Colosseum, Boldog Vazul (Vaszilij Blazsennij) székesegyház, Taipei 101, Hatteras-foki világítótorony, Űrtű (Space Needle, Seattle), Szabadság-szobor, Taj Mahal, Finom Ív (Ívek Nemzeti Park, Utah), Empire State Building, Diadalív (Párizs)…
A 3DPrint.com ezúttal nyomtatható építészeti remekek között szemezgetett, és a fentebbi tízet válogatta ki. Mindegyik ingyen tölthető le a Thingiverse-ről.
Az Airbus Csoport egyik leányvállalata, az APWorks különleges elektromos motorkerékpárt fejlesztett. A 3D nyomtatással készült Fénylovas mindössze 35 kiló, azaz 30 százalékkal könnyebb a hagyományos e-motorkerékpárok többségénél.
A világ első nyomtatott motorkerékpárja nagyon hamar felgyorsul, 80 km/h sebességgel is megy. A printeléshez az APWorks saját Scalmalloy anyagát, egy közel titánszilárdságú alumíniumötvözetet használták.
Sok más sikeres gyártóhoz hasonlóan, a Fénylovas tervezőit is az anyatermészet ihlette meg. Természetes szerkezeteken és növekedési mintázatokon alapuló algoritmussal dolgozták ki a madárcsontokra emlékeztető ultrakönnyű és egyben szupererős vázat. Maga a váz mindössze 6 kiló, a jármű tömegét főként a kiegészítő alkatrészek teszik ki.
Egyelőre csak 50 darab eladó (annyit nyomtattak), úgyhogy az érdeklődőknek sietni kell a megrendeléssel. Hacsak nem riasztja el őket az elég borsos ár: 50 ezer euró.
Aldric Negrier portugál robotikus és 3D designer 2010 óta foglalkozik a bluetoothon keresztül okostelefonos vagy számítógépes irányítású, de távvezérelt fedélzeti okostelefonnal is működő DriveMyPhone nyomtatott konceptautó projekttel. A teljesen moduláris, extra alkatrészekkel bármikor kiegészíthető jármű földön, vízen és levegőben is közlekedik.
A drónok népszerűsége egyértelműen jelzi, hogy a fogyasztók imádják a távirányítható, kamerákkal felszerelt járműveket. Mivel a DriveMyPhone az összes elemmel megbirkózik, tetszetős drón, R/C autó és R/C csónak hibridnek tűnik.
2010-ben Negrier két versenyt is megnyert vele Portugáliában, és most megint elővette a projektet. A repülésen akad még finomítanivaló, a terv egyelőre inkább „műalkotás”, és persze komoly robotikai kihívás is. Szárazföldön lánctalpakat vagy úgynevezett omnikereket, vízben üreges kereket használna, levegőben első kerekeivel és egy hozzácsatolt propellerszerűséggel egyensúlyozna.
Negrier a kerekekhez és gumikhoz rugalmas, a keményebb többi részhez PLA nyomtatószállal dolgozott. Összesen kb. 400 gramm PLA és 100 gramm rugalmas nyomtatószálat használt el, PLA helyett egyébként ABS is működik.
A tervrajzok a DriveMyPhone Instructables oldalán tekinthetők meg, nyomtatható fájlok a Thingiverse-ről tölthetők le.
Harvardi kutatók különleges módszert dolgoztak ki bonyolult fémszerkezetek levegőben történő nyomtatására. Erős lézerrel dolgozzák meg az áramot vezető fémes „tinta” nanorészecskéket.
Az egyetlen lépésben kivitelezhető folyamathoz semmiféle segédanyagra nincs szükség. Az eljárással viselhető elektronikai, biomedikális termékek, szenzorok és antennák gyártásához használható rugalmas és komplex fémelektródákat munkálnak meg.
A kutatók precíziós vékony szórófejen keresztül szétfújt ezüst nanorészecskékkel dolgoztak. A szórófej mozgását követő speciálisan programozott lézer a „tinta” megszilárdulásához szükséges mennyiségű energiát szabadít fel közben. A szórófej és a lézer közötti távolság optimalizálására szintén egyedi eljárást kellett kitalálniuk.
A nyomtatómódszer annyira új, hogy még nevet sem találtak ki rá. Hatalmas potenciál rejlik benne, és már az első eredmények is bámulatosak.
Elmúltak azok az idők, amikor a 3DP ABS-re, PLA-re vagy egyszerű műgyantára korlátozódott. A technológia fejlődése, a növekvő kereslet és az anyagtudományi kutatások gyakorlati alkalmazása új nyomtatóanyagokat eredményez: fától az üvegig egyre bővül a választék. Népszerűvé vált a porcelán is.
A Shapeways két szakértője, Bryan Harris new yorki tervező és Albert Pfarr kerámia-specialista porcelánnal kísérletezve, nyomtatott csemperelieffé alakított fényképek formájában hozta közös nevezőre a kerámiát és fotográfiát.
