FREEDEE BLOG

Eddig azt hittük, hogy az üveg és a 3D nyomtatás két külön világ, de úgy tűnik, mégsem, és a technológia egy újabb matériát „hódított meg.” Az MIT-n ugyanis üvegprintert – „nyúlós varrógépet” – fejlesztenek. Korábban ez is lehetetlen volt…

A Médialabor Neri Oxman vezette Összekapcsoló Anyag kutatócsoportja, a Gépészmérnöki Tanszék, az Üveglabor és a Wyss Intézet kutatói az alkalmazott matematikus Pierre-Thomas Brun irányításával vizsgálták az üvegolvasztást, aztán rájöttek, hogyan kapcsolható össze a 3D nyomtatással. Munkájuk akár az üvegkészítés egészét átírhatja.

Brun a nyúlós és a rugalmas állapotok közé helyezi az üveget. A nyomtatásnál a hőmérsékletre kell odafigyelni, máskülönben nem hozható létre működő szerkezet, mert csak így érhető el az óhajtott speciális viszkozitás. A printer lényegében égetőkemenceként funkcionál, 1000 fok felett. Alsóbb részét nagyjából úgy dolgozták ki, mint egy hagyományos nyomtatófejet, amelyen keresztül az üveg kifolyik, lehűl, megkeményedik.

Az eredmény, a nyomatok (és természetesen a hardver, azaz az új printer) egyrészt érdekes ipari alkalmazásokat, másrészt új művészi formákat vetítenek előre. A darabokat a Smithsonian Design Múzeumban állítják ki valamikor ebben az évben.

A Berkeleyben tevékenykedő dróngyártó 3DRobotics összeállt a nyomtatható 3D modellek egyik legfontosabb online piacterével, a MyMiniFactory-val és ingyen hozzáférhetővé teszik a zászlóshajójuknak számító IRIS+ fájljait.

A fájlokat csak a MyMiniFactory közösség tagjai tölthetik le. A letöltés természetesen nem jelenti azt, hogy kinyomtatják a fájlokat, és rögtön kész is a drón. Annyit kell még tenniük, hogy közvetlenül a 3DRoboticstól megvásárolják az elektronikus alkatrészeket, plusz az összeszerelés.

A fájlokat azért tették ingyen elérhetővé, mert a 3DRobotics kíváncsi, hogy a kreativitásáról ismert maker-közösség mire képes, milyen irányba fejleszti tovább, milyen alkatrészekkel gazdagítja az IRIS+-t. A gép eredeti változatát 2014-ben mutatták be, a nyomtatáshoz PLA-t használtak.

Az Európai Űrügynökség (ESA) tavaly vetette fel az ötletet, hogy nyomtatott antennákat tesztelnének műholdakon. A projekt most jutott el az utolsó printelt prototípusig, ami egyben az ESA első kétreflektoros antennája is.

Maarten van der Vorst mérnök szerint az eszköz kisebb műholdakat koordinálna, és így nagyobb rendszerek teljesítményét érnék el. Az egészet egyben, polimerből printelték, majd rézzel vonták be, hogy elérje az óhajtott rádiófrekvenciás teljesítményt. Az olcsón előállított antenna további fejlesztésekre szorul, és csak azok után lehet valódi űrmissziókra használni. Egyelőre a rádiófrekvenciás teljesítményét vizsgálják, és elégedettek a szimulációkban végzett mérésekkel.

A fejlesztésben a svájci SWISSto12 is részt vett, speciális rézeljárást dolgoztak ki és alkalmaztak két ESA-antennára. A következő lépésben magasabb frekvenciákat vesznek célba.

A Londonban élő portugál Ricardo Salomaot annyira megihlette Donald Trump alakja, hogy nyomtatható stresszlabdát készített róla.

A NinjaFlex anyagból nyomtatott labda összenyomható, satuba fogható, falhoz vághatjuk, és nem lesz baja, sőt, a kalapácsnak is ellenáll.

Ha megtetszett, potom 9,99 dollárért be is szerezhetjük a MyMiniFactorytól.

De vajon mit gondol Salamao Trumpról?

