FREEDEE BLOG

Ha 3D nyomtatókat akarunk a tömegtermelés bármilyen formájában, különösen kis gyárakban használni, működtetésükhöz mindenképpen kell humán személyzet. Az oregoni Tend.ai viszont tanulóalgoritmusokkal felszerelt együttműködő robotokat alkalmazna erre a feladatra.

A nagyüzemi gyártásban régóta dolgoznak robotok, a társalapító Mark Silliman viszont egy barátja példáján vette észre a kisebb gyártóknál mutatkozó piaci rést.

Befektetők 2 millió dollárral támogatják az elképzelést, felhőrobotika és 3D nyomtatás fúzióját. A robotkarok ideálisak ismétlődő feladatok elvégzésére, és az oregoni startup a gyártás legunalmasabb és fárasztó folyamataira használná őket: nyomogatják a printer gombjait, kiszedik a nyomtatott tárgyakat, nagyobb hibákra reagálnak stb.

A robotkaron lévő webkamera apró számítógéppel áll kapcsolatban. Installálás után folyamatosan tanul, amivel javul a munkaminőség. A technológia legígéretesebb aspektusa azonban, hogy távolról is vezérelhetők vele 3D printerek.

A 3DP fejlődésével és elterjedésével azért nő az efféle megoldások, a felhőrobotika-szoftverrel pontosított és automatizált gépkezelés iránti igény, mert javítanak a hatékonyságon.

Ezt ismerhették fel a befektetők is.

Egyetlen szikár kézipoggyásszal is csomó kellemetlenség adódik repterek biztonsági ellenőrzőpontján: kiszedni és külön tenni laptopot, tabletet, vigyázni, hogy ne maradjon okostelefon és apró a zsebben, öv a nadrágon, sietve lekapni mindent a szállítószalagról stb. stb.

A dolgok azonban jó irányban változhatnak, legalábbis az amszterdami Schiphol azt ígéri. A holland reptéren két új 3D szkennerrendszert tesztelnek, amelyek lehetővé teszik, hogy mindenféle elektronikus készüléket a kézicsomagban hagyjunk. Elvileg jövőre léphetnek munkába. Ha a rendszerek be- és reptéri szabvánnyá válnak, hatékonyabb és gyorsabb lesz az ellenőrzés.

Hasonló teszteket Szingapúr világelső repterén, a Changin is végeztek már, jelenleg pedig a lyoni Saint-Exupéryn vizsgálnak még szkennereket, de az eddigi legfejlettebbek a schipholi gépek.

Hatékonyság mellett biztonsági szempontból szintén előrelépést jelentenek: a röntgensugaras szkennelés ugyan pontos 2D képeket eredményez, az új megoldással viszont azonnal 360 fokos vizuális adatok generálhatók.

A 3D szkennelés nem új reptéri ellenőrzőpontoknál, a technológia alkalmazásával már a korai 2000-es években próbálkoztak, a Schiphol pedig mindig élen járt az újításokban.

Képzeljük el, hogy a Petronas-tornyokhoz hasonló gyönyörű szerkezetek között sétálunk, és hirtelen rádöbbenünk: számítógépes rendszer tervezte, automatizált robotkar építette az egészet.

A londoni Ai Build startup ilyesmire törekszik, a nagyléptékű 3D nyomtatást igyekszik megalapozni. A cég arzenálja adott masszív szerkezetek printeléséhez: mesterséges intelligenciával felerősített Kuka ipari robotkarokkal és „3DP-puskáikkal” munka és anyag hatékonyságának optimalizálása a cél.

Dagham Cam alapító-vezérigazgató hagyományos építészeti megoldásokat tanulmányozva ötölte ki a hatékonyabb automatizált folyamatot. Cége összeállt az Arup Engineers mérnöki konzultációs irodával, és az amszterdami GPU Technológia Konferenciára 15 nap alatt kinyomtatták, kevesebb mint 24 óra alatt összeszerelték a 48 részből álló, közel 5 méter széles, 4 méter magas Daedalus Pavilont.

A rendszer gépitanulás-algoritmusokkal felszerelt videokamerái biztosítják, hogy a robotok tanuljanak hibáikból, a megtanultakat hasznosítva menet közben, „itt és most” korrigálják azokat. Ez a módszer lényegesen gyorsabb, mintha megakadályoznák őket, hogy eltévesszenek valamit. Cam szerint szabványtechnikákkal összehasonlítva, robotkarjaik feleannyi idő alatt nyomtatnak.

