FREEDEE BLOG

Mark Bern évtizedek óta a digitális művészet egyik kimagasló alakja. Commodore 64-gyel kezdte, azóta minden új technológiával megújítja a pixelek világát, legutóbb a 2D-t 3D-vel, nyomtatott festővásznakkal.

A múltat életre keltő különös világ. A digitális gyermekkorra, az 1980-as évekre, geometriájában és architektúrájában sokkal egyszerűbb és naivabb számítógépes művészetre asszociálunk.

Ezt a közeget idézi fel a művész technicolor palettával dolgozó 3D printere és a sokadszorra átértelmezett műalkotás.

3D nyomtatótechnológiákkal szórakoztató és egyedi gyerekjátékok hozhatók létre, viszont kevesen élnek a lehetőséggel, tovább pedig még kevesebben lépnek. Ezt kísérli meg a szingapúri Blokko startup: az online platform játékokat és történetmesélést, képregény-írást kapcsol össze, a világ bármely pontjáról lehet jelentkezni gyerekeknek kitalált eredeti sztorikkal.

Nagyközönség által fogyasztott népszerű történetekben, Superman képregényekben, Csillagok háborújában és a kapcsolt termékekben persze eddig sem volt hiány, viszont a kisebb, rétegzettebb közönségre kevesen gondolnak. Itt jön képbe a Blokko: extra dimenziót, 3DP formát nyernek a történetek náluk. A platform felhasználóinak munkáit profi szolgáltatók nyomtatják ki, mint például a Shapeways vagy az i.materialize.

A két hete indult platform egyszerűen működik: a történetmesélő közzéteszi a képregény, animáció, videojáték stb. formában megírt sztorit, amelyen 3D tervezővel dolgozik együtt, a nyomtatott változatot pedig bárki megvásárolhatja. A bevétel 40 százaléka a történetmesélőé, 40 a designeré ás 20 a platformé. A célközönség értelemszerűen viszonylag szűk és független réteg.

Az első játékokat már értékesítették, jelenleg nyolc művész dolgozik a Blokkonak, hamarosan újabb öt játékfigura várható.

A holland design és építészeti blog, a Deezen és az autógyártó MINI több tervezővel, művésszel dolgozik együtt a futurisztikus gondolatokat valóra váltó Frontiers kampányban. Virtuálisvalóság-platform építészeknek, múzeumkalauz robotflotta, drónokkal működtetett szövőrendszer, gombákból tenyésztett termékek – csak néhány az ötletes és formabontó eddigi projektek közül…

Legutóbb a Royal College of Art végzős diákjával, Frank Kolkman-nel működtek együtt egy nyílt forrású sebészroboton. A gép lehetővé teszi, hogy mindössze egy Playstation 3 videojáték-kontrollert használva végezzünk el magunkon laproszkópos műtéteket. (A laproszkópos műtétek lényege, hogy nem kell például a hasat felvágni, hanem csak a bőrt és a hasfalat apró-pici nyílásokkal átszúrni.)

Az OpenSurgery (Nyílt sebészet) robotja boltban, online megvásárolható hackelt elektronikus, illetve egyedi tervezésű nyomtatott részekből áll.

„Az OpenSurgery azt vizsgálja, hogy a DIY sebészeszközök képesek-e a szabályozott egészségügyi rendszereken kívüli, könnyebben elérhető egészségügyet biztosítani. A robot nagyjából ugyanazzal az elektronikával működik, mint az otthoni 3D nyomtatók, a maradékot pedig egyszerű beszerezni. Ha megvan minden, össze tudunk hozni belőlük egy félig-meddig működő sebészgépet” – magyarázza Kolkman.

Elismeri, hogy a projekt ellentmondásos, de a gép még így is jobb választás, mint sok hasonló szerkezet, amelyekhez a felhasználók online, például a YouTube-on szedik le a DIY használati utasítást, majd azt követve műtik meg magukat. Legtöbbjük csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem részesül rendes egészségügyi ellátásban.

A gép jelenleg Playstation 3 kontrollerrel megy. Kolkman azért választotta, mert a kontrollerhez könnyű hozzáférni, és elég pontosan programozható ahhoz, hogy akár sebészek is tudják használni.

Öt hónapig dolgozott a rendszeren, és mindössze 5 ezer dollárt költött rá. Összehasonlításként: hasonló rendeltetésű robotok minimum 2 millió dollárba kerülnek. Egyelőre nem műtött vele, és nem is áll szándékában. Teljesen más, az orvosi innováció alternatív megközelítése és egy kis provokáció a cél.

Csak 536 személy járt eddig a világűrben. A san franciscoi SpaceVR változtatni akar ezen, céljuk, hogy – egyelőre csak virtuálisan, de – a lehető legtöbben bújjunk űrhajósruhába.

A januárban alapított cég az első platform, amely 360 fokos élő 3D tartalmat tud megosztani a Nemzetközi Űrállomásról (ISS). Nemrég indított Kickstarter-kampányukkal az ISS kupolájára helyezendő Overview One HD kamerához próbálnak támogatást szerezni. A kamerán keresztül valóban egy űrhajós szemszögéből látnánk a világot, például végesnek, parányinak az innen felfoghatatlanul nagynak tűnő Földet.

A kameraállványt nyomtatják, a 360 fokos videót a tucatnyi GoPro köré épített 12 kameraállásból, mindegyiket 4K-val forgatják. Decemberben kezdik el, hetente készül majd új videoanyag.

