A kémiai elemek periódusos rendszerében, a Mengyelejev-táblázaton az elemeket rendszámuk, elektronszerkezetük és ismétlődő vegyi tulajdonságaik szerint rendezik el. Az 1-es hidrogéntől a 118-as oganeszonig, az összest felfedezték vagy mesterségesen létrehozták már. Az első 94 előfordul a természetben, a többit csak művi úton, laborban vagy atomerőműben állították elő.
A wisconsini Virtual Foundry (Virtuális Öntöde) fém, kerámia és üveg printelésére alkalmas nyomtatóanyagokat (szálakat és labdacsokat) készít. Mivel mind nyílt „architektúrájú” matéria, bármilyen géppel kompatibilisek, nincs szükség hozzájuk speciális hardverre.
Az anyagokat sokféle iparágban alkalmazzák: az additív gyártás mellett biomedikális céllal, sugárvédelemhez, sugárhajtóművekhez, űrkutatáshoz, atomerőművekben, a légjármű-iparban, a fogyasztói elektronika szektorban, az oktatásban, fogászatban, rákkezelésben, művészetekben, például filmek speciális effektusaihoz, a divatban stb.
Online boltjukban szinterező kiegészítők, köztük kemencék szintén kaphatók, anyagokat pedig a megrendelő által megadott specifikációk alapján is kidolgoznak. Ügyfeleik között szerepel a NASA, a Mitsubishi, az Egyesült Államok Energetikai Minisztériuma, illetve kisebb vállalkozások és intézmények.
Előállítási technológiájukra idén augusztus 13-án kaptak szabadalmi oltalmat, ami újabb fejlesztéseket vetít előre. Egyik legizgalmasabb anyagukat a NASA (az emberi egészségre egyébként rendkívül káros) holdpor szimulálására használta, holdbéli gyártási technikákat tanulmányoztak vele.
Kínálatuk eddig is bámulatra méltó, egyre több elemet kipipálhatnak Mengyelejev periódusos táblázatából. Egyelőre húsz nyomtatóanyagnál tartanak, és olyanokat is találunk köztük, mint a titán 64-5, a rozsdamentes acél 316l, az alumínium 6061, vas (nagy mágneses áteresztő kapacitással), réz, bronz, valamint egyéb fémek és kerámiák széles választéka.
Sok más anyag, például kereskedelmi forgalomban beszerezhető vegyületekből készült nyomtatószálak, labdacsok szintén rendelhetők tőlük.
