FREEDEE BLOG

A nyílt forrású szoftver (OSS) és a Creative Commons licencek ugyan a 3DP ipar részévé váltak, szakértők viszont figyelmeztetnek: egyszerűen nem felelnek meg egy csomó feltételnek, és súlyos problémákat okozhatnak.

Michael Weinburg, az amerikai Nyílt Forrású Hardverszövetség elnöke rengeteget foglalkozik 3D nyomtatással, blogján többször írt már a Shapeways-zel kapcsolatos szerzői jogi kérdésekről, legutoljára pedig a Creative Commons és a nyílt forrású szoftvermozgalom sikerének költségeiről elmélkedett.

A 3D nyomtatás fejlődésével, mivel a végterméket otthon vagy a legközelebbi 3DP szolgáltatónál is kinyomtathatjuk, a szellemi tulajdonjog rendkívül bonyolult kérdéskörré válik. A legújabb, immáron negyedik ipari forradalomhoz új törvények és szabályozás is kellene, mert a megváltozott jogviszonyokat egyelőre senki nem látja át teljesen. Weinburg viszont biztos, hogy a nyílt forrás és a Creative Commons – amelyen sok online 3DP adattár, piactér stb. alapul – nem felelnek meg az új elvárásoknak. Sok tervező örül, hogy megosztja munkáját, sok cég viszont annak örül, hogy ezeket a munkákat kereskedelmi termékekké alakítja át. A jelenlegi törvények alapján a cégnek még az alkotó nevét sem kell feltüntetnie, fizetni pedig pláne nem kell neki… A nyílt forrású világban komoly felháborodást váltott ki pár eset. És a helyzet csak rosszabbodik, egyes vállalatok minden k+f tevékenység nélkül használhatják designerek munkáit, tevékenységük törvényes, és csak rajtuk múlik, hogy értesítik-e az alkotót, busás profit esetén csurran-csöppen-e neki valami.

Az OSS és a Creative Commons licenceket sem az ilyen helyzetekre találták ki. Nyílt forrású hardverprojektek egyes speciális részei jogvédettek, 3D printelt tárgyakra érvényesek a legelemibb szellemi jogok, de sok tárgyra semmiféle jog nem vonatkozik. Néhány apró változtatással pedig elérhető, hogy hiába ugyanaz a tárgy, mégis más… Az is előfordul, hogy egy designer munkájába integrál nyílt forrásúnak vélt anyagokat, majd kiderül, hogy mégsem voltak teljesen azok, aztán jön valahonnan egy felszólítás…

A Melbourne Egyetem nemrég indított egy 3D nyomtatás-honlapot, jogokról és felelősségről, amelyen bőségesen foglalkoznak a szellemi jogokkal is. Az anyagok bevezetőként, használati utasításként is kezelhetők.

Mivel egy 3D nyomtató akár okostelefonról is meghackelhető, ideje lenne a jogi szabályozást szinkronba hozni a negyedik ipari forradalom jelenvalóságával. Addig viszont maradnak a mostani állapotok.

A harmincnál több leányvállalattal rendelkező, kb. 25 ezer személyt alkalmazó Lufthansa Technik csoport a repülőgép-technológia szolgáltatások egyik világvezető cége. Kereskedelmi gépek, gépalkatrészek, motorok javításával, karbantartásával stb. foglalkoznak.

A 3D nyomtatást eddig is használták, de a GE Aviation-nel közösen tervezett EOState MeltPool rendszer megvásárlása a legnagyobb értékű üzlet lehet a 3DP eddigi történetében.

A csúcskategóriás additív gyártótechnológiáiról ismert EOS M 290 közvetlen fém lézer szinterező (DMLS) gépét bővítő EOState MeltPool a legapróbb részletekig, rétegekig, pontokig lehetővé teszi a folyamat automatizált és intelligens monitorozását, a nyomtatást pedig az adott rész belsejéből láttatja.

