FREEDEE BLOG

A „lokális-globális” nyomtatóközösség-hálózat 3D Hubs felvásárolta a román 3D modelloptimalizáló szolgáltató Printivate-et. A részletek nem nyilvánosak, annyit viszont elárultak, hogy Adrian Muresan, a cég alapító-vezérigazgatója a 3D Hubs amszterdami irodájában lesz a k+f részleg vezetője.

De mire jó a Printivate?

A nyomtatási folyamat nem sikerül mindig úgy, ahogy elterveztük. A Printivate pontosan azt igyekszik megakadályozni, hogy ilyesmi történjen CAD-fájlok printelésekor. A 3D Hubs szolgáltatásaiba integrálva szélesebb körnek jelenthet minőségbiztosítást. Most már együtt próbálnak minél hatékonyabb 3DP megoldásokat kínálni a tervezésben és gyártásban dolgozó szakembereknek. A Printivate szoftvere leegyszerűsíti és automatizálja, azaz gyorsabbá teszi a folyamatot, miközben csökken a hibák száma, javul a minőség. A modelleket négy hibalehetőség alapján vizsgálja át.

A 3D Hubs által kínált termékek a legegyszerűbb PLA-től az ipari szabvány fémekig az additív gyártás minden szintjén és módozatában kivitelezhetők. A Printivate rendszerrel áramvonalasabb lesz a szolgáltatás, és már most úgy tűnik, hogy nagyon jól sikerült az idei évük.

A különféle formátumokban beszerezhető rézalapú nyomtatószálak általában réz és PLA keverékek. Főként viaszöntésnél használják őket, a fémmel viszont van egy komoly probléma: minél tisztább állapotban printelik, a réz annál hamarabb veszít előnyös tulajdonságaiból, például kiváló áramvezető képességéből.

A japán Daihen és az oszakai Nemzeti Technológiai Kutatóintézet ezen akar változtatni. Fémnyomtatás alternatívát dolgoztak ki: rézötvözet-porral és M2 hagyományos fémprinterrel új réznyomtató technológiát dolgoztak ki. A rézötvözetek széleskörű közvetlen printelését biztosító első technológia 3D rétegek formálásán alapul, az teszi lehetővé 3D formák létrehozását.

Az előnyök egyértelműek: a réz nemcsak az áramot, hanem a hőt is nagyon jól vezeti, emellett az előállítási idő is jelentősen csökken. Az új megoldás első alkalmazásaira a repülőgép- és a járműiparban, valamint az orvosi szektorban számíthatunk.

Réteges lézerek 3D nyomtatással történő létrehozása viszont a lézer erős visszaverődése miatt nehéz. Ezzel együtt 400 W lézerrel használt közönséges M2 printerrel kivitelezhető, és ha a megoldás tényleg elterjed, megváltoztathatja fémeszközök előállítási módját.

A Rochester Technológiai Intézet folyékony fémnyomtató rendszert, Magnetojet technológiát használó MK1-et vásárol a buffaloi Vader Systemstől. Az új eszközzel New York állam a felsőoktatási intézményben található, október 25-én nyílt Additív Gyártás és Multifunkcionális Nyomtatás Központjának (AMPrint) kutatási és termékfejlesztési tevékenységét igyekeznek mindenben a közeljövő igényeihez igazítani.

Az AMPrint lesz a világ egyik első olyan kutatólaboratóriuma, amely a következőgenerációs multifunkcionális 3DP technológiákra, anyagokra és eszközökre fókuszál. A képalkotó és a nyomtatási technológia összekapcsolásával, egyetemi és ipari, piaci szereplők bevonásával igyekszik növelni New York állam és az USA versenyképességét. Az additív gyártás és a multifunkcionális nyomtatás hatalmas lehetőség startupoknak, a központ pedig ideális hely termékeik és felszereléseik tesztelésére, promótálására.

A Magnetojet nélkülözhetetlen eszköz fémalkatrészek gyártásához – véli Denis Cormier, a központ igazgatója.

Fémrészek nyomtatására fémötvözet-porok használata a mai bevett módszer, olvasztásuk nagyon magas hőmérsékletes történik. A porok azonban egyre drágábbak, az olvasztás pedig lassú. Az olcsóbb és gyorsabb Magnetojet technológia újítása, hogy az alumíniumötvözetet magas hőmérsékletű kerámiában folyadékká alakítják.

Az MK1-et a központ és a Vader Systems is folyamatosan fogja frissíteni.

Nem egész egy hét, és az Egyesült Államok új elnököt stb. választ. A választási rendszert sok felnőttnek is bonyolult, frusztráló áttekinteni. Képzeljük akkor el a fiatal diákokat, gyerekeket, akik próbálják értelmezni, hogy mi az a billegő állam, melyik kék, melyik piros és így tovább. Valószínűleg az lenne a legjobb, ha tanárok és szülők mindenhol alaposan tanulmányoznák Chris Krueger chicagói maker nyomtatott választási térképét.

