FREEDEE BLOG

Eladhatják a német Concept Laser ipari 3D nyomtatógyártót, és állítólag máris több potenciális vásárló jelentkezett. Az esetleges üzlet 600 millió euró körüli összeg lehet.

A Kerstin és Frank Herzog által 2000-ben alapított Concept Lasert az egyik leginnovatívabb vállalatnak tartják a 3D nyomtatás világában. Szabadalmaztatott LaserCUSING rétegező-technológiájával és felsőkategóriás ipari printereivel különösen az utóbbi években ért el komoly sikereket. A cég nemrég jelentette be, hogy eladások és új megrendelések tekintetében 2015 volt az eddigi legerősebb évük.

2016 első félévében 88 százalékkal több bevételt generáltak, mint 2015 azonos időszakában, azaz a sikertörténet folytatódik. A cég naprakész fémnyomtató rendszerei iránt érdeklődő repülőgép-ipari és egészségügyi megrendelőkkel a jövő is bíztató.

Az érdeklődök között magánbefektetői társaságok és techvállalatok is vannak, de egyelőre nem lehet tudni, hogy kik, anonimitásukat az üzlet nyélbeütéséig igyekeznek megőrizni.

Év végéig – kiszivárgott információk alapján – a cég „A jövő additív gyártóüzeme” elképzelését tükröző újabb Concept Laser nyomtatórendszer várható. Önálló feldolgozó-állomásokból állna, 400x400x400 köbmilliméteres építési térrel, többlézeres technológiát használó rendszerekkel, rendszerenként 1-4 lézerrel. Az új termék hatékonyabbá és gazdaságosabbá teheti fém-alkatrészek automatizált sorozatgyártását.

A flamand 3DP-szolgáltató Materialise augusztus 17-én jelentette be, hogy a Jövő Gyára projekten együttműködik Tajvan legnagyobb 3DP kutatóintézetével, az Ipari Technológiai Kutatóintézettel (ITRI). Utóbbi használhatja a Materialise 3DP szoftvereit (Magics, Streamics, Processor).

Az 1990-ben alapított Materialise elsősorban additív gyártógépek adattranszferével kapcsolatos k+f tevékenységéről ismert. Ipari szoftvercsomagja adat-előkészítő és tervoptimalizáló eszközöket, a 3DP-t gyártókörnyezetbe integráló, a gyártók által használt gépeket vezérlő programokat tartalmaz. Alkalmazások és printerek közötti „hidak.”

Az ITRI régóta dolgoz ki 3D fémnyomtatás-megoldásokat. 2015-ben készült el Tajvan első fémprinterével, a gépnek fontos szerep jut a Jövő gyárában, viszont a széleskörű használathoz és a kiváló minőséghez megfelelő szoftverek kellenek. Ezért működik együtt a 3DP szektor két meghatározó szereplője.

Különleges kunyhót készítettek Amszterdam egyik ipari negyedében a DUS Architects holland építészei. A csatornára néző 8 négyzetméteres kunyhóval azt akarták szemléltetni, hogy természeti vagy más katasztrófa esetén hogyan lehet gyorsan kivitelezni valamilyen ideiglenes megoldást, és azonnal elszállásolni a rászorulókat.

A teljes egészében bioműanyagból nyomtatott Városi Kunyhó lényegében egy miniház tornáccal és pici belső lakóterülettel, amelyben ágy is elfér. Ugyan bent is lenne hely fürdőalkalmatosságnak, de higiéniai szempontból a szintén printelt kád kintre került, ami esetleg eltántoríthatja a szégyenlősebb látogatókat. A fogyasztói termékeket gyártó Henkellel közösen fejlesztett műanyag újrahasznosítható, azaz későbbi épületeknél is dolgozhatnak vele.

A cég már több 3DP projektet kivitelezett: homlokzatot egy EU-épületre, és hamarosan befejezi a 2013-ban kezdett csatornaházat is. A Városi Kunyhó kicsit más: a minimális, de fenntartható élettér kialakításával válaszolnak, kínálnak kivitelezhető megoldást a nagyvárosok lakásproblémáira, átmeneti szállást hajléktalanoknak. A stílussal nem sokat foglalkoztak, a tervezésnél a külső és belső tér közötti organikus kapcsolat foglalkoztatta az építészeket.

A DUS Architects rövid időre ki is adja a kunyhót.

Dél-Afrika Tudomány és Technológia Minisztériuma (DST) additív gyártási stratégiát dolgozott ki. Lényege, hogy egyrészt új gyártótechnológiákat honosítsanak meg, másrészt hogy az ország felkerüljön a 3D nyomtatás világtérképére. Nem ez az első próbálkozás – Dél-Afrika két évtizede invesztál a technológiába, a közszféra pedig 2014 óta is 24,75 millió amerikai dollárnak megfelelő összeget fektetett 3DP k+f-be. Az új stratégia részeként a DST 2,12 millióval támogat egy együttműködés-alapú k+f programot.

