FREEDEE BLOG

A 3D nyomtatás egyik speciális formája a nyomtatótollakkal történő „firkálgatás.” A technológia fejlődését, nagykorúvá érését jelzi, hogy az amerikai fejlesztésű – karácsonyi ajándéknak ideális – 3Doodler, az első és legismertebb nyomtatótoll immár a harmadik generációnál tart. Tíz év alattiaknak a Start, tíz év felettieknek pedig a kategóriájában világelső Create ajánlott. Tényleg felhasználóbarát eszközök, mert könnyen kezelhetők és hosszú az élettartamuk. (Magyarországon mindkettőt FreeDee Printing Solutions forgalmazza, itt vásárolhatók meg.)

A 2013-ban Kickstarter közösségi finanszírozás (crowdfunding) kampánnyal indult, főként ragasztópisztolyhoz hasonlítható 3Doodlerek kompakt szerkezetek, működésük egyszerű, nem kell hozzájuk se szoftver, se számítógép, játékosan vezetnek be a 3D nyomtatás világába. Ragasztóanyag helyett műanyagot (ABS, PLA stb.) töltünk beléjük, felmelegítik, de nyomtatáskor azonnal le is hűtik, levegőben szilárdul meg például az ABS. Tollként funkcionálnak, de nem a szokásos síkfelületekre, hanem térben rajzolunk velük.

3Doodlerrel gyorsan megtanulható bonyolultabb tárgyak készítése, alkalmazási területe oktatástól a művészetekig, csináld magad (DIY) tevékenységektől a lakberendezésig, divattervezéstől otthoni javításokig nagyon szerteágazó.

Egyik legismertebb felhasználója, Cornelia (Connie) Kuglmeier volt a „2016-os év Doodlere.” Munkássága szépen példázza a 3Doodler művészi lehetőségeit. Számos alkotást hozott létre a tollal, idén októberben pedig Metamorfózis című háromszintes kiállítást nyitott munkáiból.

A hernyó bábbá, a báb pillangóvá alakul át, a három állapotot megjelenítő három terem róluk, a kiállítás egésze az átalakulásról szól.

Az elsőben az óriáshernyó pitypanggal, csalánnal, százszorszéppel és más növényekkel, virágokkal látható, a nagyítással a máskülönben észrevétlen részletekre hívja fel a figyelmet az alkotó. A második az összeszövődő selyemrétegek alkotta báb, amelynek befejezetlensége az átmeneti állapotra utal. A harmadikban három gyönyörű pillangófaj a háttérben pedig egy raj tekinthető meg.

Kuglmeier főként 3Doodler Create-tel, kisebb mértékben 3Doodler Proval készítette a kiállított munkákat.

Kuriózumból valósággá válik az épületnyomtatás, rivaldafényben a házakhoz, hotelekhez, hidakhoz és barakkokhoz használt printelt beton. Az anyagot sokan tanulmányozzák, hogy új és jobb eljárásokkal dolgozzák meg, nyomtassák. A printelt beton kevesebb anyagveszteséggel jár, bármilyen formában legyártható, és mivel helyi anyagokból elkészíthető, nyersanyagokban szegény környékeken is előállítható.

A Müncheni Műszaki Egyetemen (TUM) behatóan vizsgálják a beton nyomtatott változatát. Az építőmatériákkal foglalkozó Klaudius Henke madárcsontokhoz hasonlítja. A csövek belsejében lévő merevítő szerkezet annyira masszív, hogy a négyzetmilliméterenkénti 50 newtont (az erő mértékegysége) is elbírja. Ez annyit jelent, hogy ugyanolyan szilárd, tartós, mint a hagyományos módszerrel készült beton.

A merevítő szerkezetet viszont régi eljárásokkal nem, hanem csak 3D nyomtatással, szelektív kötéssel lehet előállítani: vékony homokrétegekre cement és víz keverékét helyezik ugyanabban a formában, ahogy a végére elképzelték. A pluszhomok könnyen eltávolítható, és csak a betonszerkezet marad.

