Felhasználható fogyasztói cikkek formájában irdatlan hulladékmennyiség termelődik évente az Európai Unióban. Közben az Európai Parlament belső piacot és a fogyasztást figyelő bizottsága (IMCO) tíz éve kampányol a javítás jogáért.
A hulladékmennyiség negatív környezeti hatása évről évre nő, évente kb. 35 millió tonna a szemét és 261 millió tonna a széndioxid. A helyzet a fogyasztóknak is rossz, mert termékeik leselejtezésével évi kb. 12 millió euró veszteséget könyvelhetnek el. A veszteséget javítással elkerülhetnék.
A bizottság 38:2-es szavazása után, az EU elkezdte mérlegelni, milyen intézkedéseket hozzon, fogadjon el annak érdekében, hogy a javítást szimpatikusabbá tegyék a fogyasztók szemében új termékek vásárlásánál.
A csere- és tartalékalkatrészek, darabok rugalmas gyártásban a 3D nyomtatás kulcstényező. A bizottság érvelésében is az, mert a 3DP-vel magyarázzák a javításhoz való jog intézkedések kivitelezhetőségét, hatékonyságát.
Az IMCO által javasolt intézkedésekkel meghosszabbítható fogyasztói termékek életciklusa, egyben a környezetvédelem is hatékonyabbá válik. A javítás kontra helyettesítés egyébként régóta vita tárgya, az előbbi érvényesítéséhez azonban gyártóktól és fogyasztóktól egyaránt több felelősségre lenne szükség.
Az IMCO által jóváhagyott javításhoz való jogon alapuló álláspontról még novemberben szavaznak. Termékek kereskedők és gyártók általi ingyenes javításával kapcsolatos részletekbe is belemennek. Ha viszont egy új termék olcsóbb a javításnál, és a javítás nem felel meg a fogyasztó igényeinek, akkor eltekintenek a kötelező javítástól.
A javítást viszont egyértelműen vonzóbbá kell tenni a fogyasztók számára, amelyben a 3D nyomtatás rengeteget segíthet.