Maguk is meglepődtek az eredménytől. Eredetileg hagyományos kerámiai eljárásokkal kivitelezhetetlen „valamit” akartak, aztán teljesen egyedit, 3D reliefet alkottak.
Miután kiválasztottuk a képet, és rávittük a nyomtatott csempére, a tárgy többféleképpen, rendes (fürdőszoba vagy konyha) csempeként is felhasználható. Személyesebbé teszi környezetünket. De ha nem tetszik a csempe, a reliefképek egyéb tárgyakkal, például poharakkal, függőkkel és más kerámiákkal is összekombinálhatók.
A különleges tengerzöld bevonat kicsit retro hangulatot ad a nyomatnak. Ha magunkról is szeretnénk egyet, menjünk fel a Shapeways Celadon Selfie oldalára, töltsünk fel egy képet, aztán csak a postásra kell várnunk. Az egyedi szelfi 42,43 euróba kerül.
A brit kormány tanácsadó testülete, az Innovative UK beszámolója szerint a 3D nyomtatás állami támogatása megduplázódott 2012 és 2015 között.
2014-ben ösztöndíjak és egyéb juttatások formájában 30 millió fontról volt szó, 2015. februárra pedig már összeállították a mostani naptári év összesen 25 millióval támogatott projektjeinek listáját, és ez csak a kezdet, mert egy sereg egyéb tervet szintén támogatnak.
A 2012-höz képest 80 százalékos növekedést jelentő 244 projektről van szó, míg a technológiában érdekelt kutatóintézetek száma 243 (200 százalékos növekedés). A kereskedelmi szektor szintén „felébredt”: a 2012-es 57-tel szemben most már 165 szervezet foglalkozik 3DP-vel. A felsőoktatási intézményeknél 41 22 helyett.
A beszámolóban arról is írtak, hogy a 2012-ben még tapasztalható kételyek (hiányzó kapcsolatok a 3DP ellátási láncban, minőségi problémák, valóban gyártófolyamat a 3DP?) a múlt ködébe vesznek, a technológia egyre több ipari és más szereplőt győz meg, bár a kereskedelmi szektorban még várat magára a nagy áttörés.
A 3D nyomtatás az egész brit gazdaságot átalakíthatja, több szektorban idézhet elő komoly változást, amihez kutatóknak, fejlesztőknek, gyártóknak és az érintett iparágak képviselőinek szorosabban együtt kellene működniük, és persze nemzeti stratégia sem ártana. A tanácsadó testület mindenképpen ki akar dolgozni egyet, és az oktatásnak kulcsszerepet szánnak benne.
A kormány mindent megtesz a 3DP további gyorsütemű fejlődéséért, mert az egész országra nézve fontosnak és hasznosnak tartja a technológiát.
A népszerű 3D modellmegosztó és nézegető platform, a Sketchfab bővítette virtuálisvalóság-lehetőségeit. Egy sor appot írtak (Oculus Riftre, HTC Vive-ra, Samsung Gear VR-re, Google Cardboardra és a saját WebVR platformra is), és most már majdnem minden VR-headset használható a modellekhez.
A VR a Sketchfab fejlődésének természetes következő lépése. 3D modelleket eleve jobb VR-ben, mint desktop- vagy laptop-képernyőn nézni, jobban beleéljük magunkat a környezetbe, első szám első személyből látunk mindent.
„Fontos mérföldkő ez számunkra. Felhasználóink fantasztikus 3D munkákat osztottak meg az utóbbi 4 évben, amelyeket VR-rel megismerni a legjobb és a legtermészetesebb” – olvasható egy sajtóanyagban.
A VR integrálása a 3D modellmegosztó platformba a virtuálisvalóság-ökoszisztémának is fontos, végtére kb. 750 ezer új anyagról – a jelenlegi legnagyobb felhasználók által generált VR-könyvtárról – van szó az (egyelőre) tartalomhiánnyal küszködő területen.
Más tartalomszolgáltatókhoz hasonlóan a Sketchfab is játékközpontúvá és interaktívvá igyekszik majd tenni az élményt, de egyelőre 3D modellek részletes megismerésén a hangsúly. A VR integrálása azt is jelenti, hogy a Sketchfab-nek nincs szüksége külső játékmotorra, és VR-platformokra sokkal könnyebb játékkaraktereket és játékokat tervezni, mint korábban.
A WebVR eredetileg csak a Google Cardboardot támogatta, de a technológia gyors fejlődésével, hamar rájöttek, hogy a többi headsetet sem lehet kihagyni.