A brit Cooksongold ékszerek és órák drágafém-beszállítója, az EOS 3D nyomtatógyártó stratégiai partnere bejelentette a világ első 3D printelésre optimalizált platinaporát, a 950Pt/Ru-t. Az anyagot a cég Precious M 080 fémnyomtatójára tervezték; összetett, kifinomult és masszív ékszerek készíthetők vele, és akár új távlatokat is nyithat a szakterületen.

A „platina” szóra csúcsminőségre, topkategóriára asszociálunk, és nem véletlenül, mert az egyik legkeresettebb, az aranynál is erősebb és tartósabb, ékszerészek és órakészítők által előszeretettel használt, előnyös anyagtulajdonságai miatt érzékeny bőrűeknek kifejezetten ajánlott drágafémről van szó. Másrészt viszont nehéz megmunkálni: könnyen törik, és eddig lehetetlen volt nyomtatni.

A Coocksongold orvosolta ezeket a problémákat, a 950Pt/Ru-ból készült darabok kockázat nélkül utókezelhetők, marathatók és csiszolhatók. A prototípusok órák alatt elkészülnek, az új nyomtatóanyaggal olcsóbb és gyorsabb egy-egy platina-ékszer legyártása.

A 950Pt/Ru használatával sikerül megszüntetni a platinaöntéshez kapcsolódó problémákat – véli több szakértő.

A por hatékonyságát bizonyítandó a Coocksongold és a Platinium Guild International (PGI) különleges ékszerek, műtárgyak elkészítésére kért fel két művészt, az ékszertervező Clara Breent és a designer Joseph Jacksont. Az alábbi képeken látható munkáik és a platinapor hivatalos bemutatójára a hétvégi Baselworld 2016 vásáron kerül sor, ahol egy Precious M 080 DMLS printeren 18 karátos aranyat is nyomtatnak.

A Coocksongold nyomtatóanyag-kínálata a platinapor mellett fehérarany-, sárgaarany-, vörösarany- és ezüstporból áll, és idén további új és fejlettebb anyagokat terveznek bemutatni.

A hannoveri CeBIT 2016-on a Hewlett-Packard Enterprise (HPE) bemutatta egésztestes szkennelésre kidolgozott fülkéjét, ahol 10 percen belül pontos 3D modell készíthető személyekről, majd a modellek felöltöztethetők, animálhatók. A három világcég technológiáit összekombináló Avatár Platform a HPE szerint a ruhaeladásban, fitnisztermekben és a játékiparban lehet különösen hasznos.

Az egésztestes 3D szkennelés a korábban 3 méter magas Dooblicatorral ismertté vált német Doob Group gépével történik. Az adott személyről 64 fotó készül, amelyeket mindenféle szögekből vesznek fel másodpercek alatt.

A következő lépés főszereplője a Quantam Matrix Quantam Human szoftvere: a program a fényképek alapján automatikusan 3D digitális modellt generál. A modell nagy részletességgel alakítható, még egyedibbé tehető, animálható.

Az avatárt a dél-koreai Physan szoftvere öltözteti fel. A divattervezők és márkák darabjait rendereléssel hajszálpontosan digitalizálja. Eddig ez a legélethűbb „öltöztető-technológia”, a felületek (pamut, selyem, gyapjú, bőr, bársony stb.) teljesen eredetinek tűnnek. A program lehetővé teszi a 3D CAD-modellező szoftverrel történő valósidejű szerkesztést.

Az Avatár Platform a ruhaiparban az eddigieknél sokkal pontosabb online ruhapróbát biztosít, ami azzal jár, hogy kevesebb megvásárolt ruhát küldenek vissza. A visszaküldött ruhák az iparágnak évi 36 milliárd dollár kiesést jelentenek, a HPE megoldása 10 százalékkal csökkentheti a veszteséget.

A platform meghódíthatja az edzőtermeket is: mivel teljesen személyre szabható, a felhasználó nyomon követheti munkája hatékonyságát, láthatja, hol és milyen mértékben változik meg a teste.

