FREEDEE BLOG

Különleges masinával rukkolt elő a pennsylvaniai Choitek robotika startup: a 90 nyomtatott részből álló gépet magunk is elkészíthetjük. John Choi cégalapító azonban figyelmeztet: haladó projektről van szó, nem árt, ha rendelkezünk 3DP tapasztalattal, hónapokig eltart, ráadásul kb. 2500 dollárba kerül.

Oktatási célokra ideális, felkeltheti a STEM (tudomány, technológia, mérnöki diszciplínák, matematika) iránti érdeklődést. Iskolákban kifejezetten hasznos lehet többcsoportos foglalkozásokhoz – az egyik csoport a lábakat, a másik a testet, a harmadik a karokat építi. A kivitelezésben tízrészes, igen alapos használati utasítás segít, lépésről lépésre megtanulhatjuk belőle, mit és hogyan tegyünk.

A robot külső része kb. 300 óra nyomtatással készül el, és mintegy 5 kiló nyomtatószál kell hozzá (persze csak akkor, ha semennyi nem vész kárba). A fejet a legegyszerűbb kivitelezni: a nyomtatott tartóba csúsztatunk egy 5,5 colos androidos telefont vagy iPhone-t. A szoftver egyelőre nincs kész, work-in-progress. A fejlesztő elmondása szerint, egy ideig még eltart a munka.  

A Carnegie Mellon Egyetemen számítástudományt tanuló Choi eleve inspirációs céllal dolgozta ki az ASPIR (Autonomous Support and Positive Inspiration Robot) névre hallgató kb. 1,3 méter magas humanoidot. A gép 3D nyomtatás, nyílt forrású elektronika és programozás különleges keveréke. Mivel a robotika különféle szakterületek kombinációja, a kreatív fantáziát beindító ideális oktatási terep. ASPR egyelőre inkább prototípus, sőt, talán mindig is az marad, ami azért izgalmas, mert állandóan tökéletesíthető, bármikor akad rajta módosítható rész, és a robotika fejlődésével párhuzamosan, a legújabb eredményekre reagálva alakítható át.

ASPR Choi korábbi Halley Ambassador Robot 001 projektjének „spirituális utóda.” A lézervágással készült 80 centis gép bemutatóin döbbent rá, hogy a humanoidok érzelmi reakciókat váltanak ki a nézőkből. Azt is megállapította, hogy a sok eladó humanoid két csoportra osztható: az egyikbe a hozzáférhető árú, maximum 60 centis játékrobotok tartoznak, amelyeket hobbisták vesznek meg. A másik csoport sokkal nagyobb – életnagyságú –, kutatási célokat szolgáló, sportautó-árkategóriájú gépek.

„A két világ legjavának egyesítésével akartunk megfizethető és teljes méretű humanoidokat kínálni” – magyarázza Choi.

3D nyomtatás és fogászat egyre több szállal kapcsolódik össze, a terület jövője elképzelhetetlen a technológia nélkül. Speciális nyomtatók, Form 2 (amelyet itthon a FreeDee forgalmaz), szkennerek és anyagok mellett a 3DP más innovatív megoldásokkal is hozzájárul a jelen és a közeljövő egészségesebb és szebb fogaihoz.

Legutóbb a szaúd-arábiai Abdullah Király Tudomány és Technológia Egyetem (KAUST) kutatói álltak elő izgalmas, sőt, első hallásra meghökkentő fejlesztéssel, egy nyomtatott „okos” fogszabályozóval, amely beágyazott LED-világítással és mindössze 2,25x1,7 milliméteres, nem fertőző elemekkel (is) segíti a fogak gyorsabb, hatékonyabb erősödését és makulátlan egymáshoz illeszkedését.

Ezt a szabályozót nem hónapokig, esetleg évekig, hanem rövidebb ideig kell hordanunk, ráadásul a fejlesztők szerint olcsóbb is, pedig minden egyes foghoz tartozik két majdnem infravörös LED és egy pici lítium-ion elem. Az elemek energiaszempontból méretükhöz képest nagyon jól teljesítenek.

Maga a félig átlátszó fogszabályozó 3D nyomtatással készül, majd rászerelik a LED-eket és az azokat árammal ellátó elemeket. A fogak így kapják meg a nélkülözhetetlen fényterápiát. Ellentétben a mai fogszabályozókkal, a szaúdi kutatók megoldása kivehető a szájból, ami nemcsak kényelmi szempontok, hanem az elemek feltöltése miatt is szükséges.

