A maker-kultúrához, „csinál magad” (DIY) mozgalomhoz, nyílt forrású hardver stb. törekvésekhez kapcsolódó Fab Labok (fabrication laboratory) innováció- és kísérletezés/újítás-orientált workshopok globális hálózata, a 3D nyomtatókkal, CNC gépekkel, komputerekkel és egyéb digitális, illetve más készülékek sokaságával felszerelt műhelyek a digitális gyártóeszközökhöz igyekeznek széleskörű hozzáférést biztosítani, hogy „bárki bármit készíthessen.”
A kezdeményezés nem meglepő módon az MIT-n, a neves felsőoktatási intézmény Bitek és Atomok Központjából (CBA) indult a kései 1990-es években, majd 2001-ben ott alapították az első műhelyt. A Fab Lab idővel tervezők, makerek, oktatási szakemberek nemzetközi közösségévé fejlődött. 2016 végén 713 működött világszerte, az Antarktisz kivételével az összes kontinensen.
A NASA ezeket a lehetőségeket kívánja a világűrbe vinni, és ottani Fab Lab-re vár javaslatokat. A Phase A ISS Fab Lab javaslatokat augusztus 2-ig küldhetik el a jelentkezők. Az űrkutatási központ magánszektorbeli cégek, intézmények és jótékonysági szervezetek elképzeléseit várja.
A NASA és a Made in Space startup által fejlesztett 3D printerrel 2014-ben nyomtatták az első tárgyat a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). A gép rendeltetése, hogy idővel az összes meghibásodott alkatrészt helyben gyártottakkal pótolják, az űrhajósoknak ne kelljen kisebb műszaki hibáknál is hetekig várni a földi személyzetre. A ZeroG nyomtatót 2014. november 17-én helyezték üzembe, két próbanyomtatással kalibrálták, majd a további teszteket követően november 24-én tényleges alkatrészt, nyomtatóra szerelhető borítólapot printeltek.
Az ottani Additív Gyártórészlegen (AMF) 39 különféle eszközt és alkatrészt nyomtattak azóta. Az űrügynökség az AMF sikerén felbuzdulva találta ki, hogy a világűrben is szükség lenne egy Fab Lab-re.
„Már látjuk eszközök és lecserélendő alkatrészek űrállomáson történő igény szerinti gyártásának az előnyeit. Növelni akarjuk a gyártás hatékonyságát és a felhasznált anyagok számát” – magyarázza Jason Crusan, a NASA Fejlett Kutatási Rendszerek részlegének igazgatója.
A köz- és magán-együttműködéssel (PPP) kivitelezendő többanyagos (multi-material) gyártással terveznek az űrállomáson felállított EXPRESS (EXpedite the PRocessing of Experiments for Space Station) rack szekrényeibe építendő prototípusokat.
„A rack szekrények az informatikai és telekommunikációs berendezések, valamint a kábelezési termékek tárolására és rendszerezésére szolgáló, jellemzően fémből készült, zárható szekrények” – írja a Wikipédia.
A jelentkezőknek nyolcrészes dokumentumban kell kifejteni ötleteiket (technikai megközelítés, rendszer összeállítása stb.). A legígéretesebbeket kiválogatják, és a csapatoknak másfél év alatt kell működő prototípust létrehozniuk.
