FREEDEE BLOG

A washingtoni Tropical Labs Kickstarter-kampányt indított, és a megcélzott összegnek a felét már össze is gyűjtötte a nyílt forrású Mechaduino – „a mechatronika Arduinoja” – ipari szervomotorra, amely újgenerációs 3D printerekhez, CNC-gépekhez és más masinákhoz egyaránt használható. Az eszköz szervomechanizmusok fejlesztését támogatandó, mozgáskontroll-platformként is működik.

A robotikában, CNC-marásban, 3D nyomtatásban és más területeken használt szervomotorok rendeltetése a mozgó részek mozdulatainak pontos kontrollálása. Sok fogyasztói géphez elegendők az olcsó és egyszerű szervók, de igazán precíziós működéshez már ipari szintű darabok kellenek. Utóbbiak viszont sajnos drágák.

A Tropical Labs e szempontokat szem előtt tartva fejleszti a megfizethető áron ipari szintű Mechaduinot. A RepRap Prusa i3-pn már letesztelték, és be is vált.

Az Egyesült Államok fejlett technológiákkal foglalkozó védelmi ügynöksége, a DARPA egyik csoportja katasztrófák helyszínére elsőként érkező, azaz a mentők közül leginkább veszélyeztetett személyeknek fejleszt különleges technológiát.

A Virtuális Szem szoftverrendszer ugyanis lehetővé teszi a helyszín kockázat nélküli azonnali áttekintését. Felveszi és továbbítja, valósidejű virtuálisvalóság-látvánnyá alakítja át a látottakat. Mindezt fejlett 3D képalkotó programja, masszív mobil grafikus feldolgozó egysége (GPU) és a két kamerával történő videofelvétel egyetlen rendszerben történő összekombinálása teszi lehetővé.

A Virtuális Szem viselői jegyzeteket készíthetnek, vizualizálhatják a kockázatokat, azonosíthatják az optimális (legkevésbé veszélyes és leggyorsabb beavatkozást biztosító) belépőpontokat, és lokalizálhatják a túlélőket, miközben semmit nem kockáztatnak.

Kormányok és magáncégek fektetnek egyre komolyabb összegeket világszerte a 3D nyomtatás orvosi, egészségügyi alkalmazásaiba. Dubai illetékes állami hatósága például júniusban jelentette be, hogy már az év végétől a gyakorlatba ültethető stratégiát dolgoz ki 3D printelt orvosi szolgáltatásokra. Ez annyit jelent, hogy a betegek és rászorulók hamarosan nyomtatott fogakat, hallókészülékeket, különféle műszereket, kötéseket, művégtagokat kaphatnak a kezelés részeként.

Az emírség 2030-ig kivitelezendő (más technológiákra is ösztönző hatású) 3DP stratégiája egyrészt magára a szakterületre, másrészt az egészségügyre vonatkozik. Utóbbinál 2021 a határidő. Kidolgozásánál az innovációban jeleskedő techorientált fejlett nagyvárosokat, elsősorban Stockholmot, Bostont és Szingapúrt veszik alapul. Lényege, hogy a betegek a mainál hamarabb (hetek helyett órák alatt) és olcsóbban kapják meg a szükséges kezeléseket, például a printelt művégtagok ára ne haladja meg a 110 amerikai dollárt. Idővel pedig nyomtatott szervek is várhatók. A hosszabb távú tervekben szerepelnek – például a veseátültetéseket felgyorsíthatják majd. Valószínűleg és remélhetőleg a technológia hamarosan eljut addig, hogy nem kell hosszasan várni a donorra, hanem a beteg őssejtjeit használhatják hozzá.

Mindenesetre néhány klinika már bőven 2021 előtt elkezd 3DP szolgáltatásokat nyújtani. A program kidolgozói elmondták, hogy meglepetésekkel is szolgálnak, és további újdonságok bejelentése is várható.

Björköt következő digitális fellépésein és ausztráliai koncertjén nyomtatott cuccokban láthatja a közönség. Az izlandi énekesnő legújabb albumától (Vulnicura) inspirált tervezők főként az arcra koncentráltak: leszkennelték, még a csontjairól is pontos mintát vettek, majd a Stratasys egyedi, teljes színű és több anyaggal dolgozó gépén készítettek rá maszkot.

A maszkot a Digitális Björk sorozatot elindító, június 29. és július 18. közötti virtuálisvalóság-performance-on viselte először. Világpremier: első alkalommal fordul elő, hogy egy live eseményt 360 fokos VR streaminggel juttatnak el a nagyérdeműhöz. Az úttörő előadáshoz méltó tervezőt is találtak: a nyomtatott maszk Neri Oxman és az MIT-s csoportjának munkája.

