FREEDEE BLOG

Mögöttünk a január, és változatlanul úgy tűnik, 2016 izgalmas év lesz a 3D nyomtatásban. Különösen a fejlett anyagok, szoftverek és formátumok, szén-nanocsöves termékek és a beágyazott érzékelőkkel felokosított dolgok internete (Internet of Things, IoT) területén – véli a Lux Research technológiai elemzőcég.

A szén nanocsövek nagyon jó hő-, mechanikus és elektromos tulajdonságaik, vezetőképességük miatt rendkívül hasznosak. 2014-ben a 3DXT michigani startup kezdett el FDM desktop printerekhez szén nanocső-alapú nyomtatószálat fejleszteni. Azóta maguknak a csöveknek a printelésére is nyílt lehetőség, ráadásul az áruk is vonzó. A Lux ezzel a két tényezővel valószínűsíti a 2016-os áttörést.

2015-ben több startup tűnt fel azzal a céllal, hogy demokratizálja a 3DP hardvert. A nyílt hardver, nyílt anyagok alapötletből indultak ki. Idén folytatódik a trend. Az MIT Számítástudomány és Mesterséges Intelligencia Laboratórium MultiFab gépével például akár tíz anyag sűríthető egyetlen nyomtatással egyetlen nyomatba. A Microsoft .3mf formátuma szintén a nyomtatóanyag-innovációt vetíti előre.

Az IoT térnyerésével érzékelésre képes anyagok területén várható komoly fellendülés. A nyomtatott Orbitrec titánbiciklibe például eleve ilyen szenzorokat építettek. A német Capricate platform szintén lehetővé teszi érzékelők nyomtatás közbeni beágyazását.

Laurent Bernadac francia muzsikus és a nyomtatott Stradivari, a 3Dvarius alkotója különleges formában tisztelgett az újraindult kult tévésorozat, az X-akták előtt: printelt hangszerén játszotta le a fő zenei témát, Mark Snow számát, ami 1996-ban a brit slágerlista második, a franciának pedig az első helyén is állt. Akkora siker volt, és úgy eltalálta a hangulatot, hogy az új sorozat címzenéjéhez is Snow lett a ceremóniamester.

Bernadac SLA (sztereolitográfia) technológiával készült hangszere valóban remekül szól. A nyomtatást ketten, ő és Géraldine Puel végezték.

Meghibásodott Ikea bútorokat kifejezetten könnyű nyomtatott részekkel kijavítani, és online is találunk bőven lehetőséget. Valószínűleg a cég is rájött erre, mert pilotprogram-sorozat keretében Belgiumban és Franciaországban 3D szerelőműhelyeket nyitnak. A fogyasztó beviheti az Ikea bútor hibás darabját, és 3D printerrel vagy megjavítják, vagy újrahasznosítják.

Az újrahasznosítás különösen fontos. Egy brit szervezet megállapította, hogy évente 10 millió háztartási cikket, köztük bútorokat is dobnak ki, pedig közel egyharmadukat, 3 millió darabot újra lehetne hasznosítani. Főként olcsóbb, azaz könnyen cserélhető cuccokról van szó.

A program Svédországban népszerű volt, bíznak benne, hogy Belgiumban és Franciaországban szintén az lesz. Az Ikea bejelentette: a jövőben máshol is várhatók hasonló programok, amelyek szintén a 3D nyomtatáson alapulnak majd. Bíznak benne, hogy előbb-utóbb az összes Ikea-boltban lesz 3D nyomtató. Nagyjából tíz év alatt juthatnak el odáig.

Növekednek, sokasodnak a 3D nyomtatólaboratóriumok. A Duke Egyetem néhány éve egy Printrbot fémprinterrel kezdte, és ma már 35 nyomtató üzemel az intézményben. A kampusz különböző pontjain 250 diák fér a gépekhez.

A labor gyarapodásának következtében felmerült a kérdés, hogyan lehetne legjobban kihasználni a technológiát. Esettanulmányt készítettek, hogy az egyetemek hogyan élnek a 3DP laborok adta lehetőségekkel.