„A rugalmas LED-ek nyomtatott fogszabályozóba ágyazásával kezdtük, csakhogy megbízható áramellátás is kellett hozzájuk. A Samsung Galaxy 7 elemeivel történtek után megértettük, hogy a hagyományos elemek a jelenlegi formájukban nem felelnek meg a céljainknak, és ezért újraterveztük a lítium-ion technológiát. Rugalmasabbá tettük, majd az egészségügyi szempontoknak megfelelő módon raktuk a szabályozóba. Így jött létre az okos fogszabályozó” – magyarázza a kutatást a PhD-hallgató Arwa Kutbee-vel közösen vezető Muhammad Hussain.

Az elem biztonságos használatát puha polimeres anyagból készült tok garantálja. Mindkettőt vesesejt-tenyészeteken tesztelték, és kiderült, hogy a sejtek nemcsak túlélték az elem jelenlétét, hanem gyarapodtak is közben.

A rendszernek egyelőre egy prototípusa készült el, de a kutatók bizakodnak, hogy hamarosan megkezdődhetnek a klinikai tesztek.

A Moszkvától 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavlban elkészült a kontinentális Európa első lakhatásra alkalmas, 298,5 négyzetméter alapterületű nyomtatott háza. A kivitelező AMT-SPETSAVIA elmondása alapján additív gyártótechnológiával ilyen méretű lakóépületet még nem hoztak létre.

A printelt részt már 2015 decemberében befejezték, a manuálisan kivitelezett többivel – tetővel, ablakokkal, víz- és elektromos vezetékekkel – viszont csak most végeztek.

Talán meglepően hangzik, hogy az „első”, mert Európában több épületet nyomtattak már. Csakhogy a szintén orosz ApisCor betonépülete nem alkalmas folyamatos lakhatásra, a francia Yhnova szociális otthona és a dán 3D Printhuset irodalakása még nincs kész, a Winsun híres 2015-ös épülettömbje nem az öreg kontinensen, hanem a kínai Sanghajban találhatók, a terület szaktekintélye, a témával 1996 óta foglalkozó, Kaliforniában élő Bherokh Khoshnevis pedig inkább elméleti munkáiról és nagyszabású űrterveiről ismert.

A nagyméretű 3D nyomtatókra specializálódott SPETSLAVA az AMT szolgáltatás-irodával azzal a céllal állt össze, hogy működő és rendeltetésszerűen használt házakat printeljenek Európában. A szerkezet 3D modellezésével kezdték, majd a modellt az AMT szoftverével darabolták fel. Ezt követően a saját S-6044 géppel, homok és beton keverékével dolgozták ki a főrész komponenseit, 30-50 milliméter széles és 10 milliméter magas rétegekkel. Az állványokra helyezett gép 3,5x3,6x1 méteres területen belül bárhol kinyomtatja a betonkeveréket. Rácsszerű szerkezetek sorát készítették el, majd szerelték össze, s helyezték az alapokra. Ezt követően jött a többi munka. Az építési engedély kiadásának jogi folyamata ugyanaz volt, mint hagyományos eljárással készülő házaknál.

„Fontos volt, hogy gyakorlati példával szemléltessük: a 3D építéstechnológia működik” – nyilatkozta az AMT csoportot vezető Alexander Maszlov. Ugyanő mondta a következőket 2015-ben: „a 3D nyomtatás a fantázia világába tartozott. Feladatként tűztük ki, hogy valósággá váljon.”

Az úttörő kezdeményezés megszorításokkal is járt: a 3D elemeket manuálisan kellett összeszerelni, és mivel nem a helyszínen nyomtattak, a munkafolyamat az előregyártásra emlékeztetett. Plusz folyosók és a tető printelésére nem dolgoztak ki eljárást, és a vízvezeték- és villanyszerelői munkákat sem tudták a nyomtatásba integrálni.

Vízszintes formák nyomtatásához komoly mennyiségű szerkezeti segédanyag kell, amelyet nehéz és veszélyes a betonról eltávolítani. A tető előzetes elkészítése pedig eleve költséges: daru stb. kell hozzá.