A nagyméretű, aprólékosan részletezett funkcionális tárgyak egyetlen darabban történő nyomtatására tervezett, most már Európában is beszerezhető Ricoh AM S5500 változatos polimerekkel és porokkal működik. A közel 685 ezer dollárba kerülő ipari printer szelektív lézeres szinterezéssel állít elő nagyon jó minőségű és tartós nyomatokat.
A japán cég az angliai Telfordban nyitotta meg első európai létesítményét (Ricoh Rapid Fab). Tanácsadással, képzéssel, tervezéssel, gyártással, utómunkálatokkal, mérési és ellenőrzési szolgáltatásokkal foglalkoznak. A vállalat legújabb 3DP fejlesztéseit bemutatókon ismerhetik meg az érdeklődők.
Az elmúlt években Szingapúr meghatározó tényezővé vált a 3D nyomtatásban (is). A helyi kormány egy sor innovatív programmal támogatja a kiforróban lévő technológiákat, köztük értelemszerűen a 3DP-t is.
Februárban különleges fejlett gyártótechnológiai képzőtanfolyamokat indítottak több iparág képviselői számára, hogy a különféle új eljárásokat sikeresen integrálják a gyártási folyamatba.
Az additív gyártás területét jellemző innováció legújabb állomása a Nanyang Műszaki Egyetemen (NTU) elindított 3DP Központ, kategóriájában az első a városállamban.
A központ eleinte kutatásfejlesztésekre és ipari szabványok kidolgozására (gép- és anyagbiztonság, végtermékek tesztelése stb.) összpontosít. A kivitelezés nagy részét a Nemzeti Kutatási Alapítvány finanszírozta, a szervezet a következő tíz évben 42 millió szingapúri dollárral (kb. 30,7 millió USD) támogatja az ottani munkát. Más kormányzati ügynökségek és ipari partnerek összesen 41 millióval (kb. 30 millió USD) szintén segítik a központot, amely május 17-én nyitotta meg kapuit. S. Iswaran, kereskedelmi és ipari miniszter az ünnepélyes megnyitón elmondta, hogy „a 3DP hobbitevékenységből különféle iparágakban vált nagyon gyorsan működő gyártási alternatívává.”
A 17 kutatót teljes munkaidőben, és mellettük 85 PhD-hallgatót is alkalmazó központot a 3DP-szakértő Chua Chee Kai professzor vezeti. A megnyitón egy sor partnercéget is bemutattak. Jelenleg betonszerkezetek printelését vizsgálják.
Nincs kétség afelől, hogy az új központtal és más kezdeményezésekkel Szingapúr nagyon komoly szerephez jut a folyamatosan növekvő 3DP szektorban, amelyet a Kutatás, Innováció és Vállalkozás 2020 tervezetben az egyik legelőremutatóbb gyártótechnológiaként definiáltak.
A legendás Szárnyas fejvadászban (1982) az úgynevezett Voight-Kampff géppel mérték gyanús személyek érzelmi reakcióit, és döntötték el róluk, hogy replikánsok, vagy sem. A film 2019-ben játszódik, azaz már csak három év, és nagyon úgy tűnik, hogy a felvázolt disztópia nem válik valóra, a technológia is mintha lassabban és másként fejlődne, viszont a londoni University College (UCL) egyik kutatócsoportja úgy gondolhatta: talán mégsem.
Megihlette őket a Voight-Kampff masina, és terveztek, nyomtattak egy érzelemdetektort. Az egyelőre még nem működő fejlesztés a filmhez hasonló filozófiai kérdéseket vet fel: például gépeket hozunk létre érzelmeink feltérképezésére, kimutatására.
A projektben a Lancaster Egyetem designfikcióval foglalkozó szakemberei szintén részt vesznek. Képzeletbeli forgatókönyveken keresztül tanulmányozzák a társadalom lehetséges jövőit, amihez az érzelemdetektort is használják.
A gép annyira valósnak tűnik, hogy egy amerikai filmvállalat megörökítette a fejlesztési folyamatot – árulta el a Lancaster Egyetem egyik kutatója.
A kamerából és fülhallgatóból álló eszközzel elvileg a bőr rezgéseit, szívverést és pupillatágulást lehet mérni. Főként online randikhoz használnák, meg lehetne állapítani, hogy személyek mennyire értékelik hasznosnak, hasznosnak értékelik-e egyáltalán internetes légyottjaikat. Ha a szerkezetet komolyan gondolják, könnyű lesz okostelefonos vagy tabletalkalmazást írni hozzá.
A kutatók szerint a valóságban is efféle technológiák felé tartunk. Ők csak arra vonatkozóan tesznek fel kérdéseket, hogy van-e helyük a társadalomban, és milyen területeken hasznosulhatnak. Technikailag lehetségesek, viszont a morális oldalról sem szabad megfeledkeznünk – sugallják.
Az érzelemdetektort az eheti CHI (Számítógép-ember interakció) 2016 konferencián mutatják be a kaliforniai San Joséban.