A Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola (ETH Zürich) egyik doktorandusza, Kai von Petersdorff-Campen mágneseket tartalmazó tárgyak gyártására fejleszt 3D nyomtatótechnológiát.
A kutató „beágyazott mágnes-nyomtatásról” beszél, és elkészítette egy mesterséges szívpumpa prototípusát. Nem akart hibátlan darabot alkotni, egyszerűen csak be kívánta mutatni, hogyan kivitelezhető egy lépésben.
Mágnesek 3D nyomtatása gyerekcipőben jár még, kevesen foglalkoznak vele. A kevesek egyike az ETH Zürich, ahol Petersdorff-Campen a Szív projekt részeként mértanilag komplex, mágneses pumpával tesztelte módszerét, illetve mágnesek közvetlenül műanyagba történő printelését.
Mágnesport és műanyagot kevert össze, és alakított nyomtatószállá (filament). FDM technológiával a nyomtatószálakból printelnek számítógéppel generált, különböző komponensekből álló formákat. A nyomtatott részeket kívülről mágnesezik is.
A prototípus 15 óra alatt készült el.
Az egyik legnagyobb kihívást a nyomtatószál fejlesztése jelentette. Minél több mágnespor kerül a szemcsés keverékbe, a mágnes ugyan annál erősebb, a végtermék viszont törékenyebb.
Többféle műanyagot és keveréket teszteltek mindaddig, amíg a nyomtatószál elég rugalmas lett a printhez, viszont még elegendő mágnesességgel is rendelkezett.
A kutató elmondta, hogy máris többen érdeklődnek az anyag iránt, hogy mikor és hol lehet megvásárolni. De nem ez a főcél, hanem az elv kivitelezhetőségének demonstrálása – hangsúlyozta.
A beágyazott mágnesnyomtatás általában pozitív fogadtatásban részesült, többen viszont kritikusan viszonyulnak a technológiához, és a sok hitelesítési eljárás miatt orvosi eszközök gyártására nem ajánlják. Fogyasztói műszaki cikkekhez, például számítógépes merevlemezhez, hangszórókhoz és mikrohullámú sütőkhöz használt elektromos motorok gyártásánál viszont komoly potenciált látnak benne.
Az anyagot és a feldolgozást illetően, rengeteg még a javítanivaló – ismeri el Petersdorff-Campen.