A Lufthansa Technik lesz a rendszer első vásárlója.

A KLM és a Heineken kitalálta, hogyan szolgáljanak fel frissen csapolt sört a légitársaság járatain. Egyelőre nem minden járaton, és nem is minden osztályon, hanem csak egyes járatok business class utasai csillapíthatják szomjukat csapolt Heinekennel.

A szolgáltatás premierjére az augusztus 31. Amszterdam-Curacao járaton került sor. Többezer méter magasban biztonságosan működő csapos-kocsit kellett kitalálni hozzá.

A csapos-rendszerek hagyományosan szén-dioxiddal generált nyomással érik el, hogy folyjon a sör, széndioxid-patronok viszont biztonsági okokból nincsenek engedélyezve repülőgépeken. Hosszas kutatást követően végül alternatív módszert találtak ki, mégpedig a széndioxid helyett légnyomással működő BrewLock nevű guruló sörcsapot. A speciálisan tervezett részek kivitelezéséhez 3D nyomtatást is használtak.

„Mindig jellegzetes holland termékeket szeretnénk, amelyekkel meg lehet minket különböztetni más légitársaságoktól” – nyilatkozta Miriam Kartman, a KLM egyik vezetője.

A sör állítólag ugyanolyan jó minőségű, mintha valamelyik amszterdami kocsmában innánk. Ráadásul ugyanolyan hideg is. Ezt a csap közvetlen felszállás előtti hűtésével érik el. Elterjedésére azonban várni kell – a rendszer nyomtatása bonyolult és költséges, úgyhogy egy ideig változatlanul csak egyes járatok business class utasai iszogathatnak repülőn friss csapolt sör.

A 3D bionyomtatás vezetőcége, az Organovo bejelentette legújabb termékét, az ExVive Emberi Vesét. A bejelentés hatására a vállalat részvényei 7 százalékkal nőttek.

A nyomtatott csőmodellel kutatók és kliensek pontosabban tudják tanulmányozni gyógyszerek és gyógymódok hatását az emberi vesére, új felfedezések és készítmények fejlesztése előtt nyithatja meg a kapukat. A bemutatók során kiderült, hogy a klinikát megelőző teszteknél rendkívül hasznos lehet. A bioprintelt szöveteiről ismert Organovo már több megrendelést kapott.

A cég toxikológiai panelben is részt vesz, az egyikben a világ 25 csúcskategóriás nemzetközi gyógyszeripari vállalata mellett (amelyek közül egyiket sem nevezték meg).

A 3D nyomtatás rengeteg előnye mellett hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy minden más számítógépes rendszerhez hasonlóan a printerek is megtámadhatók. Ha csak egy 3D modell kell a cégtermék másolatához, miért ne jutna rossz-szándékú személyek eszébe, hogy eltulajdonítsák?

A Buffalo Egyetemen tanító Wenyao Xu – demonstrációs célból – sokat próbálkozott a 3DP ökoszisztéma megtámadásával, és rá is jött a hogyanra. Nyomot sem hagy, és csak egy egyszerű okostelefon kell hozzá.

„Sok cég 3D nyomtatással akarja forradalmasítani üzleti tevékenységét, viszont biztonsági szempontból találunk még a szellemi tulajdont védtelenül hagyó ismeretlen tényezőket ezekkel a gépekkel kapcsolatban” – nyilatkozta.

Léteznek védelmi mechanizmusok – titkosítás, vízjel, egyszerű riasztórendszer stb. –, de ezek főként a nyers erővel, és nem kifinomult támadásokkal szemben hatékonyak. Xu be is mutatta, hogy kijátszhatók.

Úgy programozta át az okostelefont, hogy mérje a nyomtató által munka közben sugárzott akusztikus és elektromágneses hullámokat. Viszonylag egyszerű szoftverrel fejtette vissza a nyomtató fúvókájának mindenkori térbeli pozícióját, és komplett termékeket „térképezett fel.”

