A görög Hellén Mediterrán Egyetem kutatói a PLA utáni második legnépszerűbb nyomtatószál, az Akrilnitril-butadién-sztirol (ismertebb nevén: ABS) mechanikus tulajdonságainak újrahasznosítás közbeni változásait vizsgálták. A teljes folyamatot szimulálva, az anyag hőmechanikai megmunkálására összpontosítottak.
FFF-technológiával printelt darabokat több mechanikai tesztnek vetettek alá, a hatásokat végül a folyamat összes stádiumának figyelembe vételével számszerűsítették.
A nyomtatóanyag ugyanolyan fontos, mint a gép, a kettő ideális szintézise nélküli nem készül hibátlan nyomat. A legnépszerűbb (FFF) printerekhez használt hőre lágyuló szálaknak káros környezeti következményei lehetnek, ráadásul többségük biológiailag nem bomlik le. Mivel az ABS sem, az újrahasznosítás a második legjobb alternatíva; lényeg, hogy amíg lehet, a szemétlerakóktól tartsuk távol az ebből a matériából készült és leselejtezésre ítélt darabokat.
Az újrahasznosíthatóság többféleképpen tesztelhető, a módszerekben egy közös van: minél több fázisban zajlik a reciklálás, annál inkább romlanak az ABS mechanikai tulajdonságai. Meg kell találni az újrahasznosító ciklusok száma és az óhajtott mechanikus tulajdonságok közti egyensúlyt.
A kutatók ezt tartották szem előtt, amikor tesztmintákat printeltek. Szakító- nyomás-, hajlítás- és ütésszilárdságukat, mikrokeménységüket vizsgálták, a maradék filamentet pedig újrahasznosították. Összesen hat ciklust valósítottak meg.
Az ötödikig kb. 30 százalékban javult a minőségük, utána viszont elkezdődött a vegyi bomlás, romlott a kvalitás. Összességében azonban kiderült, hogy az ABS újrahasznosítása környezeti és mechanikai szempontból is pozitív.