A technológia persze rengeteget fejlődött 2015 óta, és elképzelhető, hogy hamarosan ezekre a problémákra is találnak működő megoldást.

Az additív gyártás világelitjét évente összegyűjtő formnextet idén november 14. és 17. között Frankfurtban rendezik meg. Az esemény egyik különlegességeként a német vegyipari óriás Wacker Chemie AG egyik leányvállalata, az ACEO be fogja mutatni többanyagos (multi-material) szilikon-nyomtató technológiáját.

A 3DP specialista ACEO tavaly jelentette be a kereskedelmi forgalomban egyelőre még nem beszerezhető, 2014 óta fejlesztett ipari 3D szilícium-printerét. Az egyedi gép, az Imagine Series K különleges módszerrel működik, a speciális nyomtatható szilikont kifejezetten erre a printerre dolgozták ki. A géppel együtt magas hőfoknak és sugárzásnak egyaránt ellenálló biokompatibilis elasztomereket is bemutattak.

A printer egyesével rak le szilikon voxeleket, majd a voxelek összeállnak és sima homogén felületet képeznek. Ha kész egy réteg, UV-fénnyel dolgozzák meg, majd a következő rétegnél megismétlik a „drop-on-demand” (cseppek szükséglet szerint, DOD) nevű egyedi és a szilikon-nyomtatás történetében mérföldkőnek tekinthető folyamatot.

A gép ezzel párhuzamosan vízben oldódó segéd- és más szerkezeti anyagokat is nyomtat, lehetővé téve bonyolult szerkezetek létrehozását. Az eljárás későbbi fázisában magas hőmérsékleten kidolgozhatják az adott tárgy mechanikus tulajdonságait.

A technológia az eddigi tapasztalatok alapján funkcionális prototípusokhoz, biomodellekhez és kisszériás termékek készítéséhez ideális. Ipari felhasználók sokkal komplexebb részeket készíthetnek vele, a nyomat különböző részeit különféle tulajdonságokkal láthatják el.

„Legutóbbi fejlesztésünk újabb fontos állomás az ACEO történetében. Különböző színű, keménységű, sőt, eltérő vegyi és fizikai tulajdonságokkal rendelkező szilikonok egymástól függetlenül printelhetők a folyamat bármelyik pillanatában. Ezzel a megoldással a tervező még szabadabb kezet kap többféle anyagból álló tárgyak egyetlen nyomtatási folyamatban történő előállítására. Ez a szabadság különösen a kemény és a puha részekre érvényes” – nyilatkozta a projektet vezető Bernd Pachaly.

Az ACEO 3DP szolgáltatásokat is nyújt. Az ügyfelek egyrészt megrendelhetik saját modellfájljaik szilikon-nyomatát, júliustól pedig a bajorországi kisvárosban, Burghausenben megnyílt Open Print Laboratóriumban a kliensek igénye szerint kidolgozott 3DP programokat, például haladó szilikon-nyomtatás tanfolyamokat kínál a cég.

Hollandia az európai 3D nyomtatás egyik éllovasa, például a 3D Hubs is Amszterdamból indult. A technológiát ipari tevékenységektől egészen egyedi műalkotásokig változatos területeken alkalmazzák.

A fenntartható és személyre szabható 3DP mellett elkötelezett amszterdami Aectual különleges padlókat printel. Technológiájuk nagy előnye, hogy a tervező teljesen szabad kezet kap álmai megvalósításához. A cég innovatív mozaikpadló- rendszerei hosszú életűek, és minden környezetbarát szempontnak megfelelnek.

Novemberre különleges felkérést kaptak – Európa egyik legforgalmasabb repülőterén, az Amszterdam melletti Schipholon fognak nyomtatni. A piciny Városi fülkéről, egy mindössze 8 négyzetméter területű házikóról is ismert nemzetközi alkotócsoport (építészek, programozók, tervezők, 3DP-szakértők, feltalálók közössége), a DUS Architects tervét fogják kivitelezni.

Az Aectual FDM/FFF (műanyag-olvasztás) alapú speciális technológiát dolgozott ki az „igény szerinti padló” nyomtatásához. A fúvóka nyomtatószál (filament) helyett labdacsosított anyaggal dolgozik, és az apró gömböket extrudálják az óhajtott formára.

