A méhészetben az elnéptelenedés szindróma – „honey bee depopulation syndrome” (HBDS) vagy még gyakrabban „colony collapse disorder” (CCD) – lényege, hogy a méhkolónia dolgozó tagjai hirtelen nagy számban eltűnnek. Az anya, a fiatal méhek, a fiasítás, a méz és a virágpor megmarad, a folyamat egy szakaszában két anya is lehet.
A rendellenességet az európai háziméh esetében írták le. Hasonló esetek gyakran előfordultak korábban is, az elnevezést azonban csak 2006-ban használták először, amikor drasztikusan megnőtt a méhcsaládok összeomlásának aránya Észak-Amerikában. Utána több európai országban is hasonló jelenségről számoltak be. Az elnéptelenedés gazdasági szempontból szintén súlyos, és nemcsak a méz miatt, hanem azért is, mert a méhek sok fontos kultúrnövény beporzását végzik. Az okok egyelőre tisztázatlanok.
De mi köze a méhek elnéptelenedésének a 3DP-hez?
Annyi, hogy az ételnyomtatás lassú, de ígéretes terjedésével, a slágeranyagnak számító cukor mellett egy másik – printelésre szintén nagyon alkalmas, eddig viszont egyáltalán nem használt – matéria is felmerült: a méz. Ugyan csak kísérleti szinten, és egyetlen, azóta jó ízzel elfogyasztott szobor formájában, ám az viszont pont a méhtársadalmak elnéptelenedésére hívta fel a figyelmet.
A gasztronómiát az additív technológiával összekapcsoló, korábban elsősorban cukorban gondolkodó holland 3dChef februárban fogott bele egy izgalmas projektbe Katrin Spranger londoni ékszertervezővel, koncept művésszel. Ő vetette fel a méz tematikáját és CCD problémakört. A szobor az élelem-ellátási láncot jelképezi, az arany jelenléte az ékszerészetre és a méz jelentőségére utal.
Az eddigi egyik legnagyobb 3D nyomtatott szobrot a londoni Collect Open 2015 kiállításon mutatták be, majd ették meg el az utolsó napon.