A szobaméretű printert az egyetem kutatói építették. A homokot automata szórórendszer rakja le. 3D-s követőrendszer biztosítja, hogy a nyomtatófej a munkatér bármely pontjára legyen pozícionálva, míg a fúvóka bármely tetszőleges pontra eljuttatja a cement-víz keveréket.

Az ipari partnerekkel együttműködő felsőoktatási intézmény többezer fúvókával felszerelt nyomtatófejjel rendelkező, akár tíz köbméteres tárgy gyártására is képes különleges printeren dolgozik. Rekordról lesz szó, hiszen ekkora méretű betonobjektumot nem nyomtattak még.

A TUM egyébként extrudálás-alapú módszereket is fejleszt beton nyomtatására. Mivel az extrudálás a legelterjedtebb betonnyomtatás, sokféle technológia és anyag dolgozható ki hozzá.

„Elsősorban a gyors építési sebesség miatt előnyös. Az anyag-összetevők kiválasztása és a belső üreges szerkezetek kidolgozása lehetővé teszi multifunkcionális komponensek gyártását” – nyilatkozta Henke.

A kutatók faforgáccsal kiegészített betont is fejlesztettek. A faforgácsban sok a levegő, így télen-nyáron megoldja a hőszigetelést és a hőmérsékletszabályozást. A speciális betonhoz speciális extrudáló rendszert dolgoztak ki, két centiméteres rétegekkel. Az extrúdert számítógéppel vezérelt robotkarra szerelték fel. A módszerrel 1,5 méter széles és 1 méter magas prototípusokat készítettek a pehelykönnyű anyagból. Az anyag ugyanolyan jó szigetelő és ellenálló képességekkel rendelkezik, mint a hagyományos, gázzal „szellőztetett” beton. A kemény felület miatt viszont utómunkálatokra van szükség.

„A 3D nyomtatás megváltoztatja az építészetet. Nemcsak többféle formára ad lehetőséget, hanem, mivel minden egyes komponenst egyedileg terveznek, pluszköltség nélkül több a variációs lehetőség” – összegez Henke.

A 3D nyomtatás egyik legizgalmasabb része a színek bedolgozása a nyomatba. Egyáltalán nem meglepő a növekvő igény, egyre szélesedik a különféle színű nyomtatószálak spektruma, és a desktop gépekig lassan el is jutott a teljes színű (full-color) technológia is (például az XYZprinting da Vinci Color printere jóvoltából). Más printereknél lehetőségünkben áll a színek keverése, azaz a felhasználó kidolgozhatja a saját színeit vagy több színt visz a nyomatba.

Mindez főként az FFF 3D printerek világára érvényes, a sztereolitográfiával működő gépeknél korlátozottabbak a lehetőségek. Sokkal kevesebb a műgyanta-szín, és a többszínű, valamint a full-color technológia is messze van még az FFF gépekkel elért eredményektől.

Jó hír, hogy a desktop SLA printerek úttörője, a Formlabs bevezette a Color Kitet, egy színcsomagot, az első integrált színkeverő megoldást sztereolitográfiára. (A Formlabs nyomtatóit a FreeDee Printing Solutions forgalmazza Magyarországon.)

A szerteágazó nyomtatható műgyantáiról is ismert cég színcsomagja a Szabvány Műgyantákhoz tartozik. A mérnöki és fogászati anyagokhoz gondosan válogatták ki a színeket, ügyeltek, hogy jól el lehessen őket különíteni egymástól, és javítsák a nyomtatóanyag tulajdonságait.

A Form 2 Color Kit egyelőre nem teszi lehetővé az egyszerre többszínű nyomtatást, viszont tetszés szerint válogathatunk a kikeverhető, matt, homogén színek között, aztán persze festhetjük is a nyomatot. A színes műgyanta viszont előnyösebb a festésnél, már csak azért is, mert az utóbbi kényesebb, kevésbé időtálló.