Lelombozó eredmény jött ki: a felsőoktatási intézmények ugyan beszerzik a gépeket, aztán gyakran nem tudják, mit kezdjenek velük, hogyan tartsák őket karban, mit kezdjenek 3DP ökoszisztémájukkal.

A Duke kutatói megállapították, hogy az egy printerhez egy PC megoldás helyett a 3DPrinterOS által biztosított felhőinfrastruktúrán keresztül lényegesen gazdaságosabb a működtetés és üzemeltetés, gördülékenyebb a munkamenet.

A kisvárdai Szent László Katolikus Középiskolában összesen négy darab MakerBot printerrel felszerelt 3D alkotó központot nyitottak. Alig 4-5 hete helyeztük üzembe az intézmény új eszközeit, a tanárok és a diákok olyan ütemben vették azokat birtokukba, hogy a pénteki megnyitón már számtalan saját, 3D nyomtatott tárgyat mutattak be a vendégeknek. A középiskola egyben a FreeDee első, regionális 3D referenciaközpontként működő partnere is lesz.

Kisvárda Budapesttől 240 kilométerre, az ukrán határtól mindössze 22 kilométerre fekszik. Aligha jöhetett volna távolabbról az, amikor tavaly év végén az iskola vezetése felkeresett minket a Szentkirály utcában azzal a céllal, hogy még 2015-ben felszereljék az intézményt nem egy eszközzel, hanem egy egész 3D nyomtató parkkal. Látszott, hogy a pedagógusok alaposan utánajártak a technológiának és így esett az oktatást is erősen támogató MakerBotra és a FreeDee 3D Akadémiára a választásuk. Már első alkalommal láttuk, hogy a Szent Lászlóban kiemelt jelentőségű a folyamatos fejlesztés. Az a céljuk, hogy a fiatalokat a lehető legmodernebb eszközökkel, előremutató technológiákkal készítsék fel a jövőre. 

Több mint kétszáz diák és kísérőik jöttek el az iskolai 3D nyomtató labor megnyitójára. Négy csoportra bontva vettek részt a programokon. A gyerekek kipróbálhatták a 3D szkennelést, megismerkedhettek a 3D nyomtató működésével és a nyomtatott tárgyakkal, és bemutatták nekik az ötlettől a megvalósulásig tartó folyamatot.. A különböző helyszíneken mind állt egy-egy darab a vadiúj 3D nyomtatók közül: egy MakerBot Replicator 2, egy MakerBot Replicator 2X, egy ötödik generációs MakerBot Replicator, és egy MakerBot Replicator Z18.

Kerezsi Béla igazgató úr elmagyarázta, hogy a 3D nyomtatásba való fektetéssel is a diákok sikeres egyetemi szerepléséhez szeretnének biztos alapot adni. Szeretnék, ha többen választanák az iskolából kilépve a mérnöki, informatikai pályát és felmérték, hogy ehhez milyen előzetes tudásra lehet szüksége a gyerekeknek. Így esett a választás a 3D modellezésre és a 3D nyomtatásra. Megvizsgálva a piacot úgy találták, hogy a megfizethető, de minőségi MakerBot gépek jelentik az optimális felszereltséget egy középiskola számára.

Az igazgató rengeteg gyakorlati példával támasztotta alá, hogy miért érdemes alkalmazni a 3D nyomtatást az iskolában. A Szent Lászlóban már most bemutattak kész, a diákok által tervezett 3D nyomtatásokat. Köztük voltak egyszerűbb példák, de valódi használati tárgyak és alkatrészek is. Az egyik fiatal teljes ámulatunkra azonnal nekiesett egy 3D lézerszkenner megépítésének, s annak első 3D nyomtatott alkatrészei is bemutatásra kerültek.

Kerezsi igazgató elmondta, hogy a diákok kapacitásán túl még milyen hatékonyan lehet spórolni a 3D nyomtatás segítségével, így milyen hamar megtérülhet a befektetés ára. Bemutatott egy 600 Ft anyagköltségű nyomtatott pipetta tartót, amely kellék akár 10 000 Forintba is kerülhet, valamint a szintén párszáz Forint önköltségű, nyomtatott kézcsontvázakat, melyek bolti ára 15-20 000 Forint közé tehető. A tanórai szemléltetés a technológiának köszönhetően tömegessé válhat, nagyságrendekkel olcsóbb, az elvont koncepciók megfoghatóvá válhatnak és ráadásul könnyen pótolhatók a nyomtatott demonstrációs eszközök.

