A 3D nyomtatás „nagykorúvá” válásával, az infokommunikációs és gyártótechnológiák iránt kevésbé fogékony fők számára is egyértelmű, hogy leszkennelt tárgyak és kereskedelmi forgalmazásra kerülő másolataik komoly szerzői és szellemitulajdon-jogi kérdéseket vethetnek fel. Mi a megoldás? Hogyan járhat jól minden érintett? A 3D nyomtatás jogi kérdéseire szakosodott, a világ első, 3D designerek jogait védő vállalkozása, a finn-észt, de londoni székhelyű Fabulonia érdekes javaslatokkal állt elő.
Elvileg – és egyre inkább a gyakorlatban is – egy-egy (mű)tárgy bárhol, bármikor lemásolható, majd újra előállítható. Egyelőre még nem törtek ki vad copyright-viták, de a technológia széleskörű elterjedésével valószínűsíthető: nem kell sokáig várnunk elkeseredett bírósági csatározásokra.
Hogyan lehet a teljesen demokratizált előállítási-alkotási folyamatot és a szellemi jogok kérdését szinkronba hozni? Miként valósítható meg, hogy a 3D-s megoldások sikeresek (kreatívak, személyre szabhatók, eredetiek) és jogilag i tiszták legyenek?
Jelenleg két modell működik: a nyílt és a fizetős. A mostani szabályozás tulajdonképpen mindkettőnek kedvez. A Thingiverse felhasználói például tetszés szerint tölthetnek fel és le tartalmakat, módosíthatnak rajtuk, bármilyen tervet megoszthatnak és terjeszthetnek a Creative Commons licensz alatt. A fizetős modellt a magát eleve 3D piactérként – és közösségként – definiáló Shapeways szemlélteti.
A Fabulonia mindkét modellből merít, s egyben igyekszik túl is lépni rajtuk.
Főként vállalatokra és designerekre vonatkozó elképzeléseik szerint a szellemi jogi védelem a feltöltéstől, tervezésen, tároláson keresztül a terjesztésig, azaz az előállítási-gyártási folyamat összes lépésére kiterjedni. Új szabadalmi módszereket („együttműködő copyright technológia”, „biztonságos 3D streaming” stb.) érvényesítve próbálják kidolgozni az elavult DRM-en (Digital Rights Management) túlmutató „fogyasztó- és ökoszisztéma-barát copyright-megközelítést.” A védelem különböző szinteken valósulhat meg, így a korlátlan ingyenes terjesztésre és fizetett licenszekre egyaránt vonatkozik.
A cég alapító-igazgatója, az ex-nokiás Kimmo Isbjörnssund szerint a 3D nyomtatás egyelőre túlzottan technológia-vezérelt, holott az átlagfogyasztót sem a CAD, sem más speciális programok, fájlok nem érdeklik. Egyszerűen csak rá akarnak találni kedvenc márkájukra, tervezőjükre, könnyen hozzáférhető, megfizethető és jó minőségű eredeti darabokat szeretnének.
„A Fabulonia a brand-eket és a tervezőket ezekkel a fogyasztókkal kapcsolja össze” – nyilatkozta Isbjörnssund. – „A 3D nyomtatás szabadsága megmarad, és a designerek is megélnek munkájukból. Eredeti tervek nélkül nem lenne elegendő vásárlói érdeklődés, úgyhogy mi csak segítünk a piac növekedésében.”