A csomag színalapú patronokból áll. Az öt doboz cián, bíborvörös (magenta), sárga, fehér és fekete. A színezőanyag-tartalom fecskendővel mérhető, a használati utasítás pedig elmagyarázza, hogyan hozhatunk létre eltérő színeket. A Formlabs 16 színt tesztelt, de a felhasználót nem korlátozza erre a 16-ra, a Color Picker eszközzel saját színt alkothatunk.

A színkeveréshez a fecskendővel gondosan le kell mérni a színezőanyagokat, majd a patronba töltjük őket, és jól megrázzuk a patront.

A Formlabs a Color Kitet kísérletibb Form X termékei közé sorolta (például a kerámia műgyanta is ezekhez a termékekhez tartozik).

Két holland tervező, Eric Klarenbeek és Maartje Dros jelenleg (január 14-ig) egy rotterdami kiállításon (Change the System) is megtekinthető algából készült nyomtatható bioanyaga környezetbarát alternatívát kínál az olajalapú műanyagokkal szemben. A tervezők egy ideje kifejezetten „zöld” polimerekben gondolkodnak, Klarenbeek 6 éve foglalkozik nyomtatható bioanyagokkal, és az ő nevéhez fűződik az első élő gombákból készült 3D printelt szék is.

Mostanában viszont teljesen más természetes anyagra, az algára összpontosít. Drosszal közösen algatermesztő, szárító és a moszatot nyomtatószállá alakító módszert dolgoztak ki.

A tervezők szerint az ökoanyaggal sokféle naponta használt termék gyártható: samponos üveg, szemétkosár, terítők stb. Bizakodnak, hogy az algatermesztő rendszer átméretezésével egyre többen fogják használni az anyagot, amely nemcsak azért hasznos, mert természetes, hanem azért is, mert kiszűri az atmoszférából a széndioxidot.

Az algák a szén elnyelésével növekednek, majd bioműanyagokhoz és kötőanyagokhoz felhasználható keményítőt termelnek. A környezetbarát szempontokat maximálisan kielégítő oxigén, lényegében tiszta levegő a melléktermék. Egyértelműen tömegtermelésben gondolkoznak, és ha sikerül nekik, túlmennek a „nulla széndioxid-kibocsátás” elvén, és negatív tartományba lépnek át.

Munkájukra felfigyelt a dél-francia Arles-ban lévő Luma Alapítvány, amelynek algatermesztő laboratóriumát használják is. Hollandiában és ott is helyi moszattal dolgoznak, de mindkettőből ugyanaz a termék lesz.

„Teljesen azonos a formájuk, de helyi anyagokból készülnek. Ebben a változásban, az interneten keresztül terjesztett, de helyileg gyártott termékekben hiszünk” – magyarázzák.

A közeljövőben úgynevezett „3D Pékséget”, biopolimeres 3D nyomtatók helyi hálózatát szeretnék létrehozni. Kicsit úgy működne, mint a szintén Hollandiából indult 3D Hubs, de csak környezetbarát algákból printelnének. Minden utcasarokra boltot képzelnek el, organikus nyersanyagokat „sütnének” benne, hasonlóan a kenyérhez. Nem kellene messzire menni például bútort venni, hanem helyben oldanák meg. A decentralizált gazdaságban kitüntetett szerep jutna a 3D nyomtatásnak.

Egyelőre persze még nem tartunk itt, de mindketten optimisták, 10 évet adnak elképzeléseik valóra válására.

3D nyomtatással készült beültetéseket egyre gyakrabban használnak különféle orvosi területeken, végtag-implantátumoktól, gerinc- és koponyaműtétektől kezdve a fogászatig. Halláskárosultakon szintén igyekeznek segíteni a technológiával, különféle eszközöket printeltek már, egyik-másik kereskedelmi forgalomba is került.

A 3D szkennelés és nyomtatás együttes alkalmazása lehetővé tette a meglévő termékek minőségének javítását, nagyobb mértékű és többeket érintő személyre szabását. A területen olyan cégek számítanak úttörőnek, mint például az első nyomtatott titán kiegészítőt, a Virto B-Titanium hallókészüléket jegyző svájci Sonova és leányvállalata, a Phonak.

