Ha a pandémia miatti helyzet engedi, és remélhetőleg akkor már engedni fogja, 2021 decemberében megnyitja kapuit a világ első (részben) 3D nyomtatással készült iskolája.
Az ilyen újdonságok hallatán, rögtön elkezdünk találgatni, hogy hol. Egyesült Államok? Kína? Valamelyik uniós ország? Dubai? Esetleg Szingapúr? Vagy Tajvan?
Egyik sem találna, és magunktól aligha jönnénk rá, mert az új építménynek a földkerekség egyik legszegényebb és kifejezetten low-tech országa, Madagaszkár ad majd otthont.
Az ötlet a coloradói Maggie Grouté, aki mindössze tizenöt éves volt a Thinking Huts startup alapításakor. Hat év telt el azóta, és most, partnereivel, a finnországi Hyperion Robotics-szal és a nemzetközi (San Francisco, Lisszabon, Párizs székhelyű) építészeti Studio Mortazavival a szó szoros és elvont értelmében is iskolateremtő projektbe vágott. Egyrészt az oktatást akarják hozzáférhetőbbé tenni – ami szegény országokban egyáltalán nem egyértelmű –, másrészt 3D nyomtatással kívánják ezt elérni.
A koronavírus-járvánnyal világszerte súlyosbodott az oktatás helyzete. Összesen kb. 1,2 milliárd gyereknek változott meg az élete, de mintegy 260 millióan semmiféle oktatáshoz nem férnek hozzá. A szituáció Madagaszkáron rosszabb, mint szinte bárhol másutt.
A Thinking Huts célja iskolák nyomtatása, az indiai-óceáni szigeten sem egyet terveznek. Ugyanakkor a környezet, a szükséglet, a relatíve stabil politikai helyzet, a lassan, de fejlődő gazdaság és a helyi megújuló energiákban rejlő potenciál miatt a helyszín tökéletesen passzol az elképzelésekhez, az első 3D nyomtatott iskolához.
A méhkaptár-formájú épületet extrudálás-alapú printerrel készítik. Egyes részeit, például a tetőt, ajtókat, ablakokat stb. hagyományos megoldással, és mindet ottani anyagokból. A Thinking Huts le is szerződött helyiekkel, megtanítják nekik a gépek használatát, hogy későbbiekben maguk is printelhessenek – például további iskolákat. A méhkaptár-szerkezet pedig azért jó választás, mert bármikor bővíthető tovább.
Miért 3D nyomtatás?
Mert kevesebb beton kell hozzá, rövidebb ideig tart, az általuk használt keverék bírja a környezeti hatásokat, és kisebb a széndioxid-kibocsátás is, mintha sima betonnal dolgoznának – magyarázza Grouté.