FREEDEE BLOG

A 3DP világa sokszor olyan, mint a Vadnyugat. Annyira új, hogy a kezdők gyakran elvesznek benne, nem tudják, hova forduljanak ötleteikkel, mit tegyenek, ha valami rosszul sül el.

A Pinshape közösség rajtuk kíván segíteni a 3DP Design Guide-jával.

Például a következő ingyenes CAD-szoftvereket ajánlják:123D Design, 123D Sculpt+, Blender, Endless Forms, FreeCAD, Onshape, OpenSCAD, Sculptris, Sketchup Make, TinkerCAD. Fizetős designcsomagok közül a ZBrusht, a SolidWorkst, az Autodesk Fusion 360-at, az Autodesk 3DS Max-et és a Rhino-t javasolják. A tervezés és a print közötti munkákra, fájlok .stl-formátummá alakítására stb. négy programot ajánlanak: MeshLab, Meshmixer, Netfabb Basic, Willit 3D Print?

Árképzésre, piacterekre, eladásra szintén hasznos ötleteik vannak.

A Star Trek (Csillagszekerek) Replicator nevű gépezete tárgyakat készített és hasznosított újra. A párhuzam egyértelmű: a kultikus sorozat masinájához a mai világban leginkább a 3D nyomtatók hasonlítanak. Gondoljunk csak arra, hogy a Nemzetközi Űrállomáson is van már 3D printer.

Mindezek tükrében talán nem is meglepő, hogy a NASA, az Amerikai Gépészmérnök Társaság (ASME) és a Csillagok háborúja Star Trek Replicator versenyt hirdetett azzal a céllal, hogy a gyerekek érdeklődését felkeltsék az űrutazás és a 3DP iránt. Élelmiszerekkel kapcsolatos, de nem ehető nyomtatható tárgyakat (evőeszközt, tálakat, tárolókat stb.) kell alkotniuk. Olyanokat, amiket szerintük 2050-ben használhatunk a világűrben.

Ez az ASME harmadik Jövőmérnökök versenye. A 2014. tavaszi elsőn űrben nyomtatható eszközöket, a másodikban szintén printelhető űrkonténert kellett kitalálniuk.

A gyerekek két korosztályban, juniorban és tiniben indulhatnak. A verseny május 1-ig tart, a győztesek New Yorkba utazhatnak, ahol megnézhetik a Légi és Űrhajózási Múzeum Csillagflotta Akadémiáját, tehetnek egy kört az Enterprise-zal, és végig csillagász kalauzolja őket. Titokzatos Star Trek csomagot szintén nyerhetnek. Négy döntős iskolája 3D printert kap, de az elődöntősök keze sem marad üres: a NASA Made in Space programjától kapnak valamit.

A gyerekeket kalandozásra, bátor kezdeményezésekre buzdítják. Egyetlen kritérium, hogy munkájuknak táplálkozásban kell segítenie az űrhajósoknak.

2016-ra többen prognosztizálták, hogy a fémnyomtatás éve lesz. Fémből készülnek a legfontosabb alkatrészek közé tartozó rugók is. Eddig még nem foglalkoztak a nyomtatásukkal, ráadásul rengeteg fajtájuk ismert, és főként CNC-marással készülnek.

A brit Airdale Rugók a szakterület újítójának tűnik. A kliensek elküldik nekik a specifikációkat, pontos óhajukat, és a prototípushoz, tesztekhez felhasználják a 3D nyomtatótechnológiát.

A vásárlónak több printelt prototípust küldenek, aki aztán eldönti, melyik kell neki. A végleges változatot hagyományos eljárással gyártják le, de az egész folyamat bizonyítja, hogy a 3DP-t még egy nem kifejezetten az egyediségéről ismert területen is egyre gyakrabban alkalmazzák.

A 2005-ben alapított brüsszeli Abszolút Ügynökség speciális design- és márkamegoldásokkal kedveskedik fogyasztóinak. Ezek közé tartozott a nyomtatott öntőmintából készített újévi csoki is.

A szöveget saját kalligráfusuk dolgozta ki, majd 3D modellé alakították át, végül a „Boldog Új Évet” csokoládé öntőmintábjáa printelték. Az ajándékokhoz a legfinomabb belga csokikat használták, különféle ízeket küldtek el különféle ügyfeleknek.

A szigorúan kézzel hajtogatott csomagokra egyedi pecsétet is tettek.

Ben, az egylábú papagáj az Oxford grófságbeli Abingdonban él. Születési rendellenessége miatt egyre bizonytalanabbul érezte magát, gyakran vesztette egyensúlyát, alig tudott aludni, és már az etetése is problémásnak bizonyult.