A munkát extruderrel felszerelt különleges robotkar végzi. A gép a használt anyagtól függően 1-15 kilogrammot dolgoz fel egy óra alatt. Mivel töltőrendszere automatizált, ha üzemeltetői akarják, akkor megállás nélkül, a hét 7 napján, napi 24 órában működik.

Ezt a technológiát használják majd Schipholon is.

„Saját labdacs-extrudáló XL 3D printtechnikát alkalmazunk. A Henkellel közösen fejlesztett lenmag-alapú bioanyaggal dolgozunk” – magyarázza Hedwig Heinsman, az Aectual egyik társalapítója és kreatív részlegének vezetője.

Az eredeti keret 3D nyomtatással készül, majd a lyukakat márvány-, kvarc-, gránit- és üvegtöredékekből álló speciális kompozitanyaggal, terrazoval töltik ki. Utána kötőanyaggal keverik össze, és ha kész, megcsiszolják, hogy sima legyen a felület.

„Lehetővé tesszük, hogy mindenki megvalósítsa a saját tervét, legyen szó hotel lobbyról vagy ütős kiskereskedelmi márkáról” – jelentette ki Hans Vermeulen vezérigazgató.

Az Aectual nemzetközi ügyfélkörébe múzeumok, szállodák, nagyáruházak tartoznak. Munkamódszerüket és padlóminta-válogatásukat az október 29-én kezdődő Holland Design Héten is bemutatják.

Az ausztrál Charles Darwin Egyetem elkezdte használni a más gépeknél százszor-ezerszer gyorsabban dolgozó LIGHTSPEED („fénysebesség”) fémnyomtatót. Elsőként réz és alumíniumdarabokat printeltek a SPEE3D SLM (szelektív lézeres olvasztás) technikával, lézeres fémpormelegítés helyett rakétamotorral működő különleges gépén.

Ha már SLM… A technika úttörője, a német SLM Solutions fémnyomtató-gyártó története eddigi legnagyobb megrendeléseként 2020-ig 70 printert ad el egy meg nem nevezett ázsiai vállalatnak. Az eladás össze 31 és 48 millió euró között lesz. A végösszeg attól függ, hogy a vásárló melyik megoldásokat választja. A 70 gép több mint amennyit a lübecki cég 2017 első félévében értékesített.

A 2015-ben alapított és befektetői oldalról 10 millió dollárral megtámogatott los angelesi Relativity Space a világ legnagyobb 3D fémnyomtató-rendszerét fejleszti. A gyártósorként funkcionáló Stargate (Csillagkapu) lézerekkel felszerelt több Kuka robotkarból, szenzorokból és más szerkezetekből áll majd. Érzékelőivel és fejlett gépitanulás-technikákkal egyre intelligensebbé válik, de szüksége is lesz a mesterséges értelemre, mert tervezői szerint a Marson fog rakétákat printelni.

A Nano Dimension bejelentette, hogy megnyílt nanorészecske-tintagyártó üzeme. Az ottani kutatók az áramot vezető és nem vezető „tintákat” állítanak majd elő a cég első kereskedelmi forgalomba kerülő 3D nyomtatójához. A Dragonfly 2020 Proval bonyolult többrétegű nyomtatott áramkörök (PCB) prototípusait tervezik elkészíteni.   

A francia Sculpteo az első saját API-t, alkalmazásprogramozási felületet indító 3DP szolgáltató az utóbbi időben a szoftveroldalra összpontosított. A ZBrush-sal azért állt össze, hogy egyetlen klikkeléssel kivitelezhető printeléssel tegyék hozzáférhetőbbé a technológiát. A cég a napokban mutatta be egyedi Fabpilot programját, amellyel a felhasználó folyamatos karbantartás és a frissítések állandó letöltögetése helyett végre magára a gyártásra tud fókuszálni. A felhőalapú Fabpilot a költséghatékonyság és a gördülékeny munka érdekében különféle területeket, például 3D adatelőkészítést és projektmenedzselést stb. kapcsol össze.

Az Ultimaker kiadta szeletelő-szoftvere, a Cura 3.0 változatát, amely „a teljesítmény növelése mellett könnyebb hozzáférést biztosít a cég hardvereihez, programjaihoz és szolgáltatásaihoz.” (Az Ultimaker gépek magyarországi forgalmazója a FreeDee Printing Solutions.)

