Ipari felhasználók eddig igyekeztek elkerülni a nem túl tartós műanyagokat. Változhat a helyzet, mert az MIT és a Szingapúri Technológia és Design Egyetem kutatói eredeti printelt formájukra „emlékező” nyomtatható hőérzékeny polimer anyagokat fejlesztettek. Extrém nyomás, használhatatlan formává hajlítás esetén sem veszítik el ezt a képességüket. El kell érniük egy adott hőmérsékletet, és másodpercek alatt visszaugranak eredeti formájukba.
Nagyon komoly, a 3D nyomtatás alkalmazási lehetőségeit jócskán kibővítő újításról van szó. A kutatók már kontrollált gyógyszeradagolásban és napelemek összehangolásában gondolkodnak. Lényegében 4D nyomtatásról van szó – a 3D printelt funkcionális anyag bizonyos feltételek mellett különféle formákká képes átalakulni.
A programozható anyagok például a napelemeket a Nap felé fordító, gyógyszer-kapszulákat megfelelő testhőmérsékleten aktiváló puha aktuátorokhoz stb. használhatók fel. A hő mellett fényre és elektromosságra adott reakciójukat is vizsgálják.
A hagyományos 3D nyomtatás nem volt ideális ezekhez az anyagokhoz, így a kutatóknak új 3DP megoldást kellett kitalálniuk hozzá – a mikro-sztereolitográfiát. Rétegről rétegre fénnyel nyomtatnak, a félvezető iparban gyártott nagyon magas felbontású lencséket használnak hozzá. Ezzel a nyomtatótechnológiával az emberi hajszál átmérőjének mérettartományában is képesek bonyolult részleteket kidolgozni vele.