Több játékgyártó foglalkozik virtuális tartalmak fizikaivá alakításával, ami természetesen 3D nyomtatással történik. A HPE fejlesztése viszont megfordítja a folyamatot: fizikai személyek élethű 3D avatárjait „viszi be” közvetlenül játékokba.

Az Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet (ANSI) és az America Makes, az Amerikai Additív Gyártási Innováció Intézet bejelentette az Additív Gyártási Szabványosítási Együttműködést (AMSC). A kezdeményezéssel az iparág egészének szabványait szeretnék koordinálni, fejlődésüket biztosítani.

Úgy vélik, hogy a kezdeményezés azért szükséges, mert a 3D nyomtatást már nemcsak prototípuskészítésre, hanem egyre szerteágazóbb alkalmazásokban használják. Egy prototípus nyomtatását különféle szempontok (funkcionalitás, esztétika stb.) határozzák meg, és az esetleges hibák következményei nem súlyosak, végfelhasználóknak szánt késztermékeknél, különösen kritikus alkalmazások esetében viszont teljesen mások az elvárások – és a következmények is.

Az eddigi gyakorlatot a gyártók (külön-külön) saját maguk által kidolgozott, általában minőséggaranciát jelentő szigorú szabványai jellemezték. Csakhogy ezek a szabványok között nagyok a különbségek.

Az elmúlt években kikristályosodott, hogy az iparágban független szabványokra lenne szükség, az AMSC-t pontosan ezért alapították. Március 31-én lesz az első megbeszélésük, de bíznak benne, hogy már előtte kidolgoznak az additív gyártás érdekeit maximálisan kifejező szabványsorokat.

Elsődleges feladatként a már létező, egymástól eltérő szabványok azonosítását, a különbségek elemzését, prioritások megfogalmazását határozták meg.

A Marvel várva várt filmjének végső előzetesét a napokban láthattuk, de a világ másként is készül a bemutatóra. A 3DPrint.com például összeválogatott tíz nyomtatható dolgot az Amerika kapitányból: sisakot, szárnyakat, pajzsot, kést és hasonlókat. Találunk köztük Vasember vécépapírtartót is.

A fájlok ingyenesek, hét a Thingiverse-ről, kettő a MyMiniFactory, egy pedig a Pinshape oldaláról tölthető le.

3D nyomtatás és játékok egyre több projektben kapcsolódnak össze, divatos lett játékkarakterek printelése, de más 3D technológiákat is előszeretettel hasznosít a gamervilág.

A san franciscói Eucl3D három Berkeley-diák startupja a brit Frontier Developments játékfejlesztővel közösen promótálják utóbbi Elite Dangerous című többszemélyes (PC, Mac és Xbox One) sci-fi opusát. Intergalaktikus harc megy a túlélésért, aminek természetesen már a virtuálisvalóság-változatát is megcsinálták.

Az élményt fokozandó, az Eucl3D (akik persze maguk is örök gamerek) homokkőből és eredeti, teljes színekben (full color) elkészítette a játék három űrhajójának, a félelmetes Viperának, a kolosszális Anakondának és az ikonikus Kobrának a 29,99 dollárért megrendelhető nyomtatott változatát. A printeléshez a 3D Systems Project 660 gépét használták.

A 3Ders.org összeválogatta a 3D nyomtatáshoz leginkább ajánlott és legnépszerűbb tíz ingyenes 3D modellező szoftvert.

A következőkről van szó (ebben a sorrendben): TinkerCAD (Autodesk), 3DSlash (3DSlash), 123D Design (Autodesk), Sketchup (Trimble), Blender, 3DTin (Lagoa), Sculptris (Pixologic), Meshmixer (Autodesk), FreeCAD, OpenSCAD.

Az első háromról és a 3DTinről megemlítik, hogy „kezdőknek a legjobb.” A nyílt forrású Blender pedig haladóknak és profi 3D designereknek ideális. A Sculptris, a Meshmixer és a nyílt forrású FreeCAD kezdőtől a középhaladó szintig a leginkább ajánlott. A programozóknak optimális OpenSCAD parametrikus modellezéshez remek eszköz, akárcsak a kezdőtől a profi 3D designerekig mindenkinek javasolt „bónuszszoftver”, az Onshape.