3D nyomtatás és közlekedés egyre több szállal kapcsolódik egymáshoz. Földi, légi és vízi járművekhez mind gyakrabban használnak printelt részeket – és nemcsak autókhoz, repülőkhöz, hajókhoz…
A német Urwahn Bikes kerékpárgyártó nemrég bemutatott nyomtatott elektromos biciklije, a magyarra bikának, bivalynak, nagyfejűnek stb. ferdíthető Platzhirsch utalás az egyébként impozáns látványt nyújtó gép döbbenetes teljesítményére.
A kerékpár elektromos darabjait a MAHLE járműgyártó elektronikus alkatrészeket integráló specialista részlege, a MAHLEebikemotion kivitelezte. Annyira hibátlanul oldotta meg, hogy beleértve a LED világítórendszert is, szinte láthatatlanok, mert úgy el vannak rejtve a printelt acélkeretben. A gép az aljvázba integrált hátsó kerékagy-motort működtető elemmel 80 kilométert képes megtenni. A MAHLE appon keresztül a – borsos árú, 4499 eurós – bicikli három vezetési módban használható és digitálisan navigálható.
A gyártó nem először használta a 3DP technológiát, korábbi Schmolke Edition gépéhez a printelt acélvázat szénrészekkel kombinálta össze (erősítette meg). A pehelykönnyű részeket az ezen a területen specialistának számító Scmolke Carbon kivitelezte.
A járműiparban, elsősorban az autógyártásban köztudottan előszeretettel használják a 3D nyomtatást, de több gyönyörű kerékpárt is printeltek már. Aligha a véletlen műve, hogy az elsőket épp a biciklikultúrájáról ismert Hollandiában.
A 3DP úgy tűnik, a kerékpársportba is bevonul. Az Egyesült Királyság 2020-as tokiói nyári olimpiára készülő kerékpár-csapatának gépeihez használják a technológiát, a Renishaw RenAM 500M printerén szénrostos részeket állítanak elő hozzájuk.
Közben a londoni Quirk Cycles kerékpárváz-gyártó nyomtatott biciklivázat mutatott be. A printeléshez rozsdamentes acélt használtak.
