A globális felmelegedés egyik közismert katasztrofális következménye a vízalatti ökoszisztémák, például a korallzátonyok és különleges élőviláguk gyors pusztulása. Sok korall (a csalánozók törzsébe tartozó pici gerinctelen tengeri élőlény) elfehéredik, elhalványodik. Ez a jelenség akkor következik be, amikor a zátonyszimbiózist, az ott együtt élő organizmusokat megzavarja a vízhőmérséklet emelkedése, és például a virágállatokhoz tartozó korallpolipok kivetik a rendszer egészséges egyensúlyát fenntartó algákat.
A kelet-, északkelet-ausztrál partokhoz közeli, viharok, környezetszennyezés és főként a tüskés tengeri csillagok korallfaló „koronája” által pusztított Nagy Korallzátonyt is komoly veszély fenyegeti. Olyannyira, hogy a zátony fele elfehéredik.
Kutatók a legkülönfélébb módszerekkel próbálják megmenteni a korallokat.
A melbourne-i Zátonytervezés Lab és James Gardiner, Sydney-illetőségű építész például a 3D nyomtatáshoz fordult: homokkőből printelt korallszerkezetekkel igyekeznek segíteni, amelyeket Bahrainben és Monacóban már használták is, és az első kísérleteket siker koronázta. A nyomatokat – sorozatnyi olcsó zátonyegységet, „építőkockákat” – a cég szerint „a világ legnagyobb” 3D printerén készítették el.
Más módszerrel, de Jessica Gregory, 23 éves walesi természetbarát szintén 3D nyomtatással igyekszik segíteni a korallokon. Az Imperial College London és a Royal College of Art hallgatója a legendás Jacques Cousteau kapitány legidősebb unokájával, az óceánvédő Fabien Cousteauval dolgozik együtt a Coralise projekten, amellyel a korallok bő 90 százalékát érintő fiatalkori halált igyekeznek megakadályozni. Vázuk utánzatait printelik, és bizakodnak, hogy a fiatal virágállatok jobban növekednek az őket fejlődés közben óvó nyomatok (utánzatok) mellett. Ezek az utánzatok hivatottak ugyanis beindítani a „gyerekkorallok” növekedését és szaporodását.
Az eddigi tapasztalatok – a bevezető tesztek – alapján a technika működik.
„A korall komplex és törékeny organizmus. Az emberiség és a bolygó számára egyaránt fontos, mert a korallzátonyok a világ legváltozatosabb ökoszisztémái. Az emberi tényező, például a környezetszennyezés, a klímaváltozás és a hordalék-lerakódás miatt a következő 30 évben a mai korallzátonyok 30 százaléka eltűnhet” – nyilatkozta a természet és a művészetek iránt egyaránt érdeklődő, a projektben a kettő szintézisét látó Gregory.
Módszerüket hamarosan egy karibi koralldarab nyomtatására használják, Cousteau dokumentumfilmet is készít majd róla.