Az Észak-amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) legutóbbi összejövetelén a Maryland Egyetem Orvosi Iskolájában (UMSOM) tanító Jeffrey D. Hirsch és kollégái a hallásterápia újabb 3D nyomtatásos lehetőségeit vázolták fel.

Hirsch a középfülben lévő csontozat, egész pontosan három kicsi csont (kalapács-, üllő- és kengyelcsont) ütés vagy fertőzés utáni halláskárosodást okozó sérüléseivel foglalkoznak. A probléma merevítő beültetésével, azaz a csontok pontos helyükre történő visszahelyezésével megoldható, csakhogy az eljárás túl gyakran sikertelen. A kutató szerint azért, mert nagyon pici csontokról van szó, és a beültetéseket sokszor elméretezik. Ha viszont személyre lennének szabva, jóval magasabb lenne a sikeres beültetések száma.

CT szkennelések adatait felhasználva Hirsch és kollégái több személyre szabható középfüli implantátumot fejlesztettek. Négy fülsebész által végzett teszteken kiderült, hogy mindegyik passzol a csonthoz. Több beteg középfülén végezték el a beültetéseket, és az összes eredménnyel járt, egyiknél sem fordult elő, hogy nem illett volna az érintett személy csontozatához, az úgynevezett „szülőcsonthoz.”

„A kutatás és az azt feldolgozó tanulmány kiemeli a 3D nyomtatás erősségét, hogy milliméter alatti szinten nagyon pontosan reprodukálhatók térbeli anatómiai kapcsolatok. Szinte olyan, mint egy bepattanó kötés” – magyarázza Hirsch.

Következő lépésben biokompatibilis anyagokkal kísérleteznek, és a bőr alatt újra beinduló csontnövekedés szempontjából tanulmányozzák a lyukacsosság (porozitás) előnyeit.

A 3D Printing Industry interjúsorozatot készít a 3D nyomtatás gyártási trendjeiről, végfelhasználói és késztermékeiről. Legutóbb Matthias Krust, a Daimler AG globális üzleti kommunikációs menedzsere nyilatkozott. (Köztudott, hogy a Mercedes-Benz a Stuttgart-székhelyű német multinacionális autógyártó Daimler-Benz AG számos országban bejegyzett védjegye.)

Krust elmondta, hogy a Daimlernél több mint 25 éve használják a 3D nyomtatótechnológiát, tehát komoly tapasztalattal rendelkeznek az additív gyártás hagyományosabb módszereit illetően. Két üzemükben (Sindelfingenben és Untertürkheimben) több mint 100 ezer alkatrészt készítettek ezekkel az eljárásokkal, és adtak át a cég fejlesztőrészlegének vagy a gyártóegységeknek. Eddig modellekre, prototípusok, szerszámok és felszerelések vizuális kidolgozására és gyártására összpontosítottak.

A 3D nyomtatás ideális technológia prototípuskészítésre, sokáig az is volt az elsőszámú alkalmazás, és változatlanul óriási lehetőségek rejlenek benne ezen a területen, az utóbbi időben viszont egyre többen alkalmazzák végtermékek gyártására. A Daimlernél mindkét opcióval élnek.

Személygépkocsiknál méretre szabott szerkezeteket és szerelvényeket, például az összeszerelési folyamat optimalizálásához szükséges segédeszközöket printelnek.

Krust kiemelte, hogy a hagyományos módszerekkel csekély példányszámnál készített szerelvényekkel stb. összehasonlítva, az additív gyártással idő és pénz spórolható meg, azaz a munkahely működése ergonomikusabb.

Pótalkatrészek piacán, speciális fogyasztói kérésre vagy klasszikus autómodellekhez szintén figyelembe veszik a 3D nyomtatást. Különösen olyan esetekben fontos, amikor nem állnak rendelkezésre vagy nagyon elhasználtak a szerszámok. Műanyag pótalkatrész-szériákat 2016 óta printelnek személyszállító és speciális rendeltetésű járművekhez, például az Unimog terepjáró-mezőgazdasági vontató-teherautó egyveleghez. Emellett 30 különböző műanyag-pótalkatrészt készítettek Mercedes-Benz kamionokhoz. Buszoknál szintén alkalmazzák a technológiát.