A finn Platonics 3DP startup Indiegogo-kampányt indított at Ark nyomtató fejlesztéséhez. A gép különlegessége, hogy ez lesz az első kifejezetten építészeknek szánt 3D printer.

A brit Lush kozmetikai cég 13 millió fontot fektet be egy új üzem építésébe a dorseti Pool városkában. 3D nyomtatótechnológiákkal is szándékoznak foglalkozni, termékeikhez (esetleg kozmetikumokhoz is) öntőformákat printelnek.

A délkelet-holland Gemertben megnyílt a világ első nyomtatott kerékpár-hídja. A nyolc méter hosszú híd betonból készült.

Matt Denton, a Mantis Hacks videóiról ismert maker legújabb projektjével, egy Lego emelőszerkezet méretarányosan felnagyított változatával, Lulzbot 6 és Taz 5 3D printerekkel késztette el az óriásgép 216 alkotóelemét. A korábbi Lego gokarthoz ABS-t és NinjaFlext, most viszont PolyFlex nyomtatószálat használt.

3D nyomtatás és egészségügy kapcsolata közismert, az additív technológia egyik legdinamikusabban fejlődő alkalmazási területéről van szó. Művégtagok, implantátumok, sebészi műtétek előkészítése és még bőven folytathatnánk. Egy közös bennük: majdnem mindegyik betegségek kezelésével, hiányzó testrészek pótlásával kapcsolatos.

A megelőzés azonban általában olcsóbb, mint a gyógyítás. A 3D szkennelés és nyomtatás ezirányú lehetőségeit is egyre gyakrabban próbálják kiaknázni, például beteg-közeli (point-of-care) megoldásokkal igyekeznek a Zika-vírust diagnosztizálni, kimutatni a fertőzés mértékét.

Az atlantai LymphaTech startup 3D szkennerével sri lankai és a Washington Egyetemi Kórház (St. Louis) kutatói az elefantiázis (filariasis lymphaticus) tüneteit vizsgálják. A fertőzöttek száma világszerte meghaladja a 120 milliót, 73 országban körülbelül 1.4 milliárd veszélyeztetett személy él. A betegség Afrikában és Ázsiában a leggyakoribb, de a Karib-tenger egyes szigetein, Dél-Amerikában és Óceániában is előfordul.

A döbbenetesen mobil betegséget fertőzött szúnyogokban lévő Filarioidea típusú parazita fonálférgek okozzák, sok esetben nincs tünete. „Más esetekben azonban hatalmas duzzanatot okoz a karokon, lábakon vagy a nemi szerveken. A bőr is megvastagodhat, és fájdalom jelentkezhet. A férgek tönkreteszik a nyirokrendszert. A testi változások az érintett személy számára társadalmi és gazdasági problémákat okozhatnak. A megelőzés érdekében a fertőzött csoportokat évi rendszerességgel kell kezelni” – írja a Wikipédia.

A LymphaTech hordozható és felhasználóbarát megoldása lényegében egy iPad-re szerelt infravörös szenzor, amellyel pontos kép készíthető a beteg lábáról. Az adatokból az orvosok mindent kiolvasnak. Az alternatív módszerek (mérőszalagok, vízkiszorítás) nem praktikusak helyszíni vizsgálatoknál. Egyes pácienseknél ráadásul annyira súlyos a fertőzés, hogy nehézséget okoz nekik vizes edénybe helyezni a lábukat, vagy képtelenek egy helyben állni addig, amíg a végtagból kiszorítják a vizet. Az esetleges nyílt sebek szintén bonyolítják az eljárást.

3D szkenner használata esetén nincs testi érintkezés, azaz kényelmesebb és gyorsabb is. Egy gallei (Sri Lanka) klinika 52 különböző állapotú páciensét vizsgálva megállapították, hogy a szkennerrel 2,2 percig tartott a két láb vizsgálata. Mérőszalaggal ugyanez 7,5, vízkiszorítással 17,4 perc. A szkenner más teszteljárásoknál sokkal rövidebb idő alatt ért el pontos eredményeket.

Philip J. Budge, a Washington Egyetem tanára elmondta, hogy tudomása szerint ez az első eset, hogy infravörös 3D szkennertechnológiát használtak elefantiázis-fertőzötteknél. Annyira jól sikerült, hogy a szkennert ezentúl máshol is fogják alkalmazni klinikai tesztmérésekhez.

