FREEDEE BLOG

A Body Labs felmérése kimutatta, hogy az emberek többsége nehezen talál ráillő ruhát, és a megvásárolt darabok kb. negyedét visszük vissza a boltba. Ezzel szemben létezik már az a technológia, amely garantálja, hogy a ruhák abszolút passzoljanak ránk.

Az egésztestes 3D szkennelés elterjedése ellenére limitált: egyes testrészek természetesen „elzáródnak”, a szkenner okozta „zajok” miatt nehéz a pontos méretvétel, a statikus szkennelés csak egyetlen testhelyzetet vesz figyelembe, a mozgást nem.

A Body Labs szabadalmaztatott technológiája mindezeket hasznosítva, „okos” algoritmusokkal generál az emberi test természetes mozdulatait utánzó digitális avatárokat. Az avatárokat fogyasztókról készült szkenek és testsablonok alapján hozzák létre.

A technológia rendkívül hasznos lehet ruhakereskedőknek, pontosabban fel tudják mérni vele a vásárlók méretét, személyre szabhatják öltözéküket.

A világ négy legnagyobb nemzetközi könyvvizsgáló szervezetének egyike, a Hollandia-székhelyű üzleti tanácsadó KPMG a gyártószektor helyzetét elemző éves Globális Gyártási Kilátás 2016-os kiadása alapján a vállalkozások több mint fele agresszív, hatoda nagyon agresszív növekedési stratégiában gondolkozik. Az additív gyártás és más újabb technológiák e stratégiák részét képezik. Az ok: a piaci részesedésből így tudnak nagyobb szeletet elcsípni, amihez mindenképpen újítaniuk kell hozzá.

A termékpaletta szélesítése, befektetés az új megoldásokba szintén fontos tényező. A megkérdezett ügyvezető igazgatók 25 százaléka elmondta, hogy már invesztált a 3D nyomtatásba. Ugyanennyien válaszoltak igennel a mesterséges intelligenciára és a kognitív számítástechnikára is. Kétötödük a robotikába fektetne masszív pénzeket a következő két évben.

Sokan viszont bizonytalanok az additív gyártással kapcsolatban. 35 százalék lehetségesnek tartja a két éven belüli befektetést, 9 nem tervezi, 31 egész biztosan. Az amerikai CEO-k mindössze 5 százaléka válaszolt kerekperec nemmel.

A nyugat-flandriai Zwin természetvédelmi terület „nemzetközi madár repülőtérnek” nevezi magát, arra utalva, hogy vándormadarak kedvelt megállója. Szakértők jól tudják, hogy kevés izgalmasabb esemény van annál, mint amikor ritka vagy nem ott született állatokkal találkoznak az éves hosszú útjukon éppen megpihenő madarak.

2016-ban egész biztosan így lesz.

A természetvédelmi területet vezetősége idén mintegy 200 ezer vendégre számít, nekik nyitották meg június 10-én az új látogatóközpontot, amit madarakkal töltöttek meg, egész pontosan hússzal, csakhogy húsvér lények helyett 3D nyomtatott példányokkal.

Sok vadon élő madár eleve ritkán vagy egyáltalán nem látható, így viszont közelről megfigyelhetők, és senkinek sem ártanak.

Az állatokat a Materialise tervezte és printelte: tíz repülés közben, tíz a földön tartózkodik pont.

A MarketsandMarkets piackutató cég felmérése alapján a 2015-ös 24,5 millió dollárról 2021-re 56,4 millióra nő a betonnyomtatás piaca, ami éves átlagban 15,02 százalékos növekedést jelent. A 3D betonprintelés olcsóbb és gyorsabb lesz a többi építési módszernél.

Az egyik ok, hogy a fejlődő világ nagymértékű urbanizációjával és iparosodásával egyre többet fektetnek infrastrukturális fejlesztésekbe. A pontosság és a megfizethető árak szintén fontos tényezők. Falak, padlók, tetők, más szerkezeti elemek és egyéb betontárgyak részletesebben kidolgozhatók ezzel a technikával.

A tanulmány szerzői különféle betonfajtákat is összehasonlítottak, és megállapították, hogy a hulladékmennyiség 30-60, a munkaidő 50-70, a munkaköltség 50-80 százalékkal csökkenthető.