Mindegyik területen jelentős a növekedés. Személyszállító autóknál viszont jóval több egységet gyártanak sorozatban, ami ebben a szektorban egyelőre hátráltatja az additív gyártás térnyerését.

A technológia nagyszériás gyártását az alacsonyabb termelékenység lassítja – a rendszerek által gyártható komponensek száma a nyomtatók megmunkálásra használt tere miatt korlátozott. A réteges szerkezet miatt a folyamat több órát, de akár napokat is igénybe vehet, plusz a nyomtatószál/fémpor is relatíve költséges még.

E problémák megoldásával, valamint a folyamatok automatizálásával Krust szerint a 3D nyomtatás idővel nagyszériás gyártásra is alkalmas lesz.

Az indiai Bangalore-ban működő Ethereal Machines startup bemutatta Halo 5D printerét, a világ első hibrid, additív és szubsztraktív gyártásra egyaránt alkalmas gépét. Kaushik Mudda cégalapító szerint termékük lesz a következő „nagy durranás” a desktop gyártás világában.

MIT-s mérnökök lézerrel támogatott különleges FDM printert fejlesztettek. A gép kb. tízszer gyorsabban nyomtat, mint az átlag desktop printerek. A gyorsaság a lézert és új csigamechanizmust használó nyomtatófejnek köszönhető.

A 3D szoftverpiac egyik főszereplője, a Materialise partnerségre lép a Formlabs gépgyártóval (amelynek termékeit a FreeDee forgalmazza Magyarországon), hogy előrébb lendítsék a 3DP használatát az egészségügyi szektorban. A flamand cég orvosi képkészítő szoftverének és a Form 2 printerek összekombinálásával a technológiát könnyebben és hatékonyabban tudja kezelni az orvosi szakma.

Az orvosi szektorban működő francia Carmat és a fejlett fémnyomtató technológiákat fejlesztő, 2016-ban a Michelin and Fives csoport által alapított AddUp együttműködési megállapodást kötött, hogy a francia cég klinikai tesztfázisnál tartó úttörő műszív-gyártó eljárásához az AddUp additív megoldásait fogják használni.

Spanyol orvosok és kutatók bőrrákos betegek kezelését javító 3DP technikát dolgoztak ki. A beteg arcáról 3D szkent készítenek, majd a szken alapján védődarabot nyomtatnak. A nyomat megóvja a radioterápiás sugárzástól a daganat körüli egészséges bőrt.

A szilícium-völgyi Carbon bejelentette „haladó” 3DP szoftverének immáron ipari tervezőszoftverként is tökéletesen funkcionáló új változatát, amellyel a 3DP folyamatot optimalizálva, a cég digitális fényszintézis (DLS) technológiáját használva polimerrészek és műgyanták is jól megmunkálhatók.

Az Einscan 3D szkenner és más termékek mögött álló SHINING 3D kínai 3DP és szkennelő vállalat összeállt a Csöcsiang Műszaki Egyetemmel (ZIUT) és közösen készítenek nyomtatott részeket egy versenyautóhoz. A cég szakértelmét osztja meg a mérnökhallgatókkal. Maga a projekt az „Öregdiák Mentor Program” része.

A Houston Egyetem kutatói nyílt forrású adatsort tettek közzé, hogy hogyan alakítható át okostelefon nyomtatott mikroszkóppá. A mikroszkóppal vízi kórokozók detektálhatók, de más diagnosztikai tevékenységre is használható.

A 11 éves coloradói Gitanjali Rao nyerte el az „Amerika fiatal toptudósa” címet és a velejáró 25 ezer dollár jutalmat. A kislány a víz ólomtartalmát kimutató olcsó printelt eszközt talált fel. Inspirációul a michigani Flint városának vízkrízise szolgált, ahol a hatékonynak egyáltalán nem nevezhető vízfeldolgozás következtében a lakók több mint három évig éltek egészséges ivóvíz nélkül. Túl magas volt a folyadék ólomszintje.

