A 3D modellek egyik nagy piactere, a CGTrader nagymennyiségű adat elemzésével feltérképezte, modelljeiből melyek a legkapósabb 3D nyomtatásra. Kategóriákra bontva, a művészetek, divat, hobbi és „csináld magad” (DIY) cuccok teljesítenek átlag felett.
Árazással, eladással és más érdekességekkel foglalkozó elemzésüket az alábbi remek infografikán foglalták össze.
Az ebola mindannyiunk fantáziáját megmozgatja. Rengeteget hallunk róla a viszonylag biztonságos távolban is, a média folyamatosan tájékoztat a járvány terjedéséről, afrikai és Afrikán kívüli újabb megbetegedésekről, áldozatokról. Mi mást tehetünk az informálódás mellett?
Például a fekete humor szellemében kinevethetjük a fenyegetést – sugallja néhány amerikai designer. Ők megtették: nyomtatható 3D modelleket készítettek a vírusról.
A Tzarembinski nevű Shapeways-felhasználó az Ebola genom hét génjének egyikét modellezte. A fehér nejlonnyomatot 41dollár 19 centért vásárolhatjuk meg. Legnagyobb mérete 90 milliméter.
Egy másik tervező, Cynosurex 19,99 dolláros modellje több színben beszerezhető szintén nejlonból van. A vevőket arra buzdítja, hogy festékszóróval, légfrissítővel vagy valódi lőfegyverrel hatástalanítsák, miközben a modell törékenységére is figyelmeztet. Tombol a fekete humor.
A valódinál nagyobb halálos mikrobák akár talizmánként is funkcionálhatnak, de valószínűbb, hogy az alkotók a szenzációhajhász médiát figurázzák ki velük.
Normally Ben, londoni 3D designer elhatározta, hogy egyedi munkákkal tiszteleg a street art előtt. Semmitmondó álnevek alatt dolgozó, tehetséges művészekkel (Sone, Kushty, Semor, Mr. Sorn) együtt modellezett 3D-ben graffitiket. A modellek nagyon speciálisra sikerültek, nyomtatva pedig tapintható, megfogható, egészen különös hangulatot árasztó szobrok.
A munkák a 3D nyomtatással, tárgyak fel- és letöltésével foglalkozó francia Cults platformon nézhetők meg.
Egyre nagyobb a drónok iránti érdeklődés, piacuk is szépen bővül. Az utóbbi időben tervezésüknél és építésüknél már 3D nyomtatást is használnak.
Az amerikai Backcountry Drones startup isten háta mögötti, nehezen megközelíthető helyekre tervez masszív, de könnyen szállítható darabokat. Abból indultak ki, hogy a legtöbb mai drón túl törékeny, hamar tönkremegy, valami más kell helyettük.
Egyedi koncepciót dolgoztak ki, fura kinézetű automata légjárműveik úgy néznek ki, mintha vizes palackok lennének. A tervezők kihasználják a 3D nyomtatás lehetőségeit, és mindent megtesznek azért, hogy a jelenleg fejlesztési stádiumban lévő drónokból mihamarabb termék, a prototípusból printelhető áru legyen.
Jó hír az Adobe Photoshoppal 3D modelleket készítők számára, hogy Photoshop CC (Creative Cloud) munkáik immáron valódi tárgyakká alakíthatók. A tárgykészítés az i.materialize 3D nyomtatószolgáltatatásán keresztül valósul meg.
Első lépésben a Photoshop honlapjáról le kell tölteni az i.materialize 3D printer profilját, gépünkre telepítjük, majd a „3D” opcióra, a „3D Print Settings”-re és az „i.materialize”-ra kattintások után a nyomtatóanyagot (réz, ezüst, kerámia stb.) és a színt is kiválaszthatjuk.
A modell hibáit a Photoshop automatikusan kijavítja, gondoskodik róla, hogy nyomtatásra alkalmas legyen. Közben az árat is megnézhetjük, ha az „Estimate price” opcióra klikkelünk.
Miután eldöntöttünk mindent, .stl formátumban lementjük a fájlt, és feltöltjük a modellt, majd fizetünk és már csak a nyomtatott tárgy házhozszállítására kell várnunk.
A Maker Media kiadásában kéthavonta megjelenő amerikai Make: magazin a „csináld magad” (do it yourself, DIY) és a „csináld másokkal” (do it with others, DIWO) kezdeményezésekkel foglalkozik. A Maker mozgalom egyik „központi orgánumaként” számon tartott lap változatos témákról számol be: többek között számítástudományról, elektronikáról, robotikáról, barkácsolásról és természetesen a 3D nyomtatásról is. Első száma 2005 januárjában jelent meg.
A 3D nyomtatásról szóló novemberi, 42. számban (Ultimate Guide to 3D Printing 2015) leltárba veszik az idei évet, hasznos tanácsokkal látják el az érdeklődőket, „mindennel, amire szükségünk van ahhoz, hogy 3D printing szakemberekké váljunk.” Az éves összefoglalóból a megszokott „top 10” sem maradt ki; szakértői panel döntött, hogy egy-egy kategóriában melyik nyomtatót tartják a legjobbnak.