A végfelhasználói szektor három részre osztható: otthoni, ipari és architekturális építés. Jelenleg az első a legnagyobb piac. Maga a 3D betonnyomtatás ökoszisztéma három cégtípusból áll: nyomtatógyártók, építészirodák és vállalkozók, nyersanyag-beszállítók.

A technológia az egész világon elterjed, leghamarabb az Ázsia/Csendes-óceáni régióban fog. Környezetvédelmi szempontok fokozottabb figyelembevétele, a „fenntartható építkezés” iránti igény, a kínai és az indiai lakosság lélekszámának állandó növekedése – néhány ok, hogy miért ez a térség lesz a világvezető.

A fejlődést elsősorban a komoly befektetések hiánya és az automatizálási technikák szektoron belüli sekélyes ismerete hátráltatja.

Leon Reid IV a street art egyik elismert képviselője, munkái két évtizede ékesítik Manhattan, Brooklyn, Queens, LA, London, sőt német, norvég és brazil városok utcáit is. Tinédzserként kezdte, installációkkal és szobrokkal hívta fel magára a figyelmet. Mindenféle médiumot használ: fémet és betont, kőkockát és ecsetet, 2014 óta pedig a 3D nyomtatást is.

3DP és művészet fúzióját a MakerBot közreműködésével kivitelezett projektek szemléltetik: élőprint versrészletekről, számszövegekről a hallgatósággal szemben. A közönségnek az utolsó nyomat elkészültéig fogalma sem volt arról, hogy mit fog olvasni.

Legutóbbi projektjében portrékat készített önarcképet, illetve egy kurátort örökített meg. Az installációt saját TECH-ART show-jára találta ki. 3D szkenneléssel és mellszobor-torzítással teremtett különös új stílust. Annyira torzul a nyomat, hogy a néző sosem tudja, mikor látja pontos szögből a művet, és hogyan is nézzen rá.

Az Aacheni 3D Nyomtatásközpont FabBusszá – 8 munkaállomásból, 12 3D nyomtatóból álló mobil 3DP osztályteremmé – alakított át egy hajdanában 1,2 millió kilométert megtett, 70 km/h csúcssebességű régi, de az alkalomhoz illően felújított berlini városi buszt. A jármű iskolákhoz és üzlethelységekhez egyaránt ellátogat, diákoknak és alkalmazottaknak teszi lehetővé, hogy a parkolóban megismerjék, átéljék a technológiát.

A busz alsó szintjén pult, pihenőhelyiség, CAD-tervezésről és 3D nyomtatásról szóló könyvek és egy Stratasys Objet 24 gép található. A nyolc munkaállomás a felső szinten üzemel, mindegyikhez MakerBot Replicator 5 3D nyomtató, vagy MakerBot Mini, Autodesk Inventor és Fusion szoftverek tartoznak. A szinten még egy bemutatótérnek is szorítottak helyet.

A központ a helyi Alkalmazott Tudományok Egyetem és a Lézertechnológiai Fraunhofer Intézet közös kezdeményezése. Ha kell, a mobil osztálytermet érdeklődőknek akár kölcsön is adják, sőt, háromrészes programokban (elmélet, tervezés, nyomtatás) az alapok is elsajátíthatók. A résztvevők „additív gyártás tervező” vagy „additív gyártás specialista” papírt kapnak.

Az emeletes busz idén visszalátogatott a június 14. és 16. közötti erfurti Rapid.Tech 2016 vásárra – első alkalommal ott láthatta a nagyközönség, tavaly 15 országból 4 ezer személy ismerkedett a mobil osztályteremmel.

A központ bővítené a lehetőségeket, és 10 ezer euró alatti fémnyomtatót tervez.

Az athéni 3D Life neve mindent elárul: a startup szórakoztató új életstílus cuccok, műalkotások vagy kézműves remekek helyett potenciális életmentő darabokat printel. A Materialise Mimics szoftverével, a Stratasys Objet 260 Connex 3 gépén készítenek orvosi modelleket.

Az országban a 3D Life az egyetlen cég, amely ezzel a szakterülettel foglalkozik. Változatos anyagokat és színeket használnak. Részletes anatómiai modelleket készítenek fogakról, kézről, csontokról és természetesen belső szervekről, szívről, májról, agyról és másokról is.

A modellek az anatómia alapos ismeretéről tanúskodnak. Gyakorláshoz, sebészi műtétek előkészítéséhez ideális alapanyagok, orvosi beavatkozások tesztelhetők rajtuk. A tesztekkel lerövidül az operáció, ami általában növeli a beteg gyógyulási, túlélési esélyeit.

