FREEDEE BLOG

Dan Sultan ausztrál art-rock művész Magnetic című új single-jét szórakoztató 3DP effektusokkal megdolgozott klippel népszerűsíti.

A melbourne-i Dropbear film és animációs-stúdióval közösen jegyzett videón Sultan printelt torzóját látjuk, a stop-motion technika pedig azt a hatást kelti, mintha tényleg énekelne. Szöveg és kép tökéletes harmóniáját szemlélteti, hogy amikor arról dalol, hogy széttépi és magához vonzza a mágneses erő, a torzó is átalakul.

Az anyagot két hónapig forgatták, az énekes arcáról készített 2700 képet egyberakva dolgozták ki a 3D modellt. A torzót 60 darabban nyomtatták ki, ügyelve a változatos arckifejezésekre. A 30 centis torzót eleve úgy printelték, hogy lehessen mozgatni a fejet, az ajkak és a szem pedig helyettesíthető legyenek. Képről képre szükség is volt a változtatásokra, máskülönben nem tudták volna elérni az éneklés illúzióját.

A videó kezdő képsora alighanem minden 3DP-rajongónak tetszik: két robotkar rétegről rétegre printeli a torzót.

A Skócia északi partjaihoz közeli Orkney szigeteken már az őskorban is éltek (ma a 70 szigetből 20 lakott), például 8500 éves neolitikumi leletek maradtak fenn. Az északi vikingek inváziója előtt a szigetek a pikt királysághoz tartoztak. A piktek eltűnése ma is rejtély, a népirtástól a beolvadásig többféle teóriát dolgoztak ki rá történelemtudósok.

A többezer év história rengeteg régészeti leletet is jelent. Ben Price, a Felföldi Egyetem és a Szigetek Régészeti Intézetének kutatója a legújabb technológiákkal tanulmányozza a múltat, például a Krisztus előtti 3. és 1. század közötti ékszerkészítésre használt öntőformákat.

Az eredeti formák túl törékenynek bizonyultak az egykoron velük létrehozott ékszerek újraalkotásához, úgyhogy Price 3D szkennelte őket, digitális modellt, majd a modell alapján viasznyomatot készített róluk. Agyagot használt hozzájuk, a viasz-öntőformát pedig olvasztott bronzzal töltötte meg, és egy eredeti dísztű nyomata lett a végeredmény.

Választása azért esett a bronzra, mert a korabeli ékszert is abból készítették. Ne felejtsük el, hogy a Római Birodalomtól és más virágzó ókori kultúráktól távoli szigeteken azok az idők még a vaskornak számítottak. Price úttörő munkája betekintést ad egy letűnt világba, és iskolát is teremthet a kísérleti régészetben.

Anna Karpman new yorki divattervezőt megihlette a barátját cipője tűsarkával másvilágra küldő nő története, és különféle fegyverek által szintén inspirált csizmát nyomtatott.

Miután hallotta a páréves sztorit, rögtön belemélyedt a tűsarok-történelembe. Elvarázsolta az ötlet, hogy fegyverként is működik, ezért a késhistoriával is elkezdett foglalkozni. Fantáziáját elsősorban ókori egyiptomi kések, 17. századi ottomán-szultánok tőrei, valamint videojátékokban látott bajonettek csigázták fel.

3D szkenneléssel és modellezéssel kezdte, maga a csizma gyorsan ment. A terv elkészülte után akrilból készített nyomatot. A sarok 16 óráig tartott, krómmal megdolgozott 24 karátos aranyat használt hozzá. Természetesen nem az egész csizmát nyomtatta, egyik kedvenc természetes anyagát, bőrt is tett bőségesen hozzá.

A csizma Karpman első próbálkozása a 3D nyomtatással, bár 3D technológiákat korábbi munkákhoz is használt: parfümös üveghez, pénztárcához stb. Eltökélt szándéka, hogy a jövőben gyakran alkalmazza a 3DP-t.

A világ elsőszámú titángyártója, az Osaka Titanium additív technológiákra is kiterjeszti titánpor-kínálatát. Az anyaggal 1952 óta foglalkozó Amagasaki-székhelyű vállalat 3DP-re optimalizált TILOP64 terméke saját egyedi atomizáló eljárással készült.