A szerelési munkák az 500 ezer dollár összegyűjtése után indulnak. A partnerekkel (NanoRacks, Made in Space) együtt dolgozzák ki a logisztikát, teremtik meg a biztonsági feltételeket, alakítanak ki kapcsolatokat az űrhajósokkal, és természetesen nyomtatnak. Már eddig is több korábbi asztronauta, jeles tudós és űrvállalkozó csatlakozott hozzájuk tanácsadóként.

A berlini 3D Printer Drug Machine gyógyszernyomtató és polimerszálakból készült, személyre szabott speciális gyógyszerek értékesítését tervezi.

Hagyományos és egyedi szálakkal dolgoznak, amelyeket úgy módosítanak, hogy később is át lehessen alakítani őket, illetve bizonyos idő után oldódjanak fel. Előtte persze alaposan kivizsgálják az anyagok mérgező és más nem kívánatos hatásait.

Az egyébként gyógyszerész Mahmud Rahman cégalapító és vezérigazgató 150-300 dollár közötti csomagban szeretné eladni a printert. A különféle „polimertabletták” változó áron kerülhetnek forgalomba. A további fejlesztésekhez Indiegogo kampány keretében igyekszik támogatáshoz jutni.

Martijn Hage rotterdami művész a holland radio 4 felkérésére, majd saját javaslatára bezárva töltött öt napot egy amszterdami műhelyben a Vondel Parknál, ahol Hortus Filamentus címmel különleges kilencdarabos 2,5 D alkotást, 3D nyomtatott elemekkel kiegészített alienszerű világot hozott létre.

Természet és technológia inspirálta, munkájában a kettőt kombinálta építészeti és mitológiai motívumokkal.

„Megbabonáz az evolúció elmélete, amelyet generatív autonóm ökoszisztémaként fejeztem ki. A Hortus Filamentus 9 darab 50x50 centis alkotás, mágikus 2,5 D világokkal, a világokban 3D printelt tárgyakkal. Nem csendélet, hanem élő organizmus, amelyen új nyomtatott objektumok tűnnek majd fel. A kilenc panelben elrejtettem egy tízediket is” – magyarázza Hage.

A 3DPrint.com összeállítást készített a nyomtatható modelleket megosztó 3DShare múlt heti anyagaiból. Négyet emelt ki közülük: Kirit Shingala Meztelen párducát, egy okostelefonos hologram-képernyőt, középkori játékfegyvereket és az „Ördög kirakós játéka” nevű puzzle-t. A változatos témák tökéletesen szemléltetik, hogy milyen sok (és persze egyre több) területen hasznosítható a 3D nyomtatás.

A zene a 3D nyomtatás egyik legjobban mediatizált alkalmazási területe, többek között hangszerek alakíthatók ki egyéni ízlés szerint. A 3D Various is ezt tette: áttetsző műgyantából nyomtatott különleges hegedűt. A hangszer sztereolitográfiával készült, és ez az első hegedű, amelyhez ezt a technológiát használták.

A tervező – és egyébként hegedűművész – Laurent Bernadec eredeti Stradivari hangszerből indult ki, és a CAD modell elkészülte után egyetlen darabban nyomtatta a Pauline nevű hegedűt. Ergonomikus szempontokat igyekezett érvényesíteni: könnyűre és a zenész mozdulataihoz tervezte, de arra is ügyelt, hogy a húrok hibátlanul működjenek, ne pattanjanak szét, és a hangok a lehető legjobban érvényesüljenek.

A nyomtatáshoz egy Stratasys SLA gépet használt, az utómunkálatoknál pedig az UV polimerizáció lehetőségével is élt, amire azért volt szükség, mert így hosszabbítható meg a hangszer élettartama.

A Shell Rotterdamban rendezett júliusi Európai Ökomaraton versenyének egyik résztvevő csapata, a lengyel Vasharcosok Zortrax M200 géppel nyomtattak több alkatrészt egy konceptautóhoz.

A nyomtatással elérték, hogy a jármű tömege alacsonyabb, mintha hagyományos technológiákat használtak volna hozzá, és az alkatrészek is elég tartósra sikerültek ahhoz, hogy funkcionáljanak. Ha például a sebességváltó alumíniumból készült volna, háromszor többet nyomna.

Az autó végül annyira jól sikerült, hogy 640 kilométert mindössze egy liter üzemanyaggal tett meg. A fejlesztők új célja, hogy járművük legközelebb ezer kilométert menjen egy liter üzemanyaggal.

Nem sokkal az X Line 2000 R, a világ legnagyobb olvasztás-alapú lézeres fémnyomtatójának bemutatója után a gyártó Concept Laser bejelentette, hogy az új rendszerből már értékesített is kettőt. A különféle ipari és ellátó-szolgáltatásokat, köztük prototípuskészítést és 3DP megoldásokat kínáló holland óriás, a Blok Csoport a vásárló.

Erik Blok vezérigazgató elmondta, hogy az X Line 2000 R-ben a többi hasonló printernél háromszor-négyszer nagyobb nyomtatási terület fogta meg leginkább. A gép egyébként reaktív anyagok feldolgozására is alkalmas.

Blok azt is kiemelte, hogy az új rendszerrel könnyebb lesz újratervezni meglévő termékeket, illetve olyan új termékeket gyártani, amelyek korai tervező fázisában jól kihasználhatók a 3DP adta lehetőségek.