Jozeph Forakis világhírű tervező a napokban mutatta be legújabb projektjét, a 88 méter hosszú, napenergia-elektromosság/hidrogénvezérlésű, hibrid szuperjachtját, a Pegazust. A vízi jármű 3D nyomtatással készül, ötlete az Égei-tengeri Koufonissi szigetén fogant. Észrevétlenül kell beolvadnia környezetébe, a természetbe, és úgy szelnie a vizeket, mintha láthatatlan lenne.
Hosszas kutatások után mai csúcs- és még fejlesztési fázisban lévő technológiák mellett döntöttek, hogy minden szinten egyedit alkossanak: fenntarthatóság, szerkezeti integritás, működés. A hajótestet és a szuperszerkezetet integráló hálós keret kivitelezéséhez robotikus, nagyformátumú 3D nyomtatást (LFAM) használnak.
Csak így tudják valóra váltani a megálmodott erős, egyben nagyon könnyű szerkezetet. Hagyományos gyártómódszerekkel összehasonlítva, az LFAM kevesebb energia-, anyag- és térhasználattal jár, gyorsabb a munka, minimális a hulladék.
Az íjszerű, alacsony fekvésű, merev ívű, ezüstös, fémes hajótest tökéletesen beleolvad a vízbe, a színe és a mozgása is ahhoz hasonló. A víz szintjén lévő alapra a felhőket és az égboltot visszatükröző, a pillanat szépségét megragadó többszintű üvegszárny épül.
A futurisztikus belső tér központi darabja a szintén élő és lélegző természeti képződmény, a medencéből kiemelkedő többszintes Életfa. A nagyvárosi vertikális mezőgazdaságból ismert hidropóniás kert (Zen-kert) biztosítja a friss élelmiszereket és a levegő tisztítását. A jacht legfelső szintje csak a tulajdonosé, különleges lakosztállyal, méretes privát terasszal.
Pegazus széndioxid-kibocsátása nulla, az energiát maga állítja elő, a napenergia segítségével a tengervizet hidrogénné alakítják át. A hidrogént hosszabb ideig tárolhatják a fedélzeti ütemanyag-cellákban, rövidebb ideig pedig Lítium-ion elemekben.
Az energiahatékonyság miatt a láthatatlanság nemcsak a szuperjacht esztétikai jellemzője, hanem a környezeti hatását is plasztikusan szemlélteti.