A Szent László további célja egyébként önfenntartóvá tenni az új infrastruktúrát és a lakosságnak, helyi vállalatoknak felajánlani bérnyomtatási, technológiai oktatási kapacitásait. Ezért is fűzik a FreeDee-vel szorosra a kapcsolatot és válnak olyan tapasztalati tudásközponttá a régióban, amely oktatásban, beüzemelésben is kompetens partnerünk lehet. A FreeDee 3D Akadémia cserébe folyamatos képzést és tudásmegosztást biztosít a pedagógusoknak, hogy mindig naprakész legyen a tudásuk.

Szabó Péter, a 3D Akadémia vezetője elmondta mekkora meglepetés és öröm volt számunkra a Szent László, amely mintapéldája annak, hogy egy oktatási intézmény milyen sokoldalúan alkalmazhatja a 3D nyomtatókat. Bízunk benne, hogy a hazai középiskolák egyre többen hasonlóan gondolkodnak, ezért is indítottuk el a ’MakerBot a tanteremben! iskolai 3D nyomtató pályázatunkat, amely alkalmával 11 db printer talál gazdára a pályázó  intézmények között. Hiszünk benne, hogy nem feltétlen a pénz, hanem az akarás és a kíváncsiság, az új felé nyitás szükséges a továbblépéshez. Az additív gyártástechnológiákkal is növelhetjük a felnövő nemzedék problémamegoldó eszköztárát és versenyképességét a jövőben. A nyugati trendek azt mutatják, hogy a műszaki, művészeti és mérnöki intézményekben előbb-utóbb mind lesz ilyen masina, amellyel a diákok számára hatalmas előny már a középsuliban megismerkedni. Nem csoda, hogy egy ilyen géppark egyértelműen diákcsalogató eszköz is.

A ’MakerBot a tanteremben!’ pályázaton való részvételhez csupán azt kell megírni egy oldalban, hogy mire használnák a 3D nyomtatót az adott intézményben. Inspirációnak pedig álljon itt tantárgyanként néhány példa a Szent László Katolikus Középiskolából, amely mindössze az első 4-5 hét használatának eredménye.

Matematika: Pitagorasz-tétel

Kémia: kémcső tartó, periódusos rendszer

Történelem: második világháborús tankok, Titanic, ókori templomok, piramisok belső felépítésa

Földrajz: teljes fölgömb, a Föld belső szerkezete

Biológia: állati és növényi sejtek, kéz csontozata, DNS lánc, bogár, emberi szív

Művészettörténet: híres, 3D szkennelt szobrok

Ének-zene: furulya, Violin-kulcs

Testnevelés (igen, a tesi sem maradt ki!): sípok

Robotika: 3D szkenner alkatrészek

A tájékoztató zárásaként az igazgató elmondta, hogy mint középiskola mindig keresik az emberiség számára hasznos dolgokat. A 3D labor megnyitásával párhuzamosan jelentkeztek az E-Nable jótékonysági szervezetbe is önkéntesnek, hogy a kapacitásukat művégtagok nyomtatására is felajánlják. Kiderült, hogy nem is kell messzire menni, mert már a Szent Lászlóban akad olyan diák, aki számára hasznos lehet ez a fajta segítség.

Chris Milnes, 3DP művész a napokban mutatta be Nevető Buddha sorozatát, a popkultúra Csillagok háborújából, Szuperhősökből, különféle játékokból és még a Simpson családból is elővett ikonjait nevető Buddha pózban kinyomtatva. A sorozathoz Wanhao 5s printert használt.

Milnes kijelentette, hogy művével senkit nem szándékozott provokálni, célja nem a vallásos meggyőződés kifigurázása.

A szobrocskák az Etsy Shopban rendelhetők meg: a vásárlók három méret és különféle színek közül választhatnak.

Charles-Oliver Roy, ipari mérnök forradalmasítni akarja az ékszerészetet. Első lépésként startupja, a Vowsmith teljesen új módszerrel tervez jegygyűrűket.

