A 3D nyomtatás és a világűr románcából több izgalmas projekt született már. Printeltek már űrhajó-alkatrészeket, speciális nyomtató dolgozik a Nemzetközi Űrállomáson, a Hold és a Mars sokak fantáziáját megihlette, az ottani emberi jelenlétet általában additív gyártással és helyi anyagokból készült különleges épületekben képzelik el.
A Hold jóindulattal sem nevezhető egyszerű környezetnek, a Mars viszont végképp nem az. Ennek ellenére egyre több terv lát napvilágot, hogy hogyan jusson el az ember a vörös bolygóra. Már eljutni is hihetetlenül bonyolult lesz, ha belátható időn belül sikerül egyáltalán, és nemcsak Elon Musk álmodozik róla, belakása viszont az utazásnál is jóval nagyobb kihívás.
A marsi időjárási és atmoszférikus viszonyok finoman fogalmazva sem kedvezőek a Homo sapiensnek. De mi szükséges, milyen épületekben kell lakni és milyen infrastruktúra nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ember túlélhessen a mostoha környezetben?
A Mars kolonializálása, benépesítése sokak fantáziáját megmozgatja, a NASA is kiírt már jó pár pályázatot. A 3D nyomtatás a legváltozatosabb elképzelések visszatérő eleme.
A hollandiai Delfti Műszaki Egyetem Robotépítő Laboratóriumában különleges robotokat terveznek, ők építenék az ember hangyatelep-szerű földalatti lakóterét a Marson. Az évek óta fejlesztett, Zebro nevű gépek mélyre ásnának, fúrnának, a falakat pedig 3D nyomtatótechnológiával dolgoznák ki. (2022-ben hasonló robotokat küldenek a Holdra is.)
A nano terepjáró-gépeket kifejezetten a bolygó különleges közegére tervezik, ők fognak majd földalatti alagutakat is vájni. Lábaikat szabálytalan, összevissza, sziklákkal, kövekkel teli környezetben történő mozgásra alakították ki. A robotok egyedül, autonóm módban, de csoportosan, rajintelligencia-szerűen is működtethetők.
Kommunikálnak egymással, feladatokat osztanak ki és koordinálnak egymás között. Az egyik például alagutat fúr, míg a másik nyomtatott szerkezetekkel erősíti meg a falakat. És ha a föld alatt dolgoznak, a brutális hőmérsékletingadozásokat sem érzik.
A labort alapító és vezető Henriette Bier szerint kulcsfontosságú, hogy a Marson található, hozzáférhető nyersanyagokat használjanak. Cementet helyi porokból és sziklákból fognak előállítani.
A projektet az Európai Űrügynökség, az ESA támogatja.