FREEDEE BLOG

A dél-koreai 3DP gyártó Rokit februárban mutatta be szövettervezésre és biomedikális kutatásokra fejlesztett, sejtszerkezeteket „biotintával” organikus szövetté formáló Edison Invivo printert.

A cég legújabb gépét, a Rokit Invivo-t, egy többféleképpen felhasználható hibrid bio 3D nyomtatót a londoni iMakr rendezésű Digital Show-n mutatják be szeptember 30-án. Nagyon sokoldalú bioprinternek tervezték, háromféle fúvókával – extrúder, mechanikus és pneumatikus elosztó –, amelyek közül bármelyik kettő szimultán működtethető.

Az Edison Invivo-n alapuló Rokit Invivo is számos (egzotikus hangzású) anyaggal dolgozik: PLGA, PCL, PLLA, hidrogél sejtkeverékekkel, kollagén, alginát, fibroint stb. Újdonsága abban áll, hogy az előnyöket integráló hibridmegoldások is kivitelezhetők vele. Néhány adat. steril környezet, mínusz 4-től 80 fokig szabályozható hőmérséklet, előremelegíthető biotinta, Android OS érintőképernyő stb.

A desktop 3D nyomtatás holland úttörője, az Ultimaker 15 millió euró hiteltámogatást kapott a Luxemburg-székhelyű Európai Befektetési Banktól. Az összeget elsősorban kutatási projektekre használják, illetve a 2017 közepéig tartó időszakig, amikor még komolyabb összegű befektetés várható.

Úgy tűnik, az Ultimaker valóban meghódítja a desktop 3DP világát.

Új fejezet nyílik a 2011-ben alapított holland cég sikertörténetében. Nyílt forrású RepRap gépekben gondolkodó három barát indította, és nagyon hamar komoly kereslet mutatkozott nyílt hardveres megoldásaik iránt. Idővel alig bírták, annyi printerre volt megrendelés, de mindezzel együtt ma, több mint 200 alkalmazottal is ragaszkodnak a cég filozófiáját meglapozó nyílt forráshoz, amely lehetővé teszi a gépek „csináld magad” (DIY) szellemben történő külsős tökéletesítését.

A piaci szegmensében létező 3D nyomtatók 25 százaléka Ultimaker-termék, a hardver része a Volkswagen, az Airbus, a Tesla és az Apple workshopjainak is. A cég 2015-ös forgalma 30 millió euró körül mozgott.

A hardver ugyan tökéletes otthoni használatra, az eladott printerek 70 százalékát mégis vállalatok, 20-at pedig intézmények (Harvard, Yale, Delfti Műszaki Egyetem stb.) vásárolták meg. A hollandiai Zaltbommel mellett, az amerikai piacot megcélozva, Bostonban is létesítettek gyártórészleget.

Sikerük és klienskörük elég volt az Európai Befektetési Bank figyelmének felkeltésére. Innovatív tevékenységük egyértelműen összhangban áll a bank befektetési filozófiájával, szakpolitikai célkitűzéseiknek megfelelő projektek támogatásával.

Az összeget elsősorban az Ultimaker egyedi kutatási projektjeihez, professzionális kliensekre „szabott” termékek gyors fejlesztésére, például nyomtatófejek minőségének javítására, a projektek maximum fél éven belüli kivitelezésére használják fel.

Az Ultimaker gépek - „a világ legnépszerűbb open source nyomtatóinak” - hazai forgalmazója a FreeDee Printing Solutions.

A 3D nyomtatás lehetőségei napról napra bővülnek, egyetlen probléma, hogy a hype miatt kívülállók hajlamosak összekeverni 2026-tal a jelent. Az egyik legérintettebb terület a medicina és az egészségügy, például a fogászat, ahol „csendes forradalom” megy végbe a szakértők szerint.

Implantátumokat nem is olyan régen még lényegében „szabadkézzel” ültetett be a fogorvos a szken alapján. Maga döntötte el, hogy lényegében hova is fúr, esetleg útmutató alapján dolgozott, és találta meg a pontos helyet. A költségek is magasak voltak, egy fúrási útmutató például 350 dollár.

Az olyan hozzáférhető és pontos 3D nyomtatóknak hála, mint az FDA pecséttel rendelkező, orvosi célú alapanyaggal dolgozó Form 2 SLA 3D nyomtató, minden megváltozik, 15 dollár alá levihető az útmutató ára. Reggel leszkennelik a páciens állkapcsát, az útmutatóhoz elkészítik a digitális fájlt, napközben kinyomtatják, és még aznap kivitelezhető a beavatkozás. Összességében 90 százalékkal rövidül le az idő, sokkal jobb a minőség, biztonságosabb az egész. Mivel a fogorvos kevesebbet időzik a sebészi beavatkozással, többet tud konzultálni pácienseivel.

Az 3DP fogászati alkalmazásai nem annyira látványosak, mint a bioprintelt szövetek, vagy lakóházak, robotok, viszont a technológia hatása óriási, hatékonyabb a munka, elviselhetőbb a szájsebészeti stb. beavatkozás.

Ezért beszélnek csendes forradalomról.

A chicagói Nemzetközi Gyártástechnológiai Show 2016-on az április óta 3D Systems ügyvezető igazgató, Vyomesh Joshi ismertette a cég stratégiaváltását – lényege, hogy a gyors prototípuskészítésről végfelhasználói termékekre, a desktop világról lépésről lépésre az ipari piacra állnak át.