A fémnyomtatás a 3DP legnagyobb fejlődésen keresztülment területeinek egyike, hatalmas jövőbeli potenciállal. Az ipari szintű gyártás, a technológia iparrá alakulásának kitüntetett jelentőségű hajtóereje. Nem véletlen, hogy egyre több nagy-, közép- és kisvállalat érdekelt benne, vagy beszáll.

A HP múlt heti találkozón ismertette először nyilvánosan tervét, hogy bekapcsolódik a 3D fémnyomtatásba. Részletekbe (gép, technológia, szűllítás időpontja stb.) nem mentek bele, de a 3D Printing Industry utánajárt a közlés mögötti fejlesztéseknek. A hivatalos bejelentés valamikor 2018-ban várható.

A cég fémnyomtatás projektjét a 3DP Anyagok és Fejlett Alkalmazások részlegét (globálisan) vezető Tim Weber hivatott levezényelni a 3D Fúziótudomány szekcióját irányító és a HP-nál bő két évtizedes tapasztalattal rendelkező Cheryl McLeod hathatós támogatásával az oregoni Corvallisban. Már fényképeket is tettek közzé az egyelőre névtelen eljárásról. Sőt, a „fémpor, additív gyártás és szinterezés szakértő” jelentkezők toborzása is megkezdődött. A fémpor-szakértőket egész pontosan „MIM por szakértőként” definiálták (az MIM a Metal Injection Molding, azaz a „fém fröccsöntés” rövidítése).

Úgy tűnik, hogy a másoknak kulcsfontosságú légi ipar kevésbé jelentős a HP majdani fémnyomtató rendszerének sikeréhez. Az ok: az MIM technikák egyszerűen nem a legalkalmasabbak, nem mindig felelnek meg az iparág szigorú követelményrendszerének. Repülőgép-alkatrészekhez stb. általában szelektív lézeres olvasztást vagy szinterezést használnak, mert ezekkel a technikákkal lehet legjobban minőségi, masszív és bonyolult geometriájú részeket előállítani. Más területeken viszont feleslegesen nagy apparátust vonultatnak fel, egyszerűen túlzás őket alkalmazni.

Ezeken a terepeken működnek remekül az MIM-es poralapú nyomtatórendszerek, a Desktop Metal, a 3DEO és a (Magyarországon a FreeDee Printing Solutions által forgalmazott) Markforged gépei.

A HP szabadalmi oltalomra nyújtotta be fémnyomtató eljárását, egyelőre viszont bizonytalan, hogy már megkapta az oltalmat, vagy licenc alatt használják. Valószínű, hogy a 2018-as bejelentésen technikájukat nem MIM néven, hanem másként fogják említeni.

A hírre a HP részvényei 8 százalékkal ugrottak a tőzsdén.

A 3D nyomtatás már jelen, de változatlanul a jövőtechnológiák közé soroljuk. A jövő alapja mindenképpen az oktatás, nem véletlen, hogy egyre többen kívánnak élni a technológiában rejlő ezirányú potenciállal, és igyekeznek bevezetni a legfiatalabb generációt a 3DP rejtelmeibe. Ezen a téren Magyarországon a FreeDee Printing Solutions számít élharcosnak.

A Konica Minolta Business Solutions október 1-től (2018. július 1-ig) 30 napos ingyenes 3D nyomtatásprogramot indított amerikai iskolákban. A diákok a multinacionális vállalat egyik partnere, a 3D nyomtatógyártó Dremel 3D Idea Builder gépén tesztelhetik a szakterületet.

A nyomtatót 2014-ben mutatták be, újabb és felturbózott változatával, a 2016-os Idea Builder 3D40-nel pedig kifejezetten az osztálytermet és a STEM (tudomány, technológia, mérnöki diszciplínák, matematika) szektort célozták meg. Dremel Dreams programjuk szintén ebben a szellemben fogant, lényege, hogy 3DP ökoszisztémájukkal, használati útmutatók, óratervek, 3D modellek stb. közvetítésével gördülékenyen, szinte észrevétlenül igyekeznek az iskolába integrálni a technológiát.    