A módszer még nem tökéletes. Ha az okostelefon csak 20 centire van a géptől, 94 százalékos, bonyolult orvosi és járműszerkezeteknél pedig 90 százalékos eredményességgel működik. A távolság növelésével csökkennek a számok: 30 centinél 87, 40-nél 66 százalék pontosan funkcionál.

A számok viszont elég kecsegtetőek ahhoz, hogy felbátorítsanak ipari kémeket. Az okostelefonokat persze ki is lehetne tiltani kényes területekről, csakhogy a „hozd be a saját készüléked” (BYOD) tendencia erősödésével pont nem ebbe az irányba tart a vállalati munkakultúra.

A távolság mellett az elektromágneses hullámok a kritikus pont. Ha a printert megfelelő távolságban, elektromágneses és akusztikus védelem alatt tartjuk, elvileg lehetetlen megtámadni. A nyomtatási sebesség növekedése sem kedvez az okostelefonos trükközésnek, mert sokkal nehezebb a printerfej pontos bemérése. Szoftveralapú megoldásokkal változtatható a nyomtatási sebesség, a printer jeleinek kódolására pedig vállalatok saját elektromágneses és akusztikus interferencia-mintákat dolgozhatnak ki.

A gépek sokféle módon megvédhetők speciális támadásoktól, Xu viszont nagyon egyszerű módszert dolgozott ki, nyomot sem hagy vele, ami azért nyugtalanító. Plusz ő sem vett figyelembe minden belépési pontot. Azaz már gépgyártás előtt alaposan át kell gondolni a 3D nyomtatás biztonsági kihívásait.

A helsinkii DeskArtes közel negyedszázada terv- és adat-előkészítő szoftvereiről ismert a 3DP világban. Megoldásait a hobbiszinttől a csúcsprofikig mindenki szereti. A 3DP-re és szimulációra fejlesztett, Windows-felhasználóknak szánt 64-bites (moduláris) Expert Series legújabb frissítése tartalmazza a cég toptermékét, a speciálisan gyártásmérnököknek kitalált 3Data Expertet.

A 3Data Expert eddigi funkciói (STL-fájl ellenőrzés, festés, textúra kidolgozás, korrigálás stb.) mellett kritikus újakkal bővült: a színes modellek végső előkészítésénél hasznos szilárdítás paranccsal, 3D illesztő-eszközzel és elsősorban egy (még béta, de sikeresen tesztelt), különösen kerámiákhoz ideális vázszerkezet-generátorral.

A 3Data Expert 10.3 változata részeket gyártó végfelhasználók kezébe ad baráti áron praktikus eszközöket. A szilárdítás parancs a legnehezebb építészmodellek nyomtatás-előkészítésében segít, míg a vázszerkezet-generátor végfelhasználók fém-, DLP- és sztereolitográfia munkáit egyszerűsíti le, teszi hatékonyabbá.

Elképesztő lábbeliket láthatott az évente megrendezésre kerülő hongkongi Cipőtervezés Verseny rendezőgárdája, és csodálhat a hónap végéig az APM és a Kongresszusi és Kiállítóközpont közönsége. A verseny a HK Cipőszövetség (FFHK) és a Kereskedelemfejlesztési Tanács közös szervezése. A helyi tervezőket próbálják összehozni, lehetőséget adva nekik, hogy a Stratasys teljes-színű, többanyagos J750 printerén dolgozzanak.

Steven Au, az FFHK alelnöke szerint a fantasztikus színvilágú és formájú darabok jól szemléltetik a 3DP lehetőségeit, kézileg kivitelezhetetlen ötletek is megvalósíthatók vele.

Valóban szárnyalt a fantázia.

A Stratasys J750 360 ezer szín és sokféle anyag nyomtatására képes, így a nyomatok részletgazdagsága cseppet sem véletlen.