A prototípuskészítés változatlanul fontos lesz, a fókusz viszont áttevődik az ipari alkalmazásokra, termelésre. Joshi két-három év alatt akarja megvalósítani a tervet, és elmondása szerint rendelkezésükre áll a cég növekedését, emelkedő bevételeket biztosító – gyártásra kész 3D nyomtatórendszerekből álló – technológia.

A váltást személy- és partnercserék vezették be, például a szoftveróriás PTC-vel dolgoznak ezentúl együtt, a 3D Systems 3D Sprint szoftverfejlesztői csomagját a PTC csúcstermékébe, a Creo CAD-platformba integrálják. A Creo-felhasználók gördülékenyebben dolgozhatnak, és tisztábban átláthatják a tervezéstől nyomtatásig tartó folyamatot. A több együttműködés egyébként is az új irány része.

A Figure 4 moduláris sztereolitográfiai (SLA) gyártórendszer, valamint közvetlen fémnyomtatáshoz (DMP) fejlesztett, azt leegyszerűsítő „minden egyben” 3DXpert szoftver szintén az új koncepció jegyében fogantak.

Az irányváltást alátámasztja, hogy a 3DP ipari hasznosításába olyan világmárkák is bekapcsolódtak, mint például a GE vagy a Lufthansa Technik.

A kerámianyomtatók zömével kerámiákat, művész munkákat printelnek. A szibériai Tomszki Állami Egyetem tudósai által kidolgozott új kerámianyomtató módszerrel viszont más alkalmazási területek előtt is megnyílik a kapu: elektronika, energetika, vegyipar, védelmi és légjármű-ipar.

A gép ugyanolyan masszív kerámiaszerkezeteket hoz létre, mint az acél és színesfémek erős ötvözetei, vagy más fémötvözetek. A legyártott kerámiarészeket űrhajókhoz, meghajtó rendszerekhez, chipekhez stb. használhatják védőpanelként.

Míg a hagyományos fröccsöntéssel készült kerámiák konfigurációja és szerkezete is a technológia korlátaiba ütközött, addig 3D nyomtatással drasztikusan bővültek a lehetőségek. De az új gép a többi kerámiaprinterhez képest is komoly előrelépés, mert azokkal csak lyukacsos és nem hosszan tartós darabok nyomtathatók. A szibériai fejlesztéssel elvileg bármilyen forma kivitelezhető.

A nyílt forrású szoftver (OSS) és a Creative Commons licencek ugyan a 3DP ipar részévé váltak, szakértők viszont figyelmeztetnek: egyszerűen nem felelnek meg egy csomó feltételnek, és súlyos problémákat okozhatnak.

Michael Weinburg, az amerikai Nyílt Forrású Hardverszövetség elnöke rengeteget foglalkozik 3D nyomtatással, blogján többször írt már a Shapeways-zel kapcsolatos szerzői jogi kérdésekről, legutoljára pedig a Creative Commons és a nyílt forrású szoftvermozgalom sikerének költségeiről elmélkedett.

A 3D nyomtatás fejlődésével, mivel a végterméket otthon vagy a legközelebbi 3DP szolgáltatónál is kinyomtathatjuk, a szellemi tulajdonjog rendkívül bonyolult kérdéskörré válik. A legújabb, immáron negyedik ipari forradalomhoz új törvények és szabályozás is kellene, mert a megváltozott jogviszonyokat egyelőre senki nem látja át teljesen. Weinburg viszont biztos, hogy a nyílt forrás és a Creative Commons – amelyen sok online 3DP adattár, piactér stb. alapul – nem felelnek meg az új elvárásoknak. Sok tervező örül, hogy megosztja munkáját, sok cég viszont annak örül, hogy ezeket a munkákat kereskedelmi termékekké alakítja át. A jelenlegi törvények alapján a cégnek még az alkotó nevét sem kell feltüntetnie, fizetni pedig pláne nem kell neki… A nyílt forrású világban komoly felháborodást váltott ki pár eset. És a helyzet csak rosszabbodik, egyes vállalatok minden k+f tevékenység nélkül használhatják designerek munkáit, tevékenységük törvényes, és csak rajtuk múlik, hogy értesítik-e az alkotót, busás profit esetén csurran-csöppen-e neki valami.

Az OSS és a Creative Commons licenceket sem az ilyen helyzetekre találták ki. Nyílt forrású hardverprojektek egyes speciális részei jogvédettek, 3D printelt tárgyakra érvényesek a legelemibb szellemi jogok, de sok tárgyra semmiféle jog nem vonatkozik. Néhány apró változtatással pedig elérhető, hogy hiába ugyanaz a tárgy, mégis más… Az is előfordul, hogy egy designer munkájába integrál nyílt forrásúnak vélt anyagokat, majd kiderül, hogy mégsem voltak teljesen azok, aztán jön valahonnan egy felszólítás…

A Melbourne Egyetem nemrég indított egy 3D nyomtatás-honlapot, jogokról és felelősségről, amelyen bőségesen foglalkoznak a szellemi jogokkal is. Az anyagok bevezetőként, használati utasításként is kezelhetők.

Mivel egy 3D nyomtató akár okostelefonról is meghackelhető, ideje lenne a jogi szabályozást szinkronba hozni a negyedik ipari forradalom jelenvalóságával. Addig viszont maradnak a mostani állapotok.

A harmincnál több leányvállalattal rendelkező, kb