2016. augusztus 8-án a kínai Hszianban, a 4. Katonai Egyetem Hszijing Kórházában 4D nyomtatással készült mellmodellel hajtottak végre mellrák-műtétet. A 4DP ebben az esetben azt jelentette, hogy a 3D nyomtatott szerkezetek maguktól rendeződtek össze a műtött személy szervezetében.
Az implantátumot MRI szkennelések alapján tervezték az egyik mellét tumor miatt elveszítő 28 éves betegre, és közel egy évvel a műtét után megállapítható, hogy a beültetés hatására megindult a pozitív szövetburjánzás, és a beültetett mell is megtartotta formáját (a szkenek az ép mellről készültek).
A kínai példa jól szemlélteti, hogy a 3D nyomtatás mennyire komoly szerepet játszik napjaink medicinájában. Csakhogy a jelenlegi és jövőbeli orvostudomány betegségek kezelése mellett, mind nagyobb hangsúlyt fektet a megelőzésre, amelyhez szintén alkalmazhatók 3DP megoldások.
Mellrák esetében is.
Az Amerikai Mellrák Szövetség becslése alapján 2017 végéig 252710 nőt és 2470 férfit diagnosztizálnak mellrákkal. Nemzetközi szinten milliókról van szó, 2012-ben például 14,1 millió személy esetében állapítottak meg rosszindulatú melldaganatot.
A rákos szövet pontos detektálása kulcsfontosságú a kezeléshez és a beteg túléléséhez. A holland Twente Egyetemen a helyi Ziekenhuis Csoporttal együttműködve e célból fejlesztették és nyomtatták a szövettani vizsgálathoz sejteket gyűjtő Stormram 4 robotot. A műanyagból, nagy felbontású Polyjet printeren készült és közvetlenül az MRI szkennerben használható gép kézzel kivitelezhetetlen precizitással dolgozik. Megvalósíthatósági példánál tartanak, tesztelik, és hamarosan piaci értékesítésre is fogják fejleszteni.
Sejtek formálódását legpontosabban MRI adatok mutatják ki. A teljes diagnózishoz, a mintavételhez tű is kell, amelyet az adatok alapján irányítanak. Ha kézzel végzik, a szken nem annyira pontos, ha mechanikusan, akkor igen.
A Stormram 4 ezt hivatott elvégezni. A tesztek szerint milliméter alatti precizitással helyezi el a tűt, és nemcsak pontosabb, hanem gyorsabb is, mint a hagyományos megoldás, amivel növeli a beteg komfortérzetét (már amennyiben ilyen szituációban beszélhetünk komfortérzetről).
Devin Willis, egy 14 éves floridai diák szintén rákdetektoron dolgozik, célja a folyamat magasabb szintű automatizálása. SLIDEMAP nevű gépét részben 3D nyomtatással készítette. Bízik benne, hogy felgyorsítja a rákos sejtek detektálását, és még időben észreveszik a daganatokat. Módszerével egyrészt diagnózisokat hitelesíthet, másrészt az orvos figyelmébe – szkennelésre –ajánlhatja a test egyes területeit.
Mindegyik fejlesztés közös vonása a jellemzően kézzel végzett rákdiagnózis automatizálása. Ilyen jellegű tevékenységekben a gépek általában pontosabbak az embernél.