A japán kormány egy ideje gőzerővel támogatja a 3D nyomtatás iskolai tanítását. A Microsoft Japan és a Kabuku kifejezetten azzal a céllal indított oktatási programot a Minecraft-alapú kódolásról és a 3DP-ről, hogy a gyerekek beleszeressenek a „maker-tudományba.”

A tokiói Suginami Általános Iskola két hatodikos diákokból álló osztálynak indított speciális teremben speciális 3DP órákat.

Az 3DP oktatásban rejlő lehetőségeit persze nemcsak Japánban ismerték fel. Az Egyesült Államokban kb. ezer általános iskola rendelkezik 3D printerrel, a brit kormány az ország összes iskolájába el akar juttatni nyomtatót, Magyarországon pedig a FreeDee Printing Solutions a 3DTech az Iskolákban program keretében akarja három éven belül itthon megvalósítani ugyanazt, mint a brit kormány.

A japán példa azért figyelemreméltó, mert a távol-keleti szigetország ezen a területen hátrányban van az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal szemben. Nincsenek pénzosztó központosított oktatási programok, kevesebb a szakképzett 3DP oktató stb.

A 2014-ben Sibuyában indult Qremo projekt a „gondolkodás, cselekvés, kommunikáció” képességeket digitális oktatási platformokon szándékszik „felszínre hozni” a diákokból, amihez csomó csúcstechnológiát, köztük 3D nyomtatást is használnak. Eddig mintegy ezer tanuló vett részt ezeken az órákon, és a Suginami az ambiciózus programhoz csatlakozó ötödik általános iskola.

A világ első hivatalos Batman-nyomatának kiadása a flamand 3DP-szolgáltató, gyártó és fejlesztő i.materialise-t arra ösztönözte, hogy tippeket adjon mindazoknak, akik bármely hozzáférhető szoftver segítségével saját akcióhősöket nyomtatnának.

A CAD-szoftvereket felejtsük el, mert a részek „túl hegyesek és nem organikusak.” Szerencsére rajtuk kívül is akad bőven választási lehetőség.

Digitális szobrászatban kezdőknek a kifejezetten felhasználóbarát Sculptrist és a Meshmixert (Autodesk) ajánlják.

A profik által használt ZBrush ugyan kategóriája legjobb programja, viszont kicsit komplikáltabb, tovább is tart az elsajátítása.

A Cinema4D, a MODO és a Blender rendelkezik digitális szobrászat modulokkal, de nem ez az alapfunkciójuk, másra fejlesztették őket, úgyhogy kiegészítőkre lesz szükségünk.

Azt se felejtsük el, hogy nem feltétlenül kell nulláról indulnunk. Nagyon jó 3D modell-adatbázisokból importálhatunk fájlokat, szkeneket, amelyeket csak utána editálunk valamelyik programmal.

A szkenneléshez ingyenes szoftvereket ajánlanak, például a 123D Catch-et.  

A 3D nyomtatás nemcsak a gyártást forradalmasítja, hanem a tudomány, technológia, mérnöki diszciplínák és a matematika (STEM) oktatását is megváltoztatja. A printerek iskolai használata a programozás és a CAD design praktikus alkalmazásaihoz vezet. A Barcelonai Anyagtudományi Intézetben (ICMAB) például tananyagot dolgoztak ki az anyagtudományok 3DP-vel történő oktatásához.

A tananyagot felsőoktatásban dolgozó tanárok tesztelték és bíznak benne, hogy mielőbb eljut az osztálytermekbe is. A háromnapos tanfolyam oktatói 3Doodler 3D nyomtatótollból, nyomtatott kocka-, gyémánt- és méhsejt-szerkezetből, AFM (atomi erőmikroszkóp, atomi felbontású) képből és nanocsőből álló csomagot kapnak.

A diákoknak az adott szerkezeteken alapuló kristálystruktúrákat kell létrehozni a 3Doodlerrel. A kristály fizikai megvalósítása során jobban megismerik az anyagot és az egész anyagtudományt, a természet mechanizmusait. Praktikusabb metódus, mint a könyvekben szereplő 2D diagramok tanulmányozása. A kockaszerkezet például azért a leggyakoribb, mert a legegyszerűbb felépíteni stb.