Garth Williams a DST fejlett gyártás csoportjának igazgatója a negyedik ipari forradalmi központi részeként beszél a 3DP-ről. Nemcsak prototípuskészítéshez és termékfejlesztéshez hasznos, hanem a ugyanúgy digitális technológia, mint a forradalom többi ága: big data, ipari dolgok internete, cyberbiztonság, autonóm és együttműködő robotok, kiterjesztett valóság (AR).

A program titán orvosi implantátumok, repülőgép-alkatrészek és a polimer-anyagok további fejlődésére fókuszál, de a 3DP különféle szektorokban való elfogadását is promótálja. Bíznak benne, hogy az additív technológiák a hagyományos gyártószektorra is pozitív hatással lesznek: rövidül az előállítási idő, bonyolultabb szerkezetek dolgozhatók ki részekhez, kötetlenebb a tervezés stb.

A programban több felsőoktatási intézmény vesz részt.

A világ legígéretesebb 3D fémnyomtatás úttörője, a területtel évtizedek óta foglalkozó, 1989-ben alapított német EOS folyamatosan emeli a tétet. Közvetlen fém lézerszinterező (DMLS) printereivel eddig is vezető szerepet töltött be, de a cég zászlóshajója címre joggal pályázó következő géppel valószínűleg az összes vetélytárs látótávolságán kívülre kerül.

Az EOS M400-4 gépet, a jelenlegi legnagyobb és leggyorsabb DLMS-printert két hét múlva mutatják be Chicagóban. A quad-lézer rendszeren alapuló ultragyors rendszer egymástól független négy lézerrel dolgozik, azaz szimultán készít el négy részt. A gép gyorsaságban és minőségben egyaránt új szintre emeli az ipari fémgyártást.

A cég egy éve, az M-100 megjelenésével kezdett el kisebb méretű darabokkal foglalkozni, ezzel a céllal, a 3DP világában teljesen szokatlan kisléptékű szériagyártásra fejlesztette az olcsóbb DLMS printert. Az új gép viszont pont az ellenkező, a termelékenység határait feszegető irány. Az M290 óriási siker volt, de az M400-4 négy lézerével négyszer termelékenyebb.

Emellett más újdonságokat is beiktattak: a gáz intelligens elosztásával nem keveredik össze a lézerekkel, míg az újracirkuláló szűrőrendszer a működési időt és a költségeket csökkenti. Szoftverszinten szintén javítottak az eddigieken.

A printert ugyan csak két hét múlva mutatják be, de a Siemens személyében az EOS máris talált komoly partnert.  

A Guinness-rekordok alkalmi olvasója egy évtizede még aligha értette volna, mi az a legnagyobb tömör 3D nyomat. Manapság viszont egyre gyakrabban találkozik 3DP világcsúcsokkal, és egyre kevesebben vannak, akik ne tudnák, miről van szó.

Az amerikai Oak Ridge Nemzeti Laboratórium (ORNL) és a Boeing a Boeing 777 sugárhajtású repülőgép gyártásához nyomtatott (teljes egészében digitálisan előállított) eszközt, ipari autokláv szerkezetet, amelyet tegnap mértek le hitelesen. (Az autoklávok eredetileg nagy nyomáson működő, álló vagy fekvő kivitelű, mechanikusan vagy gőzzel kavart, gőzzel fűtött, zárt tartályformájú készülékek.)

A szerkezettel a gyártási költség és az energiafelhasználás egyaránt csökkenthető. A Labor és a Boeing egyébként soha sem foglalkozott azzal, hogy világcsúcsot állítson fel. A szénszállal és hőre lágyuló ABS műanyaggal való nyomtatás 30 óráig tartott.

Maga a nyomat 5,334 méter hosszú, 1,676 méter széles, 0,4572 méter magas, nagyjából 750 kilogramm, és meghaladja a minimálisan megkövetelt 0,3 köbmétert.  

A japán autógyártó Daihatsu és a Stratasys tavaly jelentette be, hogy klienseik megtervezhetik és összeállíthatják a Copen autó külső paneljeit. Nemrég pedig közölték, hogy kész és hamarosan tesztelik a nagyléptékű személyre-szabást végző rendszert.

Az Effect Skins különféle mintákban és színekben létezik, összesen 15 geometrikus és keverék-mintázat, illetve tíz szín közül lehet választani. A vezetők változó ízlésük szerint szerelhetik össze és szét a paneleket. A panelek terve a projektben közreműködő designerek munkája.

Az autó színcseréje két hétig tart, ami komoly előrelépés, ha belegondolunk, hogy hagyományos eljárással két-három hónap az egész folyamat. Ráadásul a vevők újratervezhetik a külső paneleket, azaz a Copen vezetői elmondhatják, hogy saját maguk dolgozták ki autójuk fizimiskáját.