A gyűrűt a cég honlapján vásárolhatjuk meg, jövendőbelink ujjlenyomatával tehetjük személyes ékszerré.

Az ujjlenyomatot 2D-ben kinyomtatjuk, leszkenneljük, majd feltöltjük a honlapra. Roy és csapata paraffinos viaszöntéssel, a 3D Systems speciális Projet MJP printerével alakítja ki az eredeti ujjlenyomattal egyező végleges formát.

A fogyasztó elejétől a végéig beleszólhat a tervezésbe, kiválasztja az anyagot és a gyémántot, és saját pénztárcájának megfelelően alkot valami eredetit. Az egész folyamat automatizált és akár 72 óra alatt kivitelezhető.

Roy idén 4-5 ezer jegygyűrű értékesítésével számol, jelenlegi forrásaikat figyelembe véve összesen kb. 50 ezret képes legyártani.

Szerinte a Vowsmith nemcsak az ékszerészeti forradalom előharcosa lehet, hanem az általánosabb fogyasztói értékváltásnak is része: az 1983 és 2001 között született „ezredfordulós generáció fáradt és beteg attól, hogy minden nap ugyanazt a levest kapja. Személyiségüket tükröző saját termékeket akarnak. Ez a generáció alakítja ki az értékesítés jövőjét.”

A „harmadik ipari forradalom” a 3D nyomtatás egyik szinonimájává vált.

A textilipar mechanizálása volt az első, Henry Ford futószalagja a második. Az együttműködésre összpontosító és a digitális technológiákkal kivitelezett kisszériás gyártást elindító 3DP rakja le a harmadik alapjait.

Az idei davosi Világgazdasági Fórumon az építész és tervező Neri Oxman egy lépéssel továbbment: az iparosodás és a tömegtermelés óta használt világ-gép paradigmát az „élő minőséget a tárgyakba, épületekbe és városokba” gondolattal egészítette ki.

A digitális technológiákkal ugyanis hamar eljön a negyedik ipari forradalom, a „biológiai korszak.” A biomasszát hasznos biotermékké változtató mikroorganizmusok gyárakat képesek utánozni, hatásuk az öltözködéstől az épületanyagokig és a közlekedésig egyaránt érzékelhető. A fonalféreg (E. coli) például cukorrá, a zsír dízellé, a kukorica műanyaggá alakítható át.

Oxman holisztikus megközelítésében az „anyagökológia” világában a gyártási folyamat elválaszthatatlan dolgok digitális előállításától, szintetikus biológiától, környezettől és magától az anyagtól. A szenet bioüzemanyaggá változtató fotoszintetikus épülethomlokzatokról, a bőrt szelektív szűréssel tápláló mikrobiomákról, a sérült szövetet kijavító nyomtatott anyagokról beszél. A biológiai korszakban a tervezők és építészek a termékek és szerkezetek növekedését, önkorrekcióját és alkalmazkodását elősegítő új és dinamikus designlehetőségekről álmodhatnak. Bányászat és más hagyományos eljárások helyett szintetikus biológiával, számítógépes tervezéssel, 3D nyomtatással és mindezek összekombinálásával állítunk elő fizikai tárgyakat.

A posztmodern technológiák újraértelmezése fontos szerepet játszik Oxman munkásságában: az általa elképzelt jövőben eltávolodunk a mechanikus világtól, organikusabb valóság bontakozik ki előttünk. Nyomtatott épületek, bionyomtatás és 4D nyomtatás egyaránt e szemléletváltást készítik elő.

Újabb elérhető árú, asztali 3D nyomtató gazdagítja a FreeDee Printing Solutions kínálatát. A Craftbot PLUS első saját kezű tesztjein túl vagyunk, és büszkén, jó szívvel ajánljuk a CraftUnique amúgy is kiemelkedően jó ár-érték arányú, szálhúzásos 3D nyomtatóját február végéig bevezető áron, 5% kedvezménnyel!

