FREEDEE BLOG

Újabb nyomtatott fegyverről számolt be a világmédia – ezúttal egy pisztolyról, Japánból. A ZigZag (Cikkcakk) revolver nem a legesztétikusabb, nem is a legkifinomultabb, legkomplexebb printelt darab. Ne szépítsünk: kifejezetten ormótlan, ronda, viszont az első olyan nyomtatott tűzfegyver, amellyel egynél több alkalommal (hatszor) lehet lőni.

Egy-egy kötet különféle borítókkal, például hologrammal, 3D grafikával stb. történő megjelentetése komoly üzlet a képregény-kiadásban. A kiadók gyakran élnek a lehetőséggel, így növelve az eladott példányszámot. 3D nyomtatással viszont még nem jött ki borító.

Legalábbis eddig. A 3D szolgáltatásokat nyújtó Los Angelesi CoKreeate ugyanis elkészítette a Brimstone and the Borderhounds #9 című képregény 3D nyomtatott borítóját. Az eredetit ZBrush szoftverrel alakították át háromdimenzióssá.

A világ leggyorsabb, szimuláció során óránkénti 440 kilométeres sebességgel hasító autójával rukkolt ki az idén húszéves, szórakoztató nevű svéd gyártó, a Koenigsegg.

Újdonság, hogy a One:1 nevű jármű több alkatrészéhez használtak 3D nyomtatást: különféle printelt turbinaházakat készítettek, kipufogója pedig az eddigi legnagyobb nyomtatott titándarab.

A kipufogón három teljes napig dolgoztak, ami egyrészt rengeteg idő tömegtermelésnél, másrészt viszont kisebb csoda, hogy egy ennyire komplex részt mindössze hat darabból hozták össze. Az is fontos szempont, hogy additív gyártótechnológiával könnyebb alkatrészek alacsonyabb költségen állíthatók elő.

A csodaautót a március 6. és 16. közötti Genfi Motor Show-n mutatják be.

Amióta Cody Wilson megismertette a világgal a Liberatort, egyre gyakrabban merülnek fel nyomtatott fegyverekkel kapcsolatos biztonsági kérdések. Például azért, mert a hagyományos fémdetektorok nem érzékelik a műanyagpisztolyokat stb.

A biztonsági megoldásokkal, szkennerekkel, detektorokkal foglalkozó angol Radio Physics Solutions partnere, a Manchesteri Egyetem fejlesztésének kereskedelmi forgalmazásával igyekszik megoldani a problémát. Nyomtatott fegyvereket, elrejtett bombákat – elsőként a világon – egyaránt érzékelő radarszkennerük forradalmasíthatja repülőterek, bevásárlóközpontok, forgalmi csomópontok, stadionok biztonságtechnológiáját. A készülék valós időben végzi munkáját, amelyhez radarhullámokat és mesterségesintelligencia-megoldásokat használ. Gyorsan dolgozik, és ha valami gyanúsat talál, azonnal értesíti az illetékes hatóságokat.

A 25 méteres távolságig működő készülék lényegében radar- és MI-rendszer kombinációja. Ha veszélyt észlel, a tárgyra vonatkozó adatokat a számítógép korábbi információkkal hasonlítja össze, majd működtetőjének továbbítja a képet, amelyen speciális kurzor emeli ki a gyanús részeket. Eleget tesz a privacy követelményeknek: a képen személy nem, csak a róla visszaverődő radarjelek láthatók.

Két prototípus készült el: a mobilhasználatra szánt kézi és egy, ellenőrzőpontok és járművek monitorozására alkalmas statikus. Mindkettő hordozható és elemmel működik. Álcázva és álcázás nélkül is működnek.

A Radio Physics Solutions a Syndicate Room platformon crowdfunding kampányt indított a további fejlesztések támogatására.

A vasúttörténelem egyik legnagyobb és leghíresebb mozdonya a Union Pacific 1941 és 1960 között üzemelt 4-8-8-4 Big Boy 4014-e megihlette a korábban második világháborús német tankok, például a Királytigris 3D modelljét jegyző marylandi illetőségű Paul Fischert.

Választása azért esett a legendás lokomotívra, mert a tankoknál nagyobb és bonyolultabb járművet akart 3D-ben kivitelezni, összeszerelni és kinyomtatni. A SolidWorks modellező szoftverrel végzett tervezéssel 7-800, a MakerBot Replicator 2-vel történt nyomtatással közel ezer órát töltött el. Annyira hozzászokott a printer zajához, hogy amikor éjszaka leállt a gép, ösztönösen felébredt, és újraindította. Fekete PLA-vel (True Black) dolgozott. Mindent megtett azért, hogy az 1,83 méter (6 láb) hosszú darab tökéletesen megegyezzen az eredetivel. Meggyőző lett a végeredmény.

A modellt kiállították a MakerBot brooklyni központi irodájában, a tervfájlok letölthetők a Thingiverse-ről.