A Copen elülső és hátsó lökhárítója és sárvédője összeszerelésre kész. A nyomtatást a Stratasys Fortus Production gépén végezték. A panelekhez tartós és UV-ellenálló hőre lágyuló műanyagot használnak.

Az Effect Skins tesztelését követően 2017 elején kerül használatra, azaz a japán Copen tulajdonosok 2017-től autójuk külső paneljét is megtervezhetik.

Detroitban és környékén a kereskedelmi és ipari 3DP cég EnvisionTEC egyre inkább a szakterület első számú innovációs motorjává, a helyi 3DP-piac főszereplőjévé válik.

A Dearborn (Michigan állam) székhelyű, Los Angelesben, Montrealban és Kijevben is részlegeket üzemeltető vállalat már nemcsak szűkebb pátriájában, hanem az egész világon ismert, az alkalmazottak száma is folyamatosan nő.

A céget a gyerekként Michigan államba érkező Ali Siblani libanoni emigráns alapította, sikereit változatos 3D printer kínálatának köszönheti. A medicinától a sportcuccokig több területet lefed.

Jelenleg egy potenciálisan forradalmi eljáráson dolgoznak, amellyel nyomtatott szénszál-alkatrészek készíthetők légi-ipari alkalmazásokhoz. Összességében 40 különféle 3D nyomtatórendszerük és 120 szabadalmuk van.

Ipari felhasználók eddig igyekeztek elkerülni a nem túl tartós műanyagokat. Változhat a helyzet, mert az MIT és a Szingapúri Technológia és Design Egyetem kutatói eredeti printelt formájukra „emlékező” nyomtatható hőérzékeny polimer anyagokat fejlesztettek. Extrém nyomás, használhatatlan formává hajlítás esetén sem veszítik el ezt a képességüket. El kell érniük egy adott hőmérsékletet, és másodpercek alatt visszaugranak eredeti formájukba.

Nagyon komoly, a 3D nyomtatás alkalmazási lehetőségeit jócskán kibővítő újításról van szó. A kutatók már kontrollált gyógyszeradagolásban és napelemek összehangolásában gondolkodnak. Lényegében 4D nyomtatásról van szó – a 3D printelt funkcionális anyag bizonyos feltételek mellett különféle formákká képes átalakulni.

A programozható anyagok például a napelemeket a Nap felé fordító, gyógyszer-kapszulákat megfelelő testhőmérsékleten aktiváló puha aktuátorokhoz stb. használhatók fel. A hő mellett fényre és elektromosságra adott reakciójukat is vizsgálják.

A hagyományos 3D nyomtatás nem volt ideális ezekhez az anyagokhoz, így a kutatóknak új 3DP megoldást kellett kitalálniuk hozzá – a mikro-sztereolitográfiát. Rétegről rétegre fénnyel nyomtatnak, a félvezető iparban gyártott nagyon magas felbontású lencséket használnak hozzá. Ezzel a nyomtatótechnológiával az emberi hajszál átmérőjének mérettartományában is képesek bonyolult részleteket kidolgozni vele.

A 3D nyomtatóipar gyorsan fejlődik, az előrejelzések is pozitívak, a két óriáscég, a Stratasys és a 3D Systems viszont problémákkal küszköd. Előbbi júliusban be is jelentette, hogy a jövőben a 3DP tömegtermelésre összpontosít. Most pedig bemutatta, mi is lehet majd a következőgenerációs 3D nyomtatás – szakítás a hagyományos háromtengelyes gyártóparadigmával, és a vele járó limitált munkatérrel.

A cég két új gépe, a mindenféle méretkorlátot felszámoló Infinite-Build és a precízebb, kisebb, funkcionálisabb alkatrészekre és (mint a névből kiderül) főként kompozit anyagokra kitalált nyolctengelyes Robotic Composite jelenthetik a paradigmaváltást.

Mindkettőt a repülőgépipar és az autóipari 3D nyomtatás kiszolgálására szánják. Egyelőre megvalósíthatósági példáikon dolgoznak, de a potenciál megvan bennük, hogy kezeljék az ipari nyomtatás kihívásait. A koncepció lényege, hogy rugalmasabbá és többirányúvá kell tenni az additív gyártást.

A szemléletváltás jegyében a Stratasys a desktop 3D nyomtatás után ismét az ipari alkalmazásokra összpontosít. Mindkét új rendszer ezt a váltást szemlélteti. A két új partner neve úgyszintén: a hamarosan a hardver alkalmazásaival próbálkozó Boeing, Ford.

Mellettük persze más iparágakban is gondolkoznak – a cég az olaj és gáz-, az orvosi és más szektorokban is meg akarja honosítani a 3D nyomtatást. Elsősorban olyan területeken, ahol nagy mennyiségben használnak kompozit anyagokból készült erős, komplex és könnyű szerkezeteket.