Az asztali 3D nyomtatók piaca akkor indult rohamos növekedésnek, amikor a műanyagszál-olvasztásos eljárást (FDM) védő szabadalmak 2009-ben lejártak. Ezután a Stratasys monopóliuma megszűnt és sorra jelentek meg az eljárást alkalmazó 3D printerek a piacon. A RepRap gépek mellett többen kezdtek könnyen kezelhető, otthoni és ipari felhasználásra is alkalmas FDM gépek fejlesztésébe és egyes gépek idővel, mint például a MakerBot Replicator 2 világméretű népszerűségre tettek szert. Hazánk fejlesztőmérnökeit is megihlette a rengető lehetőséget rejtő technológia. A CraftUnique először közösségi finanszírozás sikeres bevonásával forgalomba hozta a Craftbot 3D nyomtatót, majd tavaly elkészítették annak továbbfejlesztett változatát a Craftbot PLUS-t, amelyet nemrég a HVG újságírói is örömmel teszteltek.

A már nálunk is munkába állított nyomtatótípus kategóriájában nagynak számító nyomtatási térfogattal rendelkezik: 25 x 20 x 20 cm nagyságú tárgyakat gyárthatunk vele egy darabban, és a 110 fokra fűthető tálcának köszönhetően a 3D nyomtatáshoz használható alapanyagok széles skálájával próbálkozhatunk. Az ABS, PET, HIPS vagy ASA is nyomtathatóak a géppel, valamint flexibilis vagy vezető tulajdonságú nyomtatószálakat is bevethetünk vele. A legjobb rétegfelbontása 100 mikron körül mozog. Emellett saját, gyártói, ingyenes szoftverrel (Craftware) készíthetjük elő a nyomtatási fájlokat, amely nagyon felhasználóbarát és alapvetően hasonlít a többi ismert szeletelő programhoz, azonban egyik különleges tulajdonsága az, hogy egyedileg lehet benne támaszokat elhelyezni és eltávolítani. A legnagyszerűbb benne mégis az, hogy egy elérhető árú, magyar fejlesztésű 3D nyomtatóról van szó, amely igényes kialakítású, valóban könnyen használható, és lenyűgöző minőségre képes.

Mostantól a FreeDee 3D Akadémián is találkozhattok 2 darab Craftbot PLUS-szal: a színes 3D nyomtatókat nemrégiben üzemeltük be a Makerbot Innovation Center mellett. A nálunk kiállított zöld és narancs színek mellett a készülék még piros, kék, szürke és fehér színekben is kapható, így nemcsak a nyomtatott tárgyaink, de a 3D nyomtatónk is egyedi, személyre szabott lehet.

A Craftunique Craftbot Plus 3D nyomtató műszaki jellemzői:

Nyomtatható térfogat (HxSZxM): 250 x 200 x 200 mm

Maximális rétegfelbontás: 100 mikron (0,1 mm)

Standard felbontás: 200 mikron

Ajánlott nyomtatási sebesség: 40-80 mm/s

Nyomtatószál: PLA, ABS, Soft PLA, Woodfill stb.

Elektronika: Vezérlés színes érintőképernyővel

Tápegység: 220 AC, 12 DC, 200W (Verbrauch 60W)

Szoftver: CraftWare

Operációs rendszer: Windows 7 vagy újabb

Kezelés: direkt módon PC-hez csatlakoztatva vagy az LCD vezérlőn keresztül Pendriveról

Súly: 14000 g

Garancia: 2 év

Az Craftbot PLUS 3D nyomtatót a webshopunkon február 26-ig bevezető áron, 5% BEVEZETŐ KEDVEZMÉNNYEL vásárolhatjátok meg természetesen a teljes színpaletta bármelyikében.

A Stratasys hét ingyenes 3D nyomtatás oktatási modult jelentett be közép- és főiskoláknak. A már ebben a tanévben beszerezhető modulok a tanulók igényeihez alkalmazhatók, és mindent tartalmaznak, amire az oktatónak szüksége van. Szakértők szerint segítik őket a technológia oktatási stratégiájukba történő beépítésében.

A Stratasys oktatási programjában kitüntetett szerepet játszó modulok megtervezésébe és az alkalmazási folyamat elméleti kidolgozásába is vontak be tanárokat.

A tanmenet a következő: az ötletről készült szkeccsel kezdődik, aztán jön a 3D CAD tervezés, majd befejezésként a nyomtatás.