Más kérdés, hogy az extravagáns cipők milyen hatással lesznek a hongkongi piacra, eljutnak-e a nemzetközi forgalmazásig.

A világ elsőszámú ipari vállalata, a GE (General Electric) tegnap jelentette be, hogy 1,4 milliárd dollárért szándékában áll felvásárolni az additív gyártóberendezések gyártásában és beszállításában fontos szerepet játszó Arcam AB-t és SLM Solutions Group AG-t. Mindkét cég jelentést készít David Joyce, a GE Repülés elnök-ügyvezető igazgatójának. A GE-nél Joyce felel az additív gyártóeszközökért és szolgáltatásokért, az integrációt is ő vezényli majd le.

A 3D gyártás kulcsfontosságú a GE digitális ipari vállalattá alakulásában, a termelékenység új szintjeit érhetik el vele – hangsúlyozta Jeff Immelt, a GE elnök-ügyvezető igazgatója.

A svéd Arcam AB elektronsugár-olvasztó rendszereket gyárt 3D nyomtatáshoz. Hardver mellett orvosi implantátumokat is készít. A 285 alkalmazottal dolgozó vállalat 68 millió dollár bevételt könyvelhetett el 2015-ben. A GE ajánlata 685 millió dollár.

Az észak-német lübecki SLM 3D fémnyomtatáshoz gyárt lézergépeket. Ügyfelei légi-, energia-, gépjármű-ipari és egészségügyi vállalatok. 260 alkalmazottja van, 2015-ben 74 millió dollár bevételt generált. Nemcsak Németországban, hanem a világ több pontján aktív. A GE 762 millió dollárért a részvények 31,5 százalékát vásárolja meg.

Az Arcam és az SLM jelentősen fel fogja lendíteni a GE anyagtudományi és 3DP-tevékenységét, növeli ezirányú potenciálját. 2010 óta 1,5 milliárd dollárt fektettek gyártó és additív technológiákba, 2020-ig 1 milliárd dolláros növekedést várnak a 3DP-üzlettől.

Dubai és Olaszország tengervizein nyomtatott zátonyokkal, zátonyelemekkel próbálnak segíteni az ökoszisztémán, ráadásul a nyomatok textúrája és részletei élethűbbek a korábbi egyszerűsítő és homogén hasonló kísérleteknél.

A kelet-, északkelet-ausztrál partokhoz közeli, viharok, környezetszennyezés és főként a tüskés tengeri csillagok korallfaló „koronája” által pusztított Nagy Korallzátonyt is 3D nyomtatással igyekszik megmenteni az egyedi „építőkockákból” mesterséges zátonyok kidolgozásának technikáját tökéletesítő James Gardiner sydney-i építész és David Lennon Zátonytervezés Laboratóriuma. Egész sorozat olcsó zátonyegységet terveztek, amellyel az erózió hatásaitól igyekeznek megvédeni a vízalatti környezetet.

Gardiner viaszöntőformákkal kezdte a munkafolyamatot, amelyekhez a Laing O’Rourke nemzetközi építőipari vállalat hamarosan bemutatásra kerülő – a cég állítása szerint a világ legnagyobb – 3D printerén készítettek el. Ezt követően az elemek izgalmas textúráját kialakító homokkövet adtak hozzá. Az így létrejött komplex organikus szerkezetek nagyon természetesek, és sokkal több használható felülettel rendelkeznek, mintha valamelyik alternatív módszerrel készítették volna. A használt anyagok környezetbarátok is, nincs semmiféle üvegház-hatásuk.

A zátonyblokkokba pici barlangokat és alagutakat is építettek. Valóban változatos, multifunkcionális formák, illenek a vízalatti közeghez.

