyomtatókat használ hozzá.

A technológiaoktatásra specializálódott birminghami Black Country Atelier (BCA,) múlt „heti maker projektjével” labdarúgást és 3D nyomtatást igyekszik közös nevezőre hozni.

Az iskolákkal szoros munkakapcsolatban álló, oktatási csomagokat összeállító, tanárokat továbbképző műhelyben csocsóhoz printeltek focistákat. Mitesh „Tez” Patel ipari tervező, a BCA kreatív vezetője volt az ötletgazda. Az egyik helyi iskolában is tanít, és a BCA „Intelligens terméktervezés és gyártás” órákra járó diákokkal tervezte és nyomtatta ki a focistákat. A tanulókat leszkennelték, a miniatűr labdarúgók egy részét, a sárga csapatot róluk formázták. A BCA dolgozóiról szintén készült szken, ők lettek a kék csapat.

Úgy kezdték, hogy szétszedtek egy csocsót, és a játékosokról 3D CAD modelleket készítettek, majd a szkennek alapján megváltoztatták a fejeket, amelyeket egy kicsit túlméreteztek a nyomtatáshoz.

Az ötlet sikeres lehet, mások más csapatokra alkalmazhatják. Képzeljük el, hogy kedvenc csapatunkkal tesszük meg ugyanezt, és a saját – méretes – arcunkat látjuk a csocsóasztalon például Lionel Messié helyett.

Nyomtatott versenyautón általában játékautókat értünk, a 2012-es Le Mans-i megmérettetésen debütált DeltaWing Race viszont minden, csak nem játék. Azóta sok pályán megfordult, tavaly például az Egyesült Államok és Kanada által szervezett Egyesített Sportautó Bajnokságon is részt vett.

Fejlesztői mindig radikálisan új designban gondolkodtak. Az autó tömege feleannyi, mint a riválisoké, de más jellemzői is azt szemléltetik, hogy a konstruktőröket a teljesítmény mellett a környezetszennyeződés csökkentése vezérli: kevesebb üzemanyagot használ, kevesebbszer cserélik a gumikat a versenyeken.

A 2012-es bemutatkozás óta teljesen újratervezték, a gumik mellett a motorja is más lett. Mivel versenyek között nincs sok idő, a fejlesztőknek mindig gyorsan kell megvalósítaniuk a változtatásokat. Az új motor 81 nap alatt készült el, több nyomtatott alkatrésszel, például a hengereket levegővel ellátó szívócső-vezetékkel.

Teljesen mindegy, hogy SLS, SLA, FDM vagy más eljárással nyomtatunk, utómunkálatok nélkül csak ritkán olyan a nyomat, mint szeretnénk. Többféle módszerrel korrigálják a hibákat, formálják termékké, alkotássá a nyers tárgyat. Ezekre az utómunkálatokra kínál integrált megoldást a 3D 2.0 Inc. a Retouch3D kézieszközzel.

A gép feje az elvégzendő munka jellege szerint cserélhető, a hőmérséklet az anyagnak, a tárgy méretének és formájának függvényében állítható be és módosítható. A Retouch3D több népszerű anyaggal, például PLA-vel, ABS-szel és műgyantákkal is kompatibilis. A hőmérsékletszabályozót azért is tették bele, hogy az anyagok körét tovább bővíthessék.

„Amíg nincs 3D printerünk, nem is sejtjük, hogy mennyire időigényes és frusztráló lehet a segédanyagok eltávolítása és a nyomtatási hibák kijavítása. Rájöttünk, hogy ha a hő hoz létre egy 3D nyomatot, akkor hővel lehet megtisztítani is. Így született a Retouch3D” – nyilatkozta Phil Newman, a 3D 2.0 alapítója.

A 3D 2.0 Kickstarter-kampányt is indított, az első szállítások 2016 elején várhatók. A támogatóknak 149 dollárba kerülhet egy Retouch. Szélesebb körű kereskedelmi forgalmazásra nem sokkal később számíthatunk.

Egy friss brit felmérés szerint a nők átlagosan napi 28 percet töltenek sminkeléssel. Ezt az időtartamot csökkentené drasztikusan az életmód-termékekre specializálódott svéd Foreo szépségipart és 3D nyomtatást kombináló MODA technológiájával, a „világ első digitális sminkművészével.”

A rendszer 3D szkennelés, printelés és egy okostelefonos app összekombinálásával éri el, hogy a sminkelés ne tartson tovább fél percnél.

A felhasználó az óhajtott smink kiválasztásával kezdi – ha talál valahol egy tetszetős fotót, rögtön fel is töltheti a MODA alkalmazásra. Bárhonnan, divatmagazinokból, Instagramról és más közösségi hálózatokról, de a MODA gyűjteményéből is válogathat. Az app Bluetoothon keresztül közvetlenül továbbítja a képet a rendszernek.