A lista (zárójelben a gyártó):
„Tizenegyesrúgásokkal nyert”: Ultimaker 2 (Ultimaker)
Az év újonca: Bee TheFirst (BeeVeryCreative)
A legmegbízhatóbb: Afinia (Afinia 3D Printer)
A leginkább Maker-gép: LulzBot TAZ 4 (LulzBot)
Középkategóriában: Ditto Pro (Tinkerine) és Zortrax (Zortrax)
Intelligens szoftverintegráció: DeltaMaker (DeltaMaker)
A legjobban frissíthető: Ultimaker Original+ (Ultimaker)
Olcsó ár: Printrbot Simple Metal (Printrbot)
Beépített képességek: 5. generációs Replicator (MakerBot)
Nyomtatott fegyverek jelentették a 3D printing utóbbi két esztendejének médiaszenzációit. Az anarchista-libertariánus Cody Wilson vagy a nemrég két év börtönre ítélt Yoshitomo Imura története bejárta a bulvársajtót, boldog-boldogtalan szakértősködött, miközben fegyvereik minőségéről szinte mindenki megfeledkezett. Az igazság prózai: a műanyagpisztolyok valóban veszélyesek, de pár lövés után tönkremennek, szétesnek. Minden egyes lövés kárt okoz bennük.
Eddig mindenesetre így volt. Egy pennsylvaniai fiatalember, a 25 éves Michael Crumling viszont olyan – acéllal megerősített – golyókat (.314 Atlas) talált ki, amelyek semmiféle kárt nem okoznak a nyomtatott pisztolyban. 19-szer lőtt, a tesztek meg se kottyantak a szintén saját tervezésű fegyvernek.
Az amatőr fegyverkovács elárulta: a közeljövőben félautomata, majd automata pisztolyokat tervez. Töltényeivel pedig a legolcsóbb nyomtatott fegyverekből is sokáig lehet majd lövöldözni.
A szingapúri Polychemy 3D printing- és designcég új online platformja lehetővé teszi ékszerek egyéni ízlés szerinti kidolgozását. Nyakláncokat, gyűrűket stb. tehetünk valósidőben egyedivé. Ezüst, háromféle 18 karátos arany (fehér, sárga, rózsaszín), palládium és platina közül választhatunk.
A platformon gyémántot és más drágaköveket tartalmazó ékszereket is megdolgozhatunk. A választék bőséges: gyémánt és fekete gyémánt, rubint, kék és sárga zafír, smaragd, ametiszt, peridot (krizolit), tűzopál.
Először eldöntjük, melyik design tetszik, utána szöveget, fémet és méretet választunk. Ha böngészőnk támogatja a WEBGL-t, az egész folyamatot végigkövethetjük, aktívan bekapcsolódhatunk.
A rétegről rétegre történő nyomtatást követően ékszerészek kézzel végzik el az utolsó simításokat, és a megrendelt darab máris szállításra kész. Megrendelés csak online adható le, az árak 100 és 300 dollár között mozognak. A munka 10-15, a szállítás 3-4 nap.
Ma már sok területen alkalmazzák a 3D nyomtatást, és a lehetőségek száma folyamatosan bővül. De ki gondolná, hogy olyan háztartási gépekhez is lehet köze, mint például a jégszekrény?
Például a MakerBot. A Replicator szériáiról és a Thingiverse-ről ismert, ma már a Stratasys-hez tartozó cég ugyanis egy verseny erejéig összeállt a háztartási berendezésekre specializálódott GE Appliances és az autót, motort, járműalkatrészeket printelő Local Motors közös vállalkozásával, a FirstBuild-del. Jégszekrény-versenyt hirdettek, az Icebox Challenge jelentkezési határideje november 23.
A verseny teljesen vagy részben egyedire kialakított jégszekrényekről szól. Milyen még nem létező funkciókkal szeretnénk bővíteni, mi hiányzik belőlük, hogyan érvényesíthetjük saját ízlésünket a rideg gép ki- és átalakításánál?
A szervezők e kérdéseket megválaszoló terveket várnak, amelyeket feltölthetünk a Thingiverse-re. Lényeg, hogy nyomtathatók legyenek ötödik generációs Replicatorokon.
Az első helyezett valamelyik asztali Replicator és Replicator 2X printer között választhat. A másodikat Replicator Mini kompaktgéppel jutalmazzák, míg a bronzérmes három tekercs MakerBot nyomtatószálat, egy Thingiverse és egy FirstBuild pólót kap.
Az 1919-ben alapított Yamazaki Mazak a szerszámgép-gyártás egyik meghatározó szereplője. CNC-től lézerfeldolgozó, automatizáló rendszerekig, sokféle gépet fejlesztettek. A legújabb a többfajta feladat kivitelezésére (multitasking) alkalmas INTEGREX i-400AM (az AM az „additive manufacturing” rövidítése). Az INTEGREX sorozattal az additív és a szubsztraktív gyártást igyekeznek összekombinálni.
A gépet két lézeres fejjel szerelték fel, amelyeket váltogatva, különböző minőségben nyomtathatók fémek. Az egyikkel a csúcsminőség, a másikkal a csúcssebesség megközelítése a cél. A fejet az elvégzendő munka és a használni kívánt fémpor alapján választhatjuk ki.
A hibrid printert elsősorban a légjármű-iparban, az energetikában és a medicinában használt, nehezen feldolgozható, vágható anyagokból álló termékek kismennyiségű gyártására találták ki. Hozzájárulhat a fémnyomtatás térhódításához.