A rendszer a gyártóiparban színre lépő független és kreatív robotok, mesterséges intelligenciák előhírnöke. A költséghatékony anyaghasználat és az MI hasznosításával az additív építkezés már a közeli jövőben a hagyományos megoldások alternatívájává válhat. Kérdés persze az is, hogy milyen robotrendszerekkel párosítják össze az Ai Build úttörő technológiáját.

Az ESDEV nicket használó André robotika blogot ír, és ha már ír róla, részben 3D nyomtatással fizikai formába öntötte a hamarosan folytatódó sci-fi rajzfilmsorozat Rick and Morty első évadának egyik epizódjában látott szerencsétlen „Vajrobotot.”

A robot alsó része távirányított autó, 3D nyomtatást a felsőtest egyes elemeihez használt.

Az epizódban Rick kétkarú robotot rendelt, hogy a reggelinél szolgálja fel neki a vajat. A gép megteszi, majd megkérdezi: „mi a rendeltetésem?” Rick elmagyarázza, mire a robot elkeseredik, és csak annyit fűz hozzá, hogy „ó, istenem.” „Jaja, isten hozott a klubban, haver” – válaszol kurtán Rick.

A sorozat nyúlfarknyi, de emlékezetes szerepeit alakító tárgyai több esetben lényegültek már át kultikus státuszba, majd annak rendje és módja szerint, készítettek is róluk 3D nyomatot.

Vajrobottal ugyanez történt. Nem először, mert Legó-változatot már csináltak róla. André nyomatán valószínűleg sok maker fellelkesül, és hamarosan újabb Vajrobot-változatok várhatók.

Nyomtattak már hajómodelleket, játékhajókat, de a 3DP-ről valahogy mégsem asszociálunk hajókra, és az eddigi tapasztalatok alapján lényegében ismeretlen alkalmazási területről van szó. Pedig a hajógyártók érdeklődnek a technológia iránt…

Múlt héten például a holland Hajózás és Hajóépítés Nemzeti Intézete foglalkozott a szakterület következő 30 évével, tervet is dolgoztak ki rá, és arra a következtetésre jutottak, hogy a 3D nyomtatás feje tetejére állíthatja az egész iparágat.

„Nagyon gyorsan halad a 3DP, a digitalizáció és a robotizáció összekombinálása. Más szektorok hamar felkarolták a technológiákat, és arra számítok, hogy a hajózási iparban is megjelennek a trendformálók, és teljesen át is alakítják azt” – nyilatkozta Geert Schouten, a terv egyik kidolgozója és az iparágnak új szoftvert fejlesztő Shipbuilder igazgatója.

Azt is elmondta, hogy a hajózásban erősen ragaszkodnak a hagyományos rendszerekhez, és azért sem tartanak különösebben a 3DP hatásaitól, mert nem létezik egész hajók printelésére alkalmas gép.

Schouten nem ért egyet velük, és szerinte az első digitális hajóépítők sokkal hamarabb meghódítják a tengerek világát, mint gondolná bárki is. Párhuzamos példaként a repülőgép- és az autógyártást említette.

A 3DP azonban a hajógyártásban sem teljesen ismeretlen – a HanseYacht 20 méteres 3D printert fejlesztett, amellyel 2016-ban sikeresen kinyomtatták egy jacht „derekát.”

Az innováció egyelőre minimális, össze sem hasonlítható a másik két területtel, de csak idő kérdése, hogy mikor indul be.

Képzeljünk el egy autót, amely drónokat „lő ki.” Úgy hangzik, mintha James Bond filmet néznénk, pedig nem: a nyomtatott kocsi a szakterületi újíró Local Motors és a Mouser Electronics Inc. működő közös projektje. A projekt távolabbi célja, hogy megismerjük az önvezető járművek elterjedését követő új lehetőségeket.

A „repülés mód” a drón interoperabilitását szolgálja: a vezető és az utasok a jármű hátsó részére felszerelt és útjára eresztett drón (360 fokos) nézőpontjából – a műszerfalon lévő kijelzők közvetítésével – látják környezetüket.

Christophe Sirugue, a francia kormány iparügyi államtitkára november 3-án a digitális technológiák országon belüli további terjedését célzó két új akciótervet jelentett be. A tervek speciálisan egy-egy diszruptív technológiai területre összpontosítanak: az additív gyártásra és a dolgok internetére (IoT).