A történelmi információkat tartalmazó, a lakosság lélekszámát figyelembe vevő, érintésreagens és személyre szabható térkép fájljai letölthetők a Thingiverse-ről. Egyelőre két térképről van szó: az egyik 1800-as, a másik 2012-es adatokat tartalmaz. Aktuális információkkal kiegészíthetők, manuálisan módosíthatók, az évszám is beállítható.

A taktilis 3D infografika komoly segédeszköz lehet gyerekeknek elmagyarázni, hogyan is működik az USA demokratikus rendszere, miként változott egy-egy állam politikai beállítottsága.

Az Airwolf 3D cég – nem véletlenül Electoral Madness (választási őrület) című – tananyagot is dolgozott ki a térkép köré videókkal, olvasnivalókkal. Javaslatuk, hogy még a választás előtt nyomtassák ki a diákok, utána pedig hasonlítsák össze a tényleges eredményekkel. A közeli és a távolabbi múltba is visszakalandozhatnak – 2012 és 1800 térképei alapján történelmi trendek, fontos átalakulások válnak plasztikusabbá, érthetőbbé.

Alan Turing, a mesterséges intelligencia atyja a második világháború alatt a brit hadsereg német titkos kódok elemzésére szakosodott csoportjában, a legendás Bletchley Parkban dolgozott. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a hitleri hadiapparátus csúcsgépe, az Enigma kódolt üzeneteinek megfejtésében. Az Enigma üzenetek sifrírozására (titkosítására, kriptográfiai kódolására, rejtjelezésére) és desifrírozására (visszafejtésére) használt, forgótárcsás, elektromechanikus berendezés volt.

Minden idők leghíresebb kriptográfiai gépe mechanikus és elektromos alrendszerekből állt össze, volt billentyűzete is, kódjait borzalmas nehézségek árán sikerült csak megfejteni. Most viszont némi szakértelemmel magunk is előállíthatjuk saját Enigmánkat, 3D nyomtatott részekkel, ahogy a francia Rennes Egyetem diákjai tették.

Munkájukat részletes leírás elolvasásával kezdték, utána csak idő kérdése volt, hogy mikorra készül el a gép élethű nyomata. Az STL-fájlokat megosztották a Thingiverse-en, így példájukat bárki követheti. Szerencsére szinte az összes mechanikus rész nyomtatható szabvány printeren, bármilyen merev anyaggal, azaz PLA-vel és ABS-szel is működik, segédszerkezetek sem kellenek egyikhez sem.

Praktikus faasztalon dolgozni, ragasztó, LED-ek és sok más kell még hozzá, ami megnehezíti munkánkat. Matematikával és hasonlókkal nincs szükség bíbelődni, elég, ha követjük a szerelési útmutatót, majd printelhetjük a kódokat. A szimulált Arduino-alapú változaton is gondolkodó francia kutatók egyébként nem tarják befejezett darabnak, helyette work in progressről beszélnek.

A gyors prototípuskészítő amerikai Proto Labs idei harmadik negyedéves jelentéséből kiderül, hogy a cég 11,9 millió dollár nettó bevételt produkálva a „világ leggyorsabb digitálisgyártás-forrásává” vált.

A prototípus-bevételek három szegmensből tevődnek össze: fröccsöntés, CNC és 3D nyomtatás. A második negyedévvel összehasonlítva mindhárom szegmens bevételei növekedtek.

A 3DP ugyan kevesebb bevételt generál, mint a fröccsöntés és a CNC, viszont egyre több fogyasztó részesíti előnyben a másik két megoldással szemben.

Úgy tűnik, a desktop 3D nyomtatópiac nem stagnál annyira, mint sokan félték. A kezdeti lelkesedés elillanása ellenére emelkednek az eladási mutatók, 2016 első féléve legalábbis ezt mutatja, mert a globális piac 14 százalékos növekedése az 5 ezer dollár alatti printereknek köszönhető – derül ki a londoni piackutató specialista CONTEXT felméréséből.

Az ipari/professzionális szegmens eladásai viszont nagyjából 15 százalékkal estek. Pont ugyanennyivel nőttek a desktop értékesítések. Egyre evidensebb, hogy a piac erre a két szegmensre osztható fel. Ugyan vannak átfedések, de a két terület mégis jól elkülöníthető egymástól.

A tajvani XYZprinting változatlanul világelső, második negyedéve ugyan gyengébbnek bizonyult, de ezzel együtt a féléves összeladás 19 százalékát jegyzi. Az első ötbe az Ultimaker, az M3D, a Flashforge és a Stratasys (MakerBot) került még.

A nyomtatóeladások azonban nem árulnak el mindent, így azt sem, hogy a 3DP bevételek 78 százalékát az ipari, elsősorban fémnyomtatás generálta. Fémprinterekből 17 százalékkal értékesítettek többet. A GE nagy bevásárlást csinált a szakterület második és negyedik helyezettjének (SLM Solutions, Arcam AB) felvásárlásával, már amennyiben valóban nyélbe ütik az üzletet.

