A Heidelberg Egyetem szerint mikroalgák, például egyes zöld algák különösen alkalmasak fenntartható anyagok 3D lézernyomtatásához. Most fordult elő először, hogy egy kutatócsoport mikroalgákból kinyert biotintából printelt komplex és biokompatibilis mikroszerkezeteket.
Az anyagot implantátumokhoz és 3D sejttenyészetek állványzataként használhatják a jövőben. A 3D nyomtatótechnológiák közül a kétfotonos lézernyomtatással lehet legjobban dolgozni mikro- és nanoléptékben. A felbontással különösen elégedettek, a fotonikától, mikrofolyadékoktól a biomedicináig, több területen számíthatunk alkalmazásokra.
Eddig főként petrolkémiai alapú polimereket használtak tintaként a rendkívül precíz lézernyomtatás-eljáráshoz. Ezek a polimerek azonban hozzájárulnak a fosszilis tüzelőanyagok használatához, üvegházhatású gázok kibocsátásához, és mérgező összetevőket tartalmazhatnak.
Velük szemben, gyors növekedésük miatt a mikroalgák remek „biogyárak” fenntartható nyomtatóanyagok előállításához. Tenyésztés közben pedig lekötik a széndioxidot. Érdekes módon, hiába rendelkeznek sok előnnyel, szinte senki nem kezeli őket a fényalapú 3D nyomtatás nyersanyagaként.
A kísérlethez két algafajtát – egy kovamoszatot és egy zöldalgát – választottak ki. Mindkettő nagy mennyiségű folyadékot, triglicerideket tartalmaz. Kivonatolták belőlük, majd akrilátokkal funkcionálissá tették azokat, hogy a nagy sugárzás mellett gyorsan menjen a keményedés. A mikroalgákban jelenlévő, fényre aktiválódó zöld pigmensekről bebizonyosodott, hogy alkalmasak fotoiniciátoroknak. Ha fénynek vannak kitéve, a tintát 3D szerkezetté szilárdító vegyi reakciókat indítanak el.
Így elkerülhető a hagyományos tintákban megtalálható, potenciálisan mérgező adalékanyagok használata.
Az új tintával különféle 3D mikroszerkezeteket hoztak létre. A szerkezetek komplexek, például üregekkel is rendelkeznek. Kompatibilitásukat sejttenyésztésnél is vizsgálták. Kb. huszonnégy óra tenyésztésnél szinte száz százalékos túlélési arányt figyeltek meg.
