FREEDEE BLOG

A gépjárműiparban a 3D nyomtatás az egyik leggyorsabban terjedő technológia, a gyorsprototípus-készítéstől alkatrészek (motor-komponensek, kipufogó stb.) gyártásáig egyre több területen használják. A 3DP nem új, de (a szektorban és más iparágakban is) csak az utóbbi 5 évben lett népszerű.

Egyik legkorábbi elfogadója, a BMW viszont már 25 éve él a technológia lehetőségeivel. 1990-től kezdtek el sztereolitográfiával konceptautókon és korai prototípusokon dolgozni. Egyes tervek kivitelezhetőségét igyekeztek a gyártás megkezdése előtt bizonyítani velük. A korai kísérletek sokat segítettek abban, hogy jelenleg szakszerűen tudják használni a 3DP-t. Ma már a tervezés és a gyártás több folyamatában, például egyedi részek kivitelezésénél is alkalmazzák a 3D nyomtatást. Járműveiket kényelmesebbé próbálják tenni vele.

Az utóbbi időben 3D szkenneléssel és nyomtatással nehezen található régi autóalkatrészeket is reprodukálnak. Legújabban pedig speciális tolószékhez készítettek prototípusokat, amelyek a brit paralimpikon kosárlabdások teljesítményén hivatottak javítani. Az összes kosarast leszkennelték, hogy a tolószékek valóban egyediek, személyre szabottak legyenek.

Az elektroenkefalográfia (EEG) a lélektani működés élettani hatásait vizsgáló pszichofiziológiai mérőeljárás. Szűkebb értelemben az idegsejtek elektromos tevékenységét valós időben regisztráló mérőeszköz.

Az emberi testbe történő fizikai beavatkozás nélkül is használható bioelektromos érzékelőket gyártó Cognionics speciális EEG headsetet hozott létre: a printelt darabhoz a Proto-pasta cég elektromos áramot vezető PLA nyomtatószálát használta.

„A piac szinte összes nyomtatószálát kipróbáltuk. Azért döntöttünk a Proto-pasta PLA-je mellett, mert alacsony az ellenállása, és nem annyira merev, mint az áramot vezető más anyagok” – nyilatkozta Clayton McIntyre, a Cognionics mérnöke.

A száraz elektródák zselé, ragasztó nélkül is a PLA-be építhetők. A polipra emlékeztető headset kényelmes, működése egyszerű és hatékony.

A 3D nyomtatás a gyorsprototípus-készítésnél és a bonyolult részek kivitelezésénél egyaránt sokat segített. Többek között azért, mert nem kellett egy csomó vezetéket és ragasztót használni.

Az e-NABLE és más hasonló projektek bizonyították, hogy a 3D nyomtatás jó minőségű, olcsó és könnyen előállítható egészségügyi kiegészítő-eszközökkel sokat segíthet a fogyatékkal élőkön.

Hugo Riverros ausztrál tervező e szellemben fogott bele a HU-GO nyomtatott tolószék projektbe. Betegség miatt egy ideig ő is tolószéket használt. Három éve foglalkozik 3D nyomtatással, ez az első önálló projektje. Az ihletet egy, a Thingiverse-en talált nyomtatott asztal adta. Miután meglátta, saját tolószékét és az azt működtető mechanizmusokat kezdte tanulmányozni, majd belevágott a tervezésbe. Az első terveket követően a nyomtatott részekhez különféle praktikus kiegészítőket adott.

Jelenleg az 1.0 változatnál tart, a terveket folyamatosan módosítja és tökéletesíti. Idővel akár az egész szék – minden része – nyomtatható lesz. Sőt, a 3D szkennelés jóvoltából talán egyedire is lehet majd méretezni, személyes ízlés szerint kialakítani.

A tervek Riverros Thingiverse oldalán találhatók.

Egy vízibogár különleges robot fejlesztésére és nyomtatására ihlette a Bristol Egyetem kutatóit. A saját magát meghajtó robot úgy néz ki, mintha „csónakázó” mozgást végezne természetes és mesterséges tavak felületén, menet közben pedig elpusztítja a mikrobákat.

A gépet az elfogyasztott mikrobák „működtetik”, így nincs szükség újratöltésre. Remekül használható a környezet monitorozására, víztisztító rendszerekhez.

A prototípus biológiailag inspirált két alrendszerből áll. Az egyik a vízfelületen történő siklást biztosító meghajtó mechanizmus, a másik a mikrobás üzemanyagcella (MFC), azaz a „gyomor.” A gyomor alakítja át a mikrobákat a motor működéséhez szükséges elektromossággá.

A robot megissza a baktériumokkal teli vizet, amit az MFC elektromossággá konvertál, az elektromosság propellerszerű mozgást generál, a mozgás előrébb viszi a gépet, a gép újabb vízadagot fogyaszt el.

Ez az ismétlődő, ciklikus folyamat teszi az energiafelhasználás szempontjából autonómmá. A mesterséges organizmus hosszú ideig képes saját magát ellátni energiával.

A fél világot érdekli, hogyan történik a 3D nyomtatás, egyre többen szeretnének beletanulni a technológiába. Viszont ha beszerzünk egy gépet, sokan állunk tanácstalanul, és töprengünk el, hogy hogyan merüljünk el a rejtelmeiben. A használati utasítások általában nem segítenek, annyira érthetetlenek. Segítés helyett inkább elbizonytalanítanak, bonyolulttá teszik az egyszerűt is. Viszont nem mindenki hacker vagy maker, hogy instrukciók nélkül is képes felépíteni és működtetni 3D printert.