Tulajdonosai megoldást kerestek az állat problémájára, amit végül egy helybéli 3D nyomtatócég formájában találtak meg. A cég felvette a kapcsolatot a szakterület több brit specialistájával, és a papagájnak printeltek egy lábat.

Az első kísérlet nem sikerült, mert Ben lerágta valahogy a nyomtatott lábfejet. Most dolgoznak a másodikon, amiről elmondták, hogy robusztusabb, tartósabb lesz, és Ben is újra tud majd aludni.

A Samsung-leányvállalat SmartThings a jövőbe nézett, és az innováció ütemének növekedését látva, sci-fiszerű 21. századot vázolt fel nyomtatott felhő- és földkarcolókkal, intelligens és dróntechnológiák mindennapokba integrálásával, vízalatti városokkal, s végül a Hold és a Mars gyarmatosításával.

Mesének tűnő, de lehetséges forgatókönyvekről van szó – állítják a tanulmány (Smart Things Future Living Report) szerzői. Egyetemi kutatások, kísérletek, fejlesztőcégek és más techműhelyek projektjeinek figyelembevételével vázolták fel azt a jövőt, amelyben például az Internet of Things (dolgok internete) elterjedésével az okos technológiák központi szerepet játszanak életünkben.

A 3D nyomtatás, amelyet jelenleg legfeljebb kis szériás nyomtatott sorozatgyártásra alkalmaznak, hamarosan teljesen kiforrott technológiává érik, és komoly szerepet tölt be a gyártásban. Masszív felhőkarcolók és a föld belseje felé épülő lakóházak szintén printelhetők lesznek. A robotikával összeházasítva teljes építészeti és gyártófolyamatok kivitelezhetők ember nélkül, amivel jelentősen csökken a balesetveszély. A NASA terveire rímelve, kockázatos környezetekben különösen hasznosak lehetnek a nyomtatórobotok. Nincs szükségük oxigénre, és a Nap is működtetheti őket.

A gyógyászatban újabb 3DP-alkalmazások várhatók, sőt, idővel a diagnosztikához sem lesz szükség humán orvosokra. Ha mégis, akkor akár holografikus formában kommunikálhatunk velük.

Az okostelefon-forradalom az okosotthon-forradalmat és az életminőséget javító sok más „okos” változást készít elő. Házépítésnél és bútorkészítésnél újrahasznosítható anyagokkal is nyomtathatunk nagyobb szerkezeti elemeket, rugalmas és a lakók igényeihez alkalmazkodó falakkal. Étkezésünk szintén átalakul: az internetről híres chefek Michelin-csillagos receptjeit is letölthetjük, majd kiprintelhetjük. Kedvenc süteményeinket például percek alatt elkészíthetjük.

A 2010-ben az építész Becca McCharen által alapított CHROMAT divatház munkáit mindig a csúcstechnológia ihlette meg, transzhumanista motívumoktól a 3D nyomtatásig, az összes darabjukon érezzük az infokom jelenlétét.

A 2016 őszi-téli bemutatóról (LUMINA) 3D szkenneléssel is készítettek anyagot. Az Intel RealSense új verzióját használták hozzá, és a show-t élőben virtuális valóságban (VR) streamelték.

Robert Irwin és Dan Flavin konceptművészek munkája, a LUMINA fényre és színekre vonatkozó elképzeléseik tárgyiasítása. A ruhák biológia és technológia különös kombinációi. A bemutatón a természetből ismert elektrolumineszcenciával kísérleteztek – arról az optikai és elektromos jelenségről van szó, ahol egy anyag fényt bocsát ki elektromos áram vagy elektromos tér hatására. Működött, a virtuális jelenlévők élethűségében élték át a show-t a VR-ben.

A szkennelt anyag egy része a Sketchfab oldalán található meg. A RealSense 3D kamerát hatodik generációs Intel Core m3 processzor által működtetett HP Spectre x2-be integrálták. A szkenneket speciális 3D alkalmazással dolgozták fel, jelenítették meg, majd a Sketchfab-re küldték.

Divat és technológia összekombinálásában a CHROMAT a világ abszolút élbolyához tartozik. Tudják, hogy a jövő ruháihoz egyre inkább 3D technológiákon (3D szkennelés, VR) keresztül férünk hozzá. A katalógusokat valószínűleg VR és AR (kibővített valóság) headsetekkel is meg lehet majd nézni. A ruhákat szintén 3D megoldásokkal szabják viselőjükre.

A CHROMAT nagyon hamar ráérzett ezekre a lehetőségekre, nem véletlenül tartják az első ízig-vérig 21. századi divatháznak.

Az információs technológiai oktatás az utóbbi években rohamos gyorsasággal vált egyre fontosabbá és nem csak az erre fogékony fiatalok képzése során, de mára talán már minden szakma talált kapcsolódási pontokat. Egyre kevesebben kérdőjelezik meg, hogy a programozásnak is be kellene épülnie az alapvető ismereteink közé, és egyre többen látják úgy, hogy a 3D nyomtatásnak is ez az útja. A technológiát az egyetemek mellett már egyik partnerünknél, egy magyar középiskolában is magas szinten hasznosítják.