Maga a gép egy nagy kerek doboz. A felhasználó a kerek résszel szembehelyezkedik, a rendszer részletesen leszkenneli az arcát, valósidőben, másodpercenként 90 képkocka tempóban térképezi fel teljes „geometriáját és topológiáját.”

Mihelyst elkészült a szkenneléssel, azonnal az arcra nyomtatja a kiválasztott sminket. A gépben 2 ezer szupervékony fúvóka dolgozik. Három rétegből áll össze a teljes smink: alapok felrakása, teljes alapozás, valamint a szem, az arc és az ajkak színes kidolgozása. A nemzetközi és az amerikai egészségügyi hatóságok által engedélyezett „tintát” különféle allergiákra hajlamos és érzékeny bőrű hölgyek is használhatják.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz a MODA jövője, mennyire válik be, tényleg segít, vagy nevetséges darabként vonul majd a technológiatörténeti múzeumba. Az árról sincs még infó a Foreo honlapján.

A senzseni (Dél-Kína) ElecFreaks (ELF) csoport tavaly ősszel mutatta be nyílt forráskódú nyomtatott drónját, az ELF Quad-ot, egy négyrotoros minihelikoptert. Azóta lehetővé tették, hogy platformjukat és tervrajzaikat könnyebben használják az érdeklődők.

Februárban újabb fontos elemmel, virtuálisvalóság-opcióval bővítették a gép repertoárját. A VR légi felvételek készítésénél lehet különösen hasznos.

A napokban pedig közzétettek egy listát, praktikus tanácsokkal mindazoknak, akik saját nyomtatójukkal szeretnének módosítani a drónon, vagy egyszerűen drónt akarnak nyomtatni. Figyelembe vették, hogy az utóbbi években egyre többen kezdtek el FDM desktop gépeken (MakerBot, Ultimaker, RepRap, UP stb.) dolgozni. Tanácsaik elsősorban e nyomtatók használóinak szólnak.

Jason Preuss michigani designer egészen különleges és monumentális darabot nyomtatott: egy 120x60 centis órát. Nem akármilyet, hanem díszes fafaragásra printelte a toronyórát, legalábbis toronyóra-szerű szerkezetet.

Csakhogy a fafaragás sem fafaragás, hanem módosított MakerBot Replicator 2-vel printelt 6 kiló PLA. 120 részből áll, amelyeket Preuss gondos munkával ragasztott össze.

A fafaragás-mintázatok 3D tervrajzzá alakítása hónapokig, októbertől január elejéig tartott. A printelés és a ragasztás szintén időigényes volt, Preuss majdnem két teljes hónapot, a januárt és a februárt áldozta rá, hogy időben elkészüljön a Középnyugati RepRap Fesztiválra, ahol mindenki elragadtatással nézte munkáját.

A mestermű fájljai egyelőre nem tölthetők le, de a fafaragó korábbi és kisebb alkotása a Sárkányóra már fent van a Thingiverse-en.

Február utolsó napjaiban különleges kiállításnak adott otthont egy szöuli kulturális központ. A helyi városvezetés, kreatív és üzleti ügynökségek által támogatott esemény házigazdája az innovatív design- és izgalmas oktatási programokat kitaláló, eredetileg szintén designer Ahn Chang Hyun volt.

A FUTURE FAB CREATOR projekt keretében többszáz érdeklődőből kiválasztottak harmincat – diákokat, különféle területek profi tervezőit, kreatív elméit stb. –, akik két hónap alatt, 105 órában ismerkedtek meg a 3D nyomtatással a kormányzat által fenntartott makertérben. Technológiára, ötletek brand-dé alakítására, alkotásaik értékesítésére egyaránt megtanították őket a kreatív műhelyben.

Az ő munkáikat állították ki február végén. 3D printereket, CNC gépeket és lézervágókat használtak hozzájuk.

Sok beteg állaton, például kiskacsán, kutyán segített már a 3D nyomtatás. Ezúttal egy Kleopátra nevű coloradói leopárdteknőst mentettek meg a technológia segítségével.

A teknős tévedésből fehérjékben gazdag táplálkozásra szoktatták, és az állat esetében egészségtelen étkezés következményeként az évek alatt meggyengült és deformálódott a páncélja. Kleopátra szenvedett.

Első lépésként egy helyi állategészségügyi központban visszaszoktatták az egészséges étrendre, kaktuszra, pitypangra és hasonlókra, de a sérült páncél még mindig kockázatot jelentett baktériumokkal és fertőzésekkel szemben.

Roger Henry, a Colorado Műszaki Egyetem diákja elhatározta, hogy nyomtatható páncélt tervez neki. Rengeteg időt töltött vele, de meg lett az eredménye, a páncélt sikeresen Kleopátrára „szerelték”, és azóta nincs gond a teknőssel. Mivel a tízes éveiben jár, jelenlegi méretének kétszeresére, háromszorosára megnőhet, így szinte biztos, hogy többször lesz szüksége páncélcserére, ami 3D nyomtatás nélkül sokkal problémásabb lenne.