Eddig azt hittük, hogy az üveg és a 3D nyomtatás két külön világ, de úgy tűnik, mégsem, és a technológia egy újabb matériát „hódított meg.” Az MIT-n ugyanis üvegprintert – „nyúlós varrógépet” – fejlesztenek. Korábban ez is lehetetlen volt…
A Médialabor Neri Oxman vezette Összekapcsoló Anyag kutatócsoportja, a Gépészmérnöki Tanszék, az Üveglabor és a Wyss Intézet kutatói az alkalmazott matematikus Pierre-Thomas Brun irányításával vizsgálták az üvegolvasztást, aztán rájöttek, hogyan kapcsolható össze a 3D nyomtatással. Munkájuk akár az üvegkészítés egészét átírhatja.
Brun a nyúlós és a rugalmas állapotok közé helyezi az üveget. A nyomtatásnál a hőmérsékletre kell odafigyelni, máskülönben nem hozható létre működő szerkezet, mert csak így érhető el az óhajtott speciális viszkozitás. A printer lényegében égetőkemenceként funkcionál, 1000 fok felett. Alsóbb részét nagyjából úgy dolgozták ki, mint egy hagyományos nyomtatófejet, amelyen keresztül az üveg kifolyik, lehűl, megkeményedik.
Az eredmény, a nyomatok (és természetesen a hardver, azaz az új printer) egyrészt érdekes ipari alkalmazásokat, másrészt új művészi formákat vetítenek előre. A darabokat a Smithsonian Design Múzeumban állítják ki valamikor ebben az évben.