Gardiner. a Laing O’Rourke ausztrál részlegének főtervezője elmondta, hogy a printer a cég szabadalmaztatott FreeFAB viasztechnológiájával dolgozik. A FreeFAB hatására sok új építőtechnika jöhet majd létre. Az alapötlet viszonylag egyszerű: egyedire kialakított viaszöntőkkel organikusabb, lebegőbb tervek dolgozhatók ki, majd az „építőkockákból” nagyméretű épületek húzhatók fel. A módszer szabadabb kezet ad építésznek, építőipari vállalatnak. A nyomtatóanyagok újrahasznosíthatók, korábban napokig, hetekig elhúzódó folyamatok néhány óra alatt kivitelezhetők. Az új printer fontos szerepet játszhat a jövő házai, városai és tengerei életében.

Lassan eljön az ideje, hogy 3D selfie-kkel örökítsük meg a családot, SŐT, hogy a karácsonyfa hátsó oldalát is feldíszítsük az emlékbe készülő 3D szkennelt modellek miatt. A Sense kézi 3D szkenner, amely könnyű kezelhetősége és alacsony ára miatt eddig is felkapott volt profi és hobbi felhasználói körökben is, most az Intel RealSense technológiájával felturbózva tér vissza a magyar piacra és hozza mindannyiunkhoz kicsit közelebb a 3D technológiák izgalmas világát.

A 3DSystems által gyártott Sense szkennernek már az első verziója is kifejezetten népszerű volt világszerte. Az őt követő, második generációs eszközre azonban hirtelen annyi megrendelést kapott a gyártó, hogy idén a forgalmazás sok országban, köztük Magyarországon is akadozott. Most azonban hozzánk is megérkezett az új Sense 3D szkenner és talán meglepő lehet, de mindössze 150 ezer Forintért bárki beszerezheti őt és elkezdheti vele digitalizálni az őt körülvevő világot.

Ott tartunk tehát, hogy egy középkategóriás laptop áráért miénk lehet az, a sokaknak még mindig sci-fi hangzású technológia, amelyet kis kreativitással és minimális gyakorlással otthoni projektjeink során, a gyártásban vagy a vállalkozásunk kommunikációjában is izgalmasan fel tudunk használni.

Most biztos sokakban felmerül a kérdés, hogy ő mégis hogyan és mire tudna használni egy 3D szkennert? A Sense kézi 3D szkenner egyik legnagyobb előnye, hogy rendkívül egyszerűen működtethető. A rögzítéshez nincs más dolgunk, mint a számítógéphez csatlakoztatott eszközt stabilan a kezünkben tartva körbejárni a digitalizásra kiszemelt tárgyat. Ezzel a módszerrel percek alatt elkészíthetünk egy 3D nyomtatható, színes, digitális modellt. Ennek megfelelően rengeteg feladatot el lehet látni az eszközzel, amely főként iskolai, művészeti és otthoni felhasználók számára lehet hasznos, de akár vállalkozói ötletek megvalósításához is jól alkalmazható. 

Az iskolában például egy tárgy vagy ember beszkennelése, módosítása és 3D nyomtatása során a finommotoros, digitális és kreatív képességek is fejlődnek. Művészeti területen archiválhatunk vele műtárgyakat, de új alkotásokhoz, digitális szobrászkodáshoz vagy video mapping készítéséhez is alkalmazhatjuk. Vállalkozók, webshopok számára a HD felbontás lehetővé teszi online katalógusok, galériák létrehozását. Emellett a 3D szkennelt modelleket a tervezői folyamatba építve például személyre szabott ruházatot, az emberi testre tökéletesen passzoló kiegészítőket, termékeinknek pedig egyedi, pontos csomagolást hozhatunk létre.

Otthoni beszerzésre sincs talán jobb alkalom, mint most, az ünnepek előtt. Legújabb high-tech eszközünket eddigi hobbijainkkal (és egy akciós 3D nyomtatóval) kombinálva vagy számunkra fontos embereket és tárgyakat digitalizálva különleges ajándékokat, lakberendezési tárgyakat hozhatunk létre.