Az államtitkár elmagyarázta, hogy a „Jövő iparai” kezdeményezéssel Franciaországot a világméretű digitális forradalom az eddiginél is meghatározóbb szereplőjévé kívánják tenni. Az akciótervekről a következő hetekben még részletesebben beszámolnak.

A politikus hangsúlyozta a francia ipar digitális technológiák mögé történő beállásának jelentőségét, markáns és ha kell, a jövőben folytatódó mobilizálásról, valamint a szükséges szakterületi (nemcsak kormányzati) befektetésekről beszélt.

„Az állam se nem bank, se nem ipar, hanem az e szereplőket meghatározott szektorokban összekötő cement” – magyarázta.

Sirugue az ipar és az üzleti élet digitalizálása mellett a változásokat értő munkaerő képzéséről, az oktatásról is beszélt – a „Jövőbe fektetés programja” részeként a kormány 100 millió euróval támogatja a jelenlegi munkaerő alkalmazkodását a digitális forradalomhoz.

A stickerek sokféleképpen használhatók fel, esztétikai, marketinges, politikai stb. céloknak egyaránt megfelelnek. A szaúd-arábiai Abdullah Király Tudomány és Technológia Egyetemen (KAUST) például kidolgoztak egy új 3DP rendszert, amellyel apró elektronikus áramkörök printelhetők különféle „dolgok internete” (Internet-of-Things, IoT) felületekre.

A digitális áramkörépítés egyik technológiájával, a CMOS-szel kombinált additív gyártással kiváló teljesítményre képes teljesen rugalmas elektronikát „csomagolnak” a dolgok internetébe, és a fejlődés következő állomását jelentő „mindenki internete” (Internet-of-Everything, IoE) alkalmazásokba is.

A nyomtatott elektronikus stickerek úgy használhatók, mint az RFID-címkék, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy jobb a teljesítményük, illetve több funkcióra alkalmasak.

A kutatók szerint elektronikus áramkörök nyomtatásával szinte végtelen lehetőség nyílik IoT-eszközök fejlesztésére. Ráadásul a stickerek lényegében bármilyen, teljesen mindegy, hogy puha vagy lágy felületre printelhetők.

A Cygnus űrhajó október 23-án érkezett meg rakományával, mintegy 2,5 tonna tudományos felszereléssel, élelmiszerrel stb. a Nemzetközi Űrállomásra.

Műholdak és más műszerek mellett főként egy eszközre, a Robai Cyton Gamma robotikus karra figyelt fel az IT-közvélemény.

A részben 3D nyomtatással, a Stratasys hőérzékeny ABSPlus anyagából készült 1,2 kilogramm tömegű kar a Massachusetts állambeli cambridge-i robotfejlesztő, pehelysúlyú gépeket gyártó Robai munkája. A fejlesztő szerint a 3D nyomtatással jelentősen lerövidült a gyártási idő, amellyel az előállítási költségek is csökkentek. A kar végének felszerelése 70 óra és 7 ezer dollár helyett 4 óráig tartott és 400 dollárba került…

A Siemens megállapodást kötött az Egyesült Arab Emírségek két meghatározó szervezetével, a Mubadala Fejlesztő Vállalattal és az Oktatási Minisztériummal. A partnerségről szóló dokumentumokból kiderül, hogy elsősorban a 3D nyomtatás további promótálására, a technológia üzleti világba és különféle iparágakba integrálására, valamint az oktatásra fektetik a hangsúlyt.

A 3DP-t az egyik legfontosabb környezetbarát technológiának tartó Siemens különféle cégekkel, köztük a szakterületen komoly áttörésre készülő HP-vel működik együtt. Az Egyesült Arab Emírségek felé történő terjeszkedés cseppet sem meglepő, például Dubai elkötelezettsége és tervei közismertek.

A németországi székhelyű multinacionális nagyvállalat szaktudásával és technikai megoldásaival járul hozzá az emírségek iparához, jövőbeni közös projektjei a Mubdalával erősíthetik mindkét cég világpiaci pozícióit. A minisztériummal való partnerséggel a tudásalapú gazdaság további bővítése, a fenntartható fejlődés érvényesítése, magasan kvalifikált fiatal szakemberek képzése a cél.