Ezen az állapoton akar változtatni az i3D Club 3DP oktatási platform. A Pinshape, a 3D Hubs és a WTFFF Podcast által készített ingyenes 3D Crash Course videóanyagaik a digitális tervezés és a 3DP világában kalauzolja el a kezdő usert. Az animáció és az egész annyira szórakoztató, hogy még az is élvezi, akinek nincs 3D nyomtatója.

Az áttekintés mellett a négy videó a következő témákkal foglalkozik: mi pontosan a 3DP, három kihagyhatatlan lépés a 3DP-hez, a 3DP hatása a jövőre, első 3D nyomat megtervezése.

A leckék minden korosztály számára élvezhetők. Az említett témák mellett a technológia történetét, az iparág jelenállapotát, a printerek árát, trendeket, anyagokat és sok mást megismerünk belőlük: FDM és SLA eljárást, a hardver alapvető részeit stb.

Kevin Czinger szuperjárgánya, a Penge (Blade) gyorsabb a Ferrarinál is, de nem ez a legfőbb különlegessége, hanem az, hogy kategóriájában a világ első nyomtatott darabja. Az alvázat teljes egészében printelték, alumíniumot használtak hozzá, a konnektorok pedig szénszálakból állnak.

A szuperjárgány elnevezés sem túlzás: tömege alig 630 kiló, nyomatéka kb. 680 newton (egy newton azzal az erővel egyenlő, amely egy 1 kilogramm tömegű testet 1másodperc alatt, 1 méter per szekundum sebességre gyorsít fel), azaz 2 másodperc alatt gyorsul fel 0-ról 97 km/h-ra.

Czinger a Blade fejlesztését jegyző Divergent Microfactories alapítója. A DM radikálisan meg akarja változtatni az autógyártás módszereit.

A Stratasys-szel partneri kapcsolatban álló szilícium-völgyi Arevo Labs még márciusban állt elő FFF technológiához használható több ipari kompozittal. Azóta a nyomtatási folyamatot a mechanikai és hőteljesítmény előrejelzésével optimalizáló 3DP szoftverrel is bővítették a portfoliót. Legújabb fejlesztésük egy méretezhető „Robotalapú Additív Gyártóplatform” (RAM).

A platform kereskedelmi forgalomban beszerezhető hattengelyes robotból áll, hőkezelő rendszerrel, rétegező fejjel. Az Arevo szoftvercsomagjával működik, és az ABB RobotStudio programozó és szimulációs szoftvert is beleintegrálták. Újdonsága abban áll, hogy ez az első robotalapú additív gyártóplatform, amelyet összetett részekre optimalizáltak. Nem kötik meg a hagyományos kartéziánus printerek korlátai.

Sok cég és kutatóintézet próbál valami hasonlót fejleszteni, de nyilvánvaló, hogy a piacon a RAM platform jelenik meg először. Egyre többen használnak robotkarokat is. A karok szabadságfoka eleve bíztató, nagyméretű szerkezetek gyárthatók velük. Mint az új platformmal.

A Hálaadásnap nem karácsonyi és nem is Valentin-napi ajándéközön, sőt, a Halloween élőhalott világától is fényévek, pontosabban bő három hét választja el. Tipikus amerikai ünnepként könyveltük el, pulykával és más finomságokkal, pedig az ókori görögöktől kezdve Kínáig, Koreáig a történelemben máshol is megemlékeztek a háláról. A görögök például Démétér istennőt ünnepelték három napon keresztül.

A 3Ders.org az ezüst étkészlettől fülbevalókig, pulykától a tökformájú fülbevalóig különféle hálaadásnapi nyomtatásötleteket gyűjtött össze.

A los angelesi Noa P. Kaplan szimulációival, teremtett környezeteivel, különös műtárgyaival eltűnőben lévő, elfelejtett gyűjteményekre hívja fel a figyelmet. Lehetővé teszi, hogy a néző belakja ezeket a gyakran szokatlan méretű világokat.

Legújabb munkájának használati utasítását az Instructable-en osztotta meg. Részletesen leírja benne, hogyan nyomtassuk ki a lebegő részecskékből álló márványgömböt, amellyel azt az illúziót kelti, mintha az egész világegyetemet tartanánk a markunkban.

A szimulált részecskék Autodesk Maya szoftverrel alakíthatók át poligonokká, a nyomtatáshoz pedig többféle anyaggal (multi-material) dolgozó printer kell. Kaplan Objet Connex 500 gépet, VeroClearPlus és VeroWhitePlus anyagot használt.

Gömbbel dolgozott, de szerinte bármilyen bonyolult és egyszerű mértani forma megtölthető a részecskékkel. A végeredmény lenyűgöző! Egy kicsit olyan, mintha a Men in Black zárójelenetét látnánk.

A Facebookon zenészként, zenekarként szereplő Doctor Octoroc tavaly 20 ezer Lego kockából építette fel Philadelphiát. Az alkotás annyira népszerűvé vált, hogy vírusként terjedt az interneten.

A művész eldöntötte, hogy háztömbről háztömbre haladva, 3D nyomtatásban is elkészíti a város makettjét. A Market street 160 tömbjével kezdte, a Liberty Plaza volt az első.

Grafikus textúra helyett festett vektormodelleket használ, ami lehetővé teszi a finomabb részletek visszaadására.

A terveket feltöltötte a Shapeways-re, így a vállalkozó kedvűek is kinyomtathatják a várost.