Björk elragadtatással beszél az együttműködésről. Imádja Oxman munkáit, biológia és 3DP összekapcsolását. Maga a Rottlace (Bőrtelen) nevű maszk kifinomult geometriai elemeket használó reflexió a komplex emberi váz- és izomrendszerről, finomszövetek és kemény csontszerkezetek kontrasztjáról.

Az énekesnőnek azonban nemcsak a maszkja, hanem a – Stratasys gyűjteményéből gondosan kiválasztott – Tobzoska fellépő ruhája is printelt, ami egyértelműen jelzi, hogy Björk szívügyének tekinti a technológiát.

A tízéves holland Atbin különleges szobrokat mutatott be a május végi párizsi Innorobo 2016-on: nyomtatótollal készített 120 centis Eiffel-tornyot, szintén egy méternél magasabb Pisai Ferdetornyot és egy drón vázát (utóbbit elektronika nélkül, így a gép egyelőre értelemszerűen nem repül).

A színes szobrok egyáltalán nem lepték meg a szülőket, mert fiuk a tanulásban is jeleskedik, az oktatási rendszerben már átugrott két osztályt, és ha így folytatja, 13-14 éves korára egyetemig is eljuthat. Elsősorban a tudomány és a technológia foglalkoztatja, többek között a csillagászat, az aeronautika, a kozmológia és a földrajz. Folyamatosan kísérletezik új dolgokkal, különféle technikákkal, 3D modellezéshez Cinema 4D-t használ, kedvenc videojátéka a Kerbal Űrprogram. Megtanult programozni, imádja a 3D nyomtatást, és a három szoborhoz, a tervek fizikai formába öntéséhez semmi más nem kellett neki, csak egy nyomtatótoll!

A párizsi rendezvényre a város legismertebb műemlékével, az Eiffel-toronnyal készült. A részletes szerkezeti térképen alapuló kivitelezéssel két hónapig részidőben, iskola után, két hétig pedig teljes napokon keresztül foglalkozott. A 120 centis toronyhoz ABS-t és húsz különféle színt használt.

A Pisai Ferdetorony nyomata talán még izgalmasabb, hiszen Atbin a ferdülést is pont úgy kapta el, mint a valóságban látjuk. A mintegy 200 méter ABS nyomtatószálból készült szerkezet stabilizálásához kockaformájú követ használt.

1988 óta a világ cáparajongói Cápahéten élik ki szenvedélyüket, hét napon keresztül az állatról szóló televíziós programokat néznek. Az eseményt eredetileg oktatási céllal találták ki, hogy jobban megértsük az óceánok rettegett ragadozóját. A Discovery Channel bővítette a palettát, celebeket is megszólaltatnak a témában, egy kicsit szenzációs, szenzációhajhász és kattant irányba víve el a hetet.

A cápák természetesen a 3D nyomtatás világát is megihlették. A 3DPrint.com szerkesztői ezúttal a róluk készült, általuk inspirált, kábeltartótól a kulcstartóig, tollnak és borosüveg-dugónak, meg úgy általában bárminek használható nyomatok közül szemezgettek. A Thingiverse-en és a MyMiniFactoryn található modellek ingyen tölthetők le.

PhD nyári ösztöndíjat kapott egy tízéves párizsi diáklány, Eva, hogy kivitelezhesse a francia főváros utcáit „vidámabbá tevő” nyomtatott street art robotot.

Eva idén jelentkezett a Five by Five digitális ügynökség Párizsi Nyári Innováció Ösztöndíjára, egy kéthetes programra, amelyen jellemzően PhD-diákok, tapasztalt tudósok, mérnökök és tervezők vesznek részt.

Kat Borlongant, a Five by Five alapítóját nemcsak meghatotta, de inspirálta is a kislány jelentkezése. Azonnal megtetszett neki a lakosokat jobb kedvre derítő utcaművész robot ötlete, és eldöntötte: segíteni fog. Eva elmagyarázta, hogy megpróbálta felépíteni a gépet, „gyerekbarát” Thymio robotokat használt hozzá, de a kivitelezéssel gondjai akadtak.

„Párizs utcái szomorúak. Robotot akarok építeni, amely megint vidámmá tenné őket. Már elkezdtem tanulni a Thymio robotok kódolását, de problémáim vannak a működtetéssel. Azért szeretnék részt venni a programban, hogy a mentorok segítsenek” – állt a jelentkezési lapon.

Egyébként Eva saját változata is dicséretes, a robot nagyobb kerekeit és az ecsettartót kinyomtatta, a kódolással pedig addig jutott, hogy a gép ötpontos csillagot képes rajzolni.