A Stratasys és a 3D Systems változatlan stagnálása vezetett a két cég üzleti modelljének átértékeléséhez.

Végre 3D-s a Microsoft 1985-ben debütált digitális „festőecsete”, a Paint. A new yorki „Képzeljük el, mit fogunk tenni” sajtóeseményen elhangzott hivatalos bejelentéssel párhuzamosan a klasszikus rajzalkalmazás újabb és jobb változata is megjelent. Windows-felhasználók hamarosan megismerhetik.

Célja, hogy a 3D tervezés és rajzolás minél szélesebb körben elterjedjen, egyre többen ismerjék meg és alkalmazzák. Egyes vélemények szerint a Paint az egyik legintuitívabb és leginkább felhasználóbarát 3D rajzolóprogram.

Az alkalmazás a korábbiak megtartása mellett természetesen 3D funkciókkal egészült ki. Kezdőszinten 2D-s rajzokat alakíthatunk át egyetlen kattintással 3D-sé, illetve egyszerű eszköztárral adhatjuk hozzá a tárgy tulajdonságait. De fényképekből szintén készíthetünk rajzokat vagy 3D szkeneket. Az editálásnál szabad kezet kapunk, 2D „ecsettel” díszíthetjük, szépíthetjük 3D tárgyainkat, amelyeket akár 2D-s háttérképekkel is összekombinálhatunk.

Nem meglepő módon a Microsoft szerint a 3D Paint munkák kompatibilisek a HoloLensszel. Anyagainkat a Windows 10 jövő évi új változatával induló Remix3D tervezőközösséggel oszthatjuk meg.

A SketchUp modellező platformmal való együttműködés pedig azt jelenti, hogy a Paint felhasználói könnyen szabad forrásúvá tehetik 3D modelljeiket, a Minecraftból közvetlenül hozhatnak át és nyomtathatnak 3D munkákat.

A Divergent 3D jegyzi a világ első nyomtatott szuperautóját (Blade Supercar). A cég stratégiai partnerségre lépett a mérnöki és k+f szolgáltatásokat nyújtó, franciaországi székhelyű Altrannal, a szakterület élenjárójával. Az együttműködés célja a Divergent 3D fémnyomtatásra specializálódott gyártóplatformjának (szoftver, hardver) elterjesztése és licencelése Észak-Amerikában.

Az Altran nemcsak befektetett a cégbe, hanem szerteágazó autóipari partnerköre is új lehetőségeket jelent a Divergent 3D-nek. A technológiával ötüléses autók tömege a felére, az alkatrészek száma a negyedére csökkenthető. A befektetési és gyártási költségek szintén sokkal alacsonyabbak.

A PSA Csoport (Peugeot, Citroën) lesz a platformot implementáló első nagyobb autógyártó.

A Tether Unlimited Inc (TUI) űrtársaság összeállt a Space Systems Loral (SSL) kereskedelmi műholdgyártóval, hogy a világűrben ténykedő 3D nyomtatórobotokat fejlesszenek. A SpiderFab projekt robotjai a tervek szerint antennákat és más építményeket nagyméretű vázszerkezeteket printelnek majd.

Az űrbéli nyomtatás nyilvánvalóan megváltoztatja az asztronauták felszerelésükről, ellátásukról való gondolkodását. A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) már működik a Made in Space Additív Gyártólétesítménye (AMF), ahol alkatrészeket és egyéb hasznos dolgokat készítenek Földről érkező fájlok alapján.

A projekt sikere másokat, köztük a TUI-t és az SSL-t is megihlette. A NASA által támogatott kezdeményezés azonban nem pont ugyanaz: a TUI 3D printere, a Trusselator nagy drótkeretes vázakat képes nyomtatni napelemekhez, szenzorokhoz, antennákhoz és más űrhajó-részekhez. Ezeken a vázakon a Spinnernet robot dolgozna a helyszínen, emberi segédlet nélkül alakítana ki belőlük nagyobb szerkezeteket.

A két cég szeptemberben állapodott meg egymással, és az SSL Dragonfly program részeként hamarosan tesztelik a rendszert. A program lényege, hogy bemutassák: munkára készen állnak az űrbéli gyártásra fejlesztett technológiák, aztán idővel a SpiderFab 3D nyomtatórendszer is.

A SpiderFab komoly előnye, hogy a helyszínen printel nagyobb tárgyakat, így az űrhajó a Föld atmoszférájában csak kompakt és tartós polimerszálakat vagy polimerblokkokat szállít, míg méretesebb szerkezetek már a helyszínen kerülnek nyomtatásra. Azaz a műholdak sokkal nagyobbak is lehetnek a mostaniaknál, a rendszer bármit a környezethez optimalizál, extrémméretek is elképzelhetők.