Sergio Ramos, a Real Madrid és a spanyol labdarúgó válogatott csapatkapitánya az Atleti elleni városi derbin eltörte az orrát. A sérült testrészt megóvandó, meccseken nyomtatott maszkot hord. Az ultrakönnyű maszk a Forma 1-es autó- és repülőgép-alkatrészekhez is használt, printelhető szénrost anyagból készült.

A 2008-ban alapított és az Uppsala Innováció Központ inkubátorház által támogatott svéd VBN Components megújíthatja a hanyatlóban lévő acélipart. Van okuk a bizakodásra, mivel az alkalmazottak és mások szerint is a világ legmodernebb acélöntödéjében dolgoznak, s állítják elő additív gyártással termékeiket.

Szerszámokra összpontosítanak, például fúrókra, sodronyvágókra, amelyeket szinte kész állapotban nyomtatnak ki. A 3D nyomtatás miatt nincs szükség járulékos kovács- és megmunkáló tevékenységre (fűrészelésre, fúrásra, maratásra), ráadásul az anyagfelhasználás is csökken, és így a végfelhasználók jobb minőségű anyagopciók közül választhatnak.

„Hagyományos eljárással készült termékeknél kompromisszumot kell kötni. Ahelyett, hogy a termékhez legjobban passzoló anyagot választanánk, azt kell használni, amit fel lehet dolgozni. Az anyagteljesítményre összpontosítva, teljesen megváltoztatjuk ezt a helyzetet” – magyarázza Martin Nilsson ügyvezető igazgató.

Cége a Vibenite acél anyagcsaládról ismert, tevékenységüket többször díjazták már, legújabb darabjuk pedig egészen speciális. A Vibenite 290-et fogyasztói kérésre készítették, fejlesztése több évig tartott. A cég szerint a világ legkeményebb, Rockwell-féle méréssel 72 HRC keménységű acélját hozták létre.

Többi anyagukhoz hasonlóan, az új is jól megy a szerszámkészítéshez, különösen vágóeszközökhöz. Mivel kopás- és marásálló, a mérnöki szakma által megfogalmazott igényeket tökéletesen kielégíti. Rövidebb a megmunkálási idő, kisebb a környezeti hatás. 200x200x380 milliméteres részek állíthatók elő, más gyártótechnikákkal megvalósíthatatlan mértani formák kivitelezhetők vele.

„Sokan kételkedtek, hogy lehetetlen, kivitelezhetetlen. Ezért is büszkék vagyunk, hogy bemutathatjuk. A felhasználók élvezni fogják a környezetbarátabb gyártótevékenységet és versenyképességük növekedését” – nyilatkozta Ulrik Beste főmérnök.

Elsősorban a Vibenite 290 kopásállása miatt, komoly piaci értékesítésre számítanak. Ezen a téren eddigi anyagaik is jól teljesítettek, de az új még jobban fog, mert lépésről lépésre beledolgozták a korábbi tapasztalatokat.

A hangcsoui Regenovo Biotechnology bemutatta Kína első emberi szövetek tömeges méretű előállítására alkalmas, nagyteljesítményű 3D bioprinterét, a Bio-architect X-et. A bionyomtatókat korábban is fejlesztő céget orvosok és egyetemi oktatók alapították, hogy a technológiával segítsék az ország egészségügyének fejlődését. Mostani gépüket három rendszer előzte meg: Bio-architect Life, Bio-architect Pro, Bio-architect WS.

A mikro-számítógépes tomográfiai rendszert (MCT) tartalmazó gép a fejlesztők elmondása alapján az összes szövettípus és szerv nyomtatására alkalmas. (A tomográfia röntgenkép készítése az emberi test egy kiválasztott szeletéről úgy, hogy a többi szelete ne legyen látható.)

A Bio-architect X-nek fontos szerepet szánnak a kínai medicinában, eleinte talán gyógyszer-teszteknél. Bizakodnak, hogy a gép ösztönzőleg hat új gyógyszerek fejlesztésére és gyártására.