A Borlongan által a Facebookon megosztott jelentkezést több mint 40 ezren szintén megosztották. A Five by Five alapítója válaszát is közkinccsé tette – a kislányt értesítette, hogy megkapta az ösztöndíjat! A Thymio robotgyártóval is felvette a kapcsolatot, és a cég igazgatója fogja segíteni Evat a fejlesztésekben. Legújabb robotmodelljüket máris felajánlották neki, így könnyen lehet, hogy a párizsi járókelők, hamarosan megismerik a street artist masina munkáit.

Hónapokkal ezelőtt a tajvani Pingtung városban egy járókelő pocsék körülmények között talált egy kóborcicát. A melegedésre és alvásra szolgáló őrlőgép okozta a macska vesztét: a működésbe lépő masina levágta mindkét hátsó és egyik elülső lábát. A járókelő így bukkant rá, és azonnal bevitte a közeli állatkórházba.

Részletes kivizsgálás után az orvosok eldöntötték, hogy csak amputációval menthetik meg a cica életét. A Hulk Black Jack néven ismert Chen Yung sikeres sebészi beavatkozást hajtott végre rajta, és 12 órával a műtétet követően az állat már evett, és az életkedvét is visszanyerte.

Folyamatos megfigyelés alatt tartották, és megállapították, hogy napról napra nő. Ultrahanggal kiderítették, hogy terhes. Az elérzékenyült állatorvosok eldöntötték: 3D nyomtatással pótolják a három végtagot. Az ideiglenes lábak funkcionáltak, az anyamacska két hónappal később négy cicagyereknek adott életet. A kiscicák azonban alultápláltság okozta szívelégtelenség miatt a szülés után hamar meg is haltak.

Haláluk az orvosokat és az anyát egyaránt sokkolta. De a történet ezzel még nem ért véget, mert a kórházban három másik kiscica anyja pont akkor halt meg, és a személyzet által Yi Yinek nevezett kóbormacska megkedvelte, sajátjaiként kezdte el kezelni őket.

Chen Yung elhatározta, hogy Yi Yi állandó és személyre szabott printelt lábakat kap. Gőzerővel dolgoznak rajtuk.

Sok fejlődő országban kevés az időjárás-megfigyelő állomás, ráadásul az a kevés is elavult, rossz állapotban van. Nincs elég pénz műszerek felújítására, törött alkatrészek pótlására. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy a helyiek kevés vagy semmilyen információt, előrejelzést nem kapnak közelgő viharokról, természeti katasztrófákról.

Sok más hasonló eset mintájára – a szűkös anyagi erőforrások miatt – ebben az esetben is a 3D nyomtatás tűnik az ideális megoldásnak. 2015-ben több nemzetközi szervezet fogott össze a probléma orvoslására. Célként tűzték ki, hogy egyrészt növeljék a fejlődő országokban lévő állomások számát, másrészt a minőségüket is. A célt olcsó nyomtatott alkatrészekkel igyekeznek megvalósítani. Alkatrészek meghibásodásakor természetesen a helyettesítés is 3D nyomtatással történik.

Nem egész egy év elteltével megkezdte működését a Zambiában felépített első öt állomás. Esőről, hőmérsékletről és más jelenségekről gyűjtik és továbbítják az adatokat. A zambiai meteorológiai szolgálat átvállalta a projekt folytatását, és összesen száz állomást épít az országban.

Több projekt – tapintásalapú térképek, könyvek, hétköznapi tárgyakra nyomtatott Braille-írás – bizonyította már, hogy a technológia javít a vakok és gyengén látók életminőségén.

A Dél-koreai Tudomány és Technológia Intézetének (KAIST) 3DP Laboratóriumában dolgozó kutatók az oktatás területén bizonyították be, hogy printelt segédeszközök, történelmi emlékművek és térképek nyomatai javítják a vakok és gyengén látók olvasáskészségét.

A csak szöveges oktatás a vizuális segédeszközök (diagramok, illusztrációk és fizikai modellek) korában ugyanis egyre nehezebb és frusztrálóbb. Eddig a Braille-alapú szövegkönyvekre és hanganyagokra összpontosítottak, a koreai kutatók viszont rájöttek, hogy túl kell lépniük rajtuk, és tapintható, „átérezhető” valódi fizikai modelleket kell bevezetniük.

27 emlékműről, 11 térképről készítettek nyomatot, amelyeket a Vakok Nemzeti Iskolájában (Szöul) kezdtek használni pilotprojekt keretében. Bebizonyosodott, hogy nemcsak segítik a diákokat, de motiváltabbá is válnak, jobban érdekli őket a történelem. Nemcsak a hallottak alapján képzeltek el tárgyakat, hanem meg is érinthették azokat, és így jobban, mélyebben értették a tananyagot.

Eldöntötték, hogy a technológiát használni fogják más tárgyak (földrajz, biológia stb.) oktatásában is, illetve a megértés után az íráskészséget javítják vele.