Az elképzeléseink a szemünk láttára fizikai formát ölthetnek, az eltörött tárgyaink néhány óra alatt pótolhatók, vagy létező tárgyaink digitalizálhatók és akár módosítva sokszorosíthatók. Mindezt relatíve gyorsan és olcsón. Többek között a 3D nyomtatás ezen tulajdonságait tudja kihasználni egy iskola, amely beépíti működésébe a technológiát. Ezekről a lehetőségekről beszélgettünk a kisvárdai Szent László Középiskola pedagógusaival és más érdeklődőkkel.

- A 3D nyomtatás a jövő egyik alapkészségét jelenti, amelynek az útja az oktatásba való beépülésen át vezet. – mondta Simó György, a FreeDee Printing Solutions egyik alapítója. A cégnél, és partnerénél a MakerBotnál, amely a világ egyik vezető 3D nyomtató gyártója, azt gondolják, hogy a következő néhány évben alapvetően átalakul a gyártás és a technológia világa, és ezzel együtt az oktatásé is. A jövő munkáltatóinak a 3D nyomtatás ismerete egy nagyon fontos és keresett készséget fog jelenteni, az oktatásban való felhasználás pedig kiépítheti a hidat az ipari és a lakossági felhasználás között. Ezt az elképzelést a piaci trendek is alátámasztják. A Wohlers Riport előrejelzése szerint a 2014-es 4 milliárd dollárról 2020-ra 21 milliárd dollárra fog nőni az iparág. A Smarttech ennél szerényebb számokat jelez előre, azonban a 3D nyomtatás oktatáson belüli részesedését 2020-ban így is 2,4 milliárd dollárra saccolja.

Magyarországon egyelőre főképp az egyetemek közt találhatunk olyanokat, ahol elkezdték használni, tanítani a forradalmi technológiát. Középiskolai szinten elsőként Kisvárdán, 22 kilométerre az ukrán határtól a Szent László Katolikus Középiskolában integráltak 3D nyomtatókat és szkennereket az oktatásba. - A 3D nyomtatásba való befektetéssel is a gyerekek sikeres egyetemi jövőjét szeretnénk elősegíteni. Emellett spórolunk is az iskolának, mivel a 3D nyomtatóinkkal olyan szemléltető eszközöket nyomtatunk, amelyeknek a bolti ára több tízezres nagyságrendű lehet, viszont mi párszáz forint anyagköltséggel állítjuk elő őket. – magyarázta Kerezsi Béla, az intézmény igazgatója. Az iskola által készített szemléltető eszközök között találhatunk földgömböt, kézcsontvázat, kémcső tartót, DNS láncot és matematikai összefüggéseket magyarázó modelleket is. Emellett azonban már karbantartási munkákra is befogták az eszközöket, amikor egy törött mikrofontartó állványt kellett gyorsan megjavítani. A legizgalmasabb pedig természetesen az, hogy vannak diákok, akik már saját ötleteiket valósítják meg az iskola 3D laborjában.

A FreeDee Printing Solutions abban bízik, hogy ez a szemlélet az ország többi oktatási intézményében is terjedőben lesz. Ebben a szellemben hirdette meg összefogva az amerikai gyártóval a ’MakerBot a tanteremben!’ hazai iskolák közötti pályázatot, mely során 11 darab világszínvonalú 3D nyomtató talál gazdára. A verseny egészen 2016. február 26-ig nyitva áll minden magyarországi oktatási intézmény előtt általános iskolai szinttől a felsőoktatásig. A részvételhez mindössze egy rövid pályázati anyagban arra kell választ adni, hogy mire használnák az iskolában az eszközt és miért épp ők legyenek a szerencsés nyertesek. A teljes kiírás a FreeDee oldalán olvasható.

A pályázat január 25. óta nyitva áll. A beérkezett anyagokból már most látszik, mennyire sok iskola számára egyértelműek a 3D nyomtatás előnyei és a kapcsolódási pontjai a tanítási módszerekkel és az iskola működésével is. A legtöbben nagyon tisztán látják, hogyan alkalmazhatnák az új technológiát szemléltetésre, karbantartásra valamint a gyerekek saját ötleteinek megvalósítására. Külön érdekes, hogy egyelőre a jelentkezőknek több mint a fele általános iskola, így szinte biztos, hogy márciusban meglesz az első olyan magyar általános iskola is, amely bevezeti a 3D nyomtatást a tanmenetébe!