A TILOP64 egyedi porrészecskéi enyhén különböznek összetevőik koncentrációjától. Viszont mivel mindegyik részecske ötvözet, a TILOP64 még így is sokkal egységesebb a más módszerekkel előállított titánporoknál. A részecskék alumínium és vanádium mellett a titánötvözet vegyi kritériumainak megfelelő egyéb anyagokat is tartalmaznak.

Fröccsöntéshez több mint két évtizede gyártanak titánanyagokat, most pedig 3D nyomtatótechnológiákkal bővítik a palettát.

A 3DP-t kulcsfontosságú üzleti lehetőségnek tartják, új termékükkel Japánt és a világpiacot egyaránt megcélozzák. Elsősorban a légi járműiparra és az egészségügyi szektorra gondolnak, és a titánnal történő printelés története ugyan még nagyon rövid, viszont mindkét területen egyre gyakoribbak a nyomtatott titánrészek, szaporodnak a gyakorlati alkalmazások.

A TILOP64 additív gyártás mellett fémporos fröccsöntésre, célfelületek befújására és porlasztására is alkalmazható.

A repülőgépipar és az űrszektor a 3D fémnyomtatás fontos hajtóerőivé válnak. Súly- és anyagkorlátok különösen indokolttá teszik a technológia mind gyakoribb alkalmazását. A flamand 3DP-szolgáltató Materialise és a digitális és képalkotó szolgáltatásokat nyújtó Atos együttműködése a legújabb példa: közösen fejlesztett (és printelt) titánalkatrészük közel 70 százalékkal könnyebb a ma használatban lévőknél.

A nagy és nehéz szerkezetek, például panelek és műholdak rögzítési pontjaként funkcionáló új alkatrészt csak 3D nyomtatással lehetett előállítani. A két cég közös fejlesztőcsapata tanulmányozta az e célból készült darabokat, majd több próbálkozás után végül 1454 grammról 450-re, azaz kb. 66 százalékkal sikerült levinni a nyomat tömegét.

A két cég folytatja együttműködését, új közös megoldásaikkal változatlanul a 3D nyomtatás ipari alkalmazásait, különösen a fémnyomtatást igyekeznek egyre szélesebb körhöz eljuttatni.

Tudjuk, hogy az iPhone és a virtuális valóság két külön világ, az Occipital viszont 500 dolláros csomagot fejlesztett, amivel iPhone-on és androidos készülékeken is kivitelezhető szobaméretű mozgáskövetés.

A csomag 120 fokos nagylátószögű lencséket, headsetet és legfontosabb elemként, egy Structure szenzort szintén tartalmaz. A mai hollywoodi effektusokhoz és klinikai alkalmazásokhoz is használt szenzor anno 1,29 millió dollárral letarolta a Kickstartert.

Amellett, hogy iPhone-t, iPad-et és szinte bármit használható szkennerré alakít, a fejlesztők kitalálták, hogy iPhone-tulajdonosok ne csak a Google Cardboardon és késleltetve, hanem a Structure jóvoltából sokkal jobb minőségben és mélységben is használják a virtuális valóságot. A szenzor következő verziójára több fontos változást és magasabb szintű VR-élményt ígérnek.

Az érzékelőhöz szerencsére nem kell sok feldolgozókapacitás, így elég sok marad az élmény (játékok, oktatási anyagok stb.) növelésére.

Az Apple-nek valami ilyesmire van szüksége, mert az Android VR-módos Nougatja növeli az almás cég lemaradását a területen, különösen akkor, ha a VR integrált app lesz.

Egyelőre az Occipital kínálja a legjobb megoldást.

A Kabuku és a Honda közösen készítette el az első 3D nyomtatott japán autót. A megrendelő a cukrászspecialista kamakurai Toshimaya, a kisméretű autó az ő termékeiket fogja szállítani.

Egy printelt autó mindig szenzációszámba megy, az arizonai Local Motors elsőként lepte meg a világot útrakész nyomtatott járgánnyal. Kína sem maradt le sokkal, és más gyártók szintén egyre lelkesebben használják a technológiát, egyelőre leginkább prototípuskészítéshez.