A „próbáld ki, mielőtt megveszed” szlogennel futó Konica Minolta kezdeményezés célja, hogy az oktatásban könnyebb hozzáférést biztosítsanak az additív gyártótechnológiákhoz. Az érintett oktatási intézmények egy hónap után eldönthetik, be akarnak-e fektetni 3D printerbe, vagy sem, adott esetben megvásárolják az Idea Buildert, vagy nem. Szegényebb környékeken pedig már az is nagy szó, hogy egyáltalán megismerkedhetnek a 3DP-vel.

A technológia megismerése mellett a diákok a megszokottnál dinamikusabb osztálytermi tanulástípussal is szembesülnek. 3D nyomtatással absztrakt fogalmak válnak fizikai modellekké, és így könnyebb kapcsolatot teremteniük tananyag és valóság között. A 3DP és a 3D modellezés valamilyen szintű elsajátításával pedig nagyobb a valószínűsége, hogy elkezdenek érdeklődni a tudomány, technológia, mérnöki diszciplínák és a matematika iránt. A 30 nap nagyon jó alapokat ad hozzá, akárcsak a magasabb szintű tervezés és más 3DP-hez szükséges képességek elsajátításához.

„A diákok sokat profitálnak a kritikus gondolkodást és a döntéshozó készséget növelő aktív tanulásból, és közelebb is kerülnek az innovatív technológiához. Ezek együtt jobban felkészítik őket a jövő munkáira. A jobb teszteredmények, a tanulók odafigyelése és részvétele a programban pedig a tanároknak és az iskoláknak is hasznos” – áll a Konica Minolta kommünikéjében.

Sok vállalat készít vásárlóra méretezett, egyedi igények és adottságok alapján online kidolgozott termékeket. Általában 3D szkennelést használnak hozzájuk, amelyekhez azonban az illetőnek fizikailag is meg kell jelennie, és csak utána jöhet a folytatás.

A 2013-ban alapított manhattani Body Labs szoftverfejlesztő startup bő két éve bemutatott BodyKit online programcsomagja viszont lehetővé teszi, hogy a készlethez tartozó ShapeX-szel otthon készítsük el testünk pontos digitális másolatát. A csomag más otthoni 3D szkennelő eszközökkel, például a Kinecttel is szinkronba hozható.

A „test, mint digitális platform” szlogenről is ismert Body Labs koncepciója, hogy adatbázisuk és szoftvereik használatával minél több cég készíthessen virtuális emberi testmodelleken alapuló digitális és fizikai termékeket. Alkalmazásprogramozási felületeikkel (API) a rendszer azonnal ki tudja számolni bármely test vagy testrész egyedi paramétereit.

A cég modellező technológiáját a Brown Egyetemen és a Max Planck Intézetben tanító későbbi társalapító Michael Black dolgozta ki először, miután a rendőrség megkereste, hogy szemcsés CCTV anyag alapján segítsen azonosítani egy bűntény elkövetőjét. Többezer testszkennelés után fejlesztett mesterséges intelligenciája fénykép és videó alapján is képes egy személyről 3D modellt alkotni. Ez a megoldás lett a Body Labs összes API-jának az alapja.

A 2016. júliusban bemutatott Kék API a test dimenzióit fényképek és mérések alapján határozza meg, míg a 2016. októberi Vörös API 3D szkenneléssel vagy mélységi szenzorokkal gyűjtött adatokra alkalmazza az MI-t, amelynek legfejlettebb változatát a SOMA szoftvert idén június 1-én, a SOMA Shape API-t pedig június 21-én jelentették be.

A Body Labs partnerei között olyan cégek szerepelnek, mint a generatív technológiát használó, úttörő Nervous Systems 3DP designstúdió. A 3D testmodellezés tökéletesen, sőt, olyannyira bevált náluk, hogy híres kinematikus ruhájuk be is került a new yorki MoMA (Museum of Modern Arts) gyűjteményébe.

Az Amazon október 4-én bejelentette, hogy felvásárolta a céget. Nem közölték, hogy mennyiért, de a Tech Crunch forrásai alapján az akvizíció 50 és 70 millió dollár közötti összegre becsülhető.

Az Amazon egyelőre azt sem részletezte, hogyan kívánja használni a Body Labs technológiáját. Elképzelhető, hogy az Alexával működtetett és kamerájával már most is testadatokat gyűjtő Echo Look asszisztensbe integrálják.