A beszélgetés során néhány idézet is elhangzott az eddig beérkezett pályázatokból, amelynek az egyik legfőbb tanulsága, hogy senki nem gondolja úgy, hogy a 3D nyomtatókat csak az IT beállítottságú pedagógusok vennék igénybe. „Egészen biztos vagyok abban, hogy a 3D nyomtatót nem csak az informatikát tanító kollégák használnák, hanem a többi pedagógus, például a természettudományokat tanító tanárok is jól tudnák használni a tananyagok illusztrálására. Fontos segítség lehetne ez abban, hogy a gyerekek jobban megértsék az adott dolog belső szerkezetét, esetleg működésének folyamatába is jobban belelátnának. Én, mint, technika tanár nagyon jól tudnám használni olyan technikai szerkezetek bemutatására, amelyeket nincs (és nem is lesz) módom beszerezni.” „A 3D nyomtatót egyszerre szeretnénk közvetlenül az oktatásban és az oktatási anyagok előállítására használni. Például a kémiaórákon szükségünk lenne szemléltető atommodellekre, amelyek tervezése során a diákok egyszerre mélyülnek el a kémia és az informatika világában.”

Sokan kiemelik azt is, hogy a 3D nyomtató segítségével jobban fel tudnák kelteni a gyermekek érdeklődését, a tanulók motiváltabbak és lelkesebbek lennének. „A rajzórák és szakkörök tevékenységei közül is azok a legkedveltebbek, amik önálló alkotó munka során valamilyen kézzel fogható objektumot eredményeznek. A tanulók motiváltabbak ha manuális tevékenységet végezhetnek, aminek során közvetlen fizikai tapasztalatokat is szerezhetnek a feldolgozott témával kapcsolatban. Nagyon kedvelik a kísérleteket.” „A „kézzel foghatóság” élményszerűvé tenné számos tantárgy anyagának elsajátítását. Ez a technika új tanítási, új tanulási lehetőségeket kínál.”

A legtöbb intézmény tudja, hogy a jövőre készíti fel a gyermekeket és szeretné ennek megfelelően modernizálni az eszköztárát, hogy a fiataloknak fogalma legyen arról, ami várja őket majd, ha kikerülnek az iskolapadból. „A XXI. században szálfűrésszel bíbelődünk, és papírmunkákat kasírozunk. Ezt is kedvelik a tanulók, mert szeretik a manuális tevékenységet, közben azonban nem ismerik meg azt, és nem is hallanak arról, ami rájuk vár.”

A FreeDee bízik abban, hogy a magyar kormány is mihamarabb felismeri a szükséget és a lehetőséget, ami az additív technológiába való befektetésben rejtőzik. Ha létrejönne egy olyan program, amely a hazai iskolákat 3D nyomtatókkal szereli fel, akkor végre az élvonalban csatlakoznánk be egy forradalmi technológia előretörésének folyamatába olyan innovatív nemzetek mellé, mint az USA, Németország vagy Szingapúr, ezzel óriási tudásbeli előnyhöz juttatva a felnövekvő nemzedéket. A 3D nyomtatásban ott a jövő, a technológia ismerete olyan tudást jelenthet a diákoknak, amely a 21. század munkaadóinak különösen fontos lehet.

Az utóbbi évek és talán „minden idők” egyik legizgalmasabb, legígéretesebb felfedezett anyaga a grafén, az egyetlen atom vastagságú grafitréteg: mechanikai, hő-, vezető- és egyéb tulajdonságai egyaránt kiválóak, nem véletlenül tartják a közeljövő nagy technológiai reménységének.

A grafén aerogél a világ talán legkönnyebb matériája, tömege a levegő hetedrésze. Csakhogy ezek a remek paraméterek főként a grafén eredeti 2D anyagösszetételére vonatkoznak, és 3D-ben kevésbé érvényesülnek.

Eddig legalábbis így volt.

A Santa Cruzi Kalifornia Egyetem és a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium kutatói viszont addig kísérleteztek 3D nyomtatótechnológiákkal, amíg a mechanikus jegyek integritásának megőrzésével a remek tulajdonságokat is sikerült 3D-be „átmenekíteniük.”

Grafénkompozit aerogéljüket (3D-GCA) sikeresen tesztelték, és ez a tény idővel komoly hatással lehet a nyomtatóanyagok fejlődésére.

Különleges „last minute” kollekcióval készült a MyMiniFactory a tegnapi Valentin-napra: az érdeklődő 73 nyomtatható darabból dönthette el, melyikkel lepi meg szíve választottját.

A costa ricai Esteban Pacheco designer pedig a matematikából ismert Voronoi diagramokhoz hasonló, szívalakú dísszel rukkolt elő a jeles napra. Ezt a stílust a 3D nyomtatás előtt nehéz volt alkalmazni, a technológia viszont könnyebbé tette ilyen jellegű formák előállítását.