A 2005. március 23-án indult RepRap projekt nyílt designjával, open source szoftverével döntő mértékben hozzájárult a 3D nyomtatás fejlődéséhez, demokratizálódásához, desktop forradalmához, és nem utolsósorban ahhoz, hogy a folyamatos áresés következtében egyre szélesebb rétegekhez jut el a technológia.

A RepRap azonban sokkal több szimpla technológiánál, a „csináld magad” (DIY) és a Maker kezdeményezések, alkotók, otthoni barkácsolók és érdeklődők szerteágazó csoportjai számára a koncepció önmagában is kreatív energiákat felszabadító inspirációs forrás, a 3D univerzum egyik legfőbb hajtóereje. Másrészt pedig önmagán túlmutatva, más fejlesztésekre is folyamatosan pozitív hatást gyakrol. 

E kezdeményezések Magyarországon is egyre népszerűbbek. A FreeDee Printing Solutions jobban meg szeretné ismerni, majd széles körben megismertetni egyrészt a hazai RepRap szcénát, másrészt az összes többi "gyárkészítőt", felhasználói csoportokat, gépeiket, más fejlesztéseiket, munkáikat. Várjuk mindazok jelentkezését, akik szélesebb nyilvánosság előtt is be szeretnék mutatni akár saját maguknak, akár kereskedelmi céllal létrehozott nyomtatóikat és az azokon folytatott tevékenységüket.  

Bővebb információért írjatok az info@freedee.hu e-mail címre.

2010 és 2013 között a Pánamerikai Autópálya bővítésekor az észak-chilei Atacama sivatagban rengeteg őskövületet, 6-9 millió éves bálnatemetőt találtak. A Smithsonian intézet kutatói és chilei tudósok 2011-től vizsgálják a kőzeteket, és igyekeznek kitalálni, hogy mi történhetett a régmúltban.

A bálnák tömeges partra verődése Arisztotelész óta foglalkoztatja a tudományt. Úgy tűnik, a kutatók most magyarázatot találtak arra, hogy miért halt meg olyan sok óriásemlős ugyanazon a helyen. A kései miocén korban (5-11 millió éve) káros algák által termelt mérgezőanyagok végezhettek velük. A bálnák gyors halálát minden bizonnyal az anyagok belélegzése vagy lenyelése okozta, a haldokló és halott állatokat a hullámok egy folyótorkolatba sodorták, majd a homokos partra vetették, az évezredek és milliók múlásával pedig egyre több homokréteg temette őket mind mélyebbre.

A Pánamerikai Autópálya munkálatai miatt a kutatóknak gyorsan kellett cselekedniük. A Smithsonian Intézet paleontológusai egy teljes hetet töltöttek az ásatásoknál, digitalizációs projektjük részeként az egész helyszínről 3D szkennelést készítettek, pontosan rögzítették a csontvázak elhelyezkedését és állapotát.

A kövületek ma már egyrészt chilei múzeumokban, másrészt – a Smithsonian Intézet jóvoltából – online tekinthetők meg. A digitális térképek és a 3D szkennelés alapján készült modelleket használva, bárki interakcióba léphet a bálnacsontváz-kövületekkel. A további kutatások érdekében, a modelleket ki is nyomtatják.

A dél-kaliforniai Airwolf 3D eddigi legméretesebb 3D printere, az AW3D HD főként azért tűnik érdekesnek, mert a korábbiaknál nagyobb prototípusok nyomtatását teszi lehetővé.

A másik videó az argentin Trimaker T-black gépét mutatja be.

Egyelőre még nem biztos, hogy a 3D-s logikai puzzl Marusenko-gömb a Rubik-kocka utóda lesz, a tíz színsémában és öt különféle nehézségi szinten megjelent végleges változat viszont mindenképpen izgalmas kaland.

A 32 külső és 22 belső részből álló végtermék előtt több prototípust készítettek, és a cég szerint a 3D nyomtatás jelentős mértékben felgyorsította, megkönnyítette munkájukat. A végleges változathoz két nyomtatóanyagot, az EOS FORMIGA P 100 és PA 2200 poliamidját használták.

A nagyobb tervezői szabadság jegyében Philippe Morel, a párizsi EZCT Architektúra és Design Kutatóstúdió építésze rendkívül masszív beton létrehozására alkalmas homoköntőformákat nyomtatott.

A hagyományosnál nyolcszor erősebb és egyben sokkal könnyebb ultramagas teljesítményű beton (ultra-high-performance concrete, UHPC) acélszálakkal megerősített cement-kompozitból álló új betontípus. Nagyon „sűrű” szerkezete miatt is kivételesen jó matéria; nincsenek benne lyukak, apró törések, szakadások.

„Gyors és költséghatékony folyamatot kellett kidolgoznunk UHPC öntvények gyártására. Jelenleg a Voxeljet printerekkel, 3D nyomtatással készített homoköntőformák az egyetlen gazdaságos megoldás” – nyilatkozta Morel. (A német Voxeljet gépeket megalapozó speciális eljárás nagyméretű modellekkel, kétféle alapanyaggal – plexiporral és homokkal – dolgozik.)

Morel szerint az UHPC fontos szerepet fog játszani a jövő építészetében.