A bejelentésre a Jangce deltájában fekvő Hangcsou városban, a „Funkcionális anyagok és nagy teljesítményű integrált biológiai 3D nyomtatótechnológia” rendezvényen került sor. A Regenovo orrporc printelésével szemléltette a gép lehetőségeit.

A printer számítógépén kiválasztották az orrporc-szerkezet 3D modelljét, majd egyszerűen megnyomták a start gombot. A gép működésbe lépett, a fúvóka hidrogél anyaggal dolgozott, az anyagba emberi sejteket ágyaztak. A szerkezetet az óhajtott formára nyomtatta, amelyet a látogatók nem egész egy órán belül meg is csodálhattak.

Magát a hidrogél anyagot is az emberi májsejtekhez, véredényekhez stb. használható biotintákra specializálódott Regenovo fejlesztette. A printelt sejt túlélési esélye több mint 90 százalék. Beszámoltak arról is, hogy korábban nyomtatott sejteket négy hónapig tartottak életben.

Xu Ming En professzor, a cég igazgatója és a gép fejlesztésének egyik vezetője elmagyarázta, hogy mivel a Bio-architect X számos különféle nyomtatási elvvel kompatibilis, lehetővé válik nagymennyiségű orvosi termékek gyártása.

A jelenlegi képalkotó megoldások, például az objektumok mérete és a jelerősség miatt korlátolt CT-szkennelés fejlettebb alternatíváját jelentő MCT-technológiát szintén helyben, egy hangcsoui egyetemen fejlesztették.

A kellemes, már-már mediterrán klímájú kanadai Vancouver-sziget és Brit Kolumbia fővárosa, Victoria egyetemén egy mérnökcsoport 100 ezer dollár támogatást kapott nyomtatott hátmerevítők és más ortézisek fejlesztésére. (Az ortézisek a mozgásszervek sérült részeit védő, rögzítő anyag, eszköz vagy készülék, például gipszkötés, sín stb.)

Az egyetemen létrehozott orvosi eszközökkel nonprofit kezdeményezés részeként a világ alacsony jövedelmű közösségeit szeretnék támogatni, többek között olyan születési rendellenességekkel világra jött gyerekeken segítenének, mint a dongláb vagy a gerincferdülés. A támogatást a Bill és Melinda Gates alapítványához hasonló célokra létrehozott Grand Challenges Canada ítélte oda az egyetemi kutatócsoportnak.

„A legjobb és legfényesebb feltalálók ötleteit keressük, hogy alacsony- és közepes bevételű országok lakóinak életén javíthassunk” – szerepel a szervezet alapító-okiratában.

Ha korai korban nem kezelik, a láb és a gerinc elváltozásai állandó mozgásképtelenséghez vezethetnek. Maga a kezelés egyszerű, a költségek viszont magasak, többezer dollárba kerülnek. A megfelelő eszközöket hagyományos gyártással, szakértői munkával állítják elő.

3D nyomtatás alkalmazásával, a hátmerevítők és más egészségügyi segédeszközök ára drasztikusan csökkenthető, és maga a gyártás is mobilizálódik, ráadásul megfelelő képzéssel és egy kevés számítógépes ismerettel bárki kivitelezhet ilyen szerkezeteket.

A Victoria Egyetemen tanító Nikolai Dechev és munkatársai erre a gondolatra alapozva indították el projektjüket. Olcsó egészségügyi készülékeiket Nepálban fogják először használni, és bizakodnak, hogy a későbbiekben más országok szintén sorra kerülnek. Első körben legalább ötre gondolnak.

Kezdeményezésük kapcsolódik a felsőoktatási intézmény nyomtatott kar projektjéhez (Victoria Hand Project, VHP), amely a tervezett öt országban már létesített labort. Dechev szerint a VHP keretében az ő megoldásaikat is alkalmazhatják. Az első ilyen művégtagnyomtató labort Guatemalában hozták létre, majd Kambodzsa, Haiti, Nepál, Ecuador és Egyiptom következett.