Mindezek ismeretében cseppet sem meglepő, hogy a Honda is belevágott. A Kabuku pedig az online piactér és egyben jelentős japán és kelet-ázsiai 3DP csomópont Rinkak mögötti innovatív startup, magyarán ideális partner egy ilyen projekthez.

Fényképeken kívül egyelőre kevés adat áll rendelkezésre az október 4. és 7. közötti CEATEC Japan rendezvényen bemutatásra kerülő járműről. A vázat a Kabuku nyomtatta, a fejlesztés pedig speciális célt szolgált: a szállítást. A méret azért számított ennyire, hogy az autó Kamakura és környékének szűk utcáin is működőképes legyen. Ráadásul a fejlesztés is olcsóbb és gyorsabb volt, mintha hagyományos megoldásokat alkalmaztak volna, és mindössze két hónapig tartott.

Az amerikai Északnyugati Egyetem kutatói lyukacsos és rugalmas csontszerkezetek printeléséhez dolgoztak ki hatékony módszert. A kompozitanyagok keverékéből álló csontok másik különlegessége, hogy az élő szervezet nem veti ki őket az implantáció után.

A csontok 90 százalékban hidroxiapatitból, a kalcium (az emberi testben is megtalálható) egyik ásványi formájából, 10 százalékban pedig biológiailag lebomló poliészterből, a kimondhatatlan nevű polikaprolaktonból állnak. A kompozitanyagot keresztmintás elrendezésben nyomtatják, így alakulhatnak ki benne lyukacsos részek. A csont a műanyag és a lyukacsos részek miatt „hiperrugalmas.”

A mintadarabot nagyon gyorsan, óránkénti 275 köbcentiméter tempóban printelték. In vivo, patkány szervezetében tesztelték, a gerincén végeztek vele csontátültetést. Az egész folyamat 8-12 hét helyett csak 4 hétig tartott. Az állat immunrendszere pozitívan reagált rá, egybeintegrálódott a környező szövetekkel, gyorsan csontosodott és más külső beavatkozás nélkül is segítette a csontképződést. A speciális anyagú és felépítésű nyomtatást kombinálni lehet a csontok CT felvételek alapján történő 3D nyomtatásával, így az eredeti formákkal teljesen megegyező csontpótlásokra van lehetőség.

A szeptember 28-29-i birminghami TCT Show-n a Leopoly bemutatta a divat, életmód és egészségügyi termékek, például lábbelik és orvosi implantátumok tömeges „testreszabását” célzó új 3DP szoftvermegoldásait.

A 3D tartalomkészítő alkalmazás ezentúl elérhető a HP Sprout komputeren, a felhasználó szinte észrevétlenül navigál digitális és fizikális világok között, a szoftverrel módosíthat, saját ízlése szerint alakíthat át tárgyakat.

A Leopoly komoly potenciált lát az egyedi termékeket mindig a siker egyik kulcsaként divatiparral. Együttműködik a német Pleye-vel, és a felhasználókat egyedi szemüvegek készítésére inspiráló online platformot dolgoznak ki. A FormURLife-fal való partnerséggel lehetőséget adnak a felhasználóknak, hogy személyes üzenetekkel gazdagítsanak életmód-termékeket.

Az alábbi videón Mányai Roland CEO beszél az említett iparágak egyedi termékek iránti vonzalmáról, és hogy a 3D technológiák hogyan segítenek leegyszerűsíteni e termékek előállítási folyamatát.

A 3Dwave japán startup Kódolt Gyűrű algoritmusa három másodperces audiofájlból a hanghullámokat megjelenítő, elegáns és teljesen egyedi gyűrűt varázsol. A modell természetesen nyomtatható, a folyamat nagyon gyorsan megy.

Felvesszük a hanganyagot, feltöltjük a honlapra, az algoritmus dolgozik rajta, és hamarosan kész a modell. A folyamat teljesen automatizált.

Acél, arany, ezüst és platina közül választhatunk, az ár 130 és 1300 dollár között mozog. Egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy milyen printer kell hozzá, és a csiszolás mennyi időt vesz igénybe, a látott darabok viszont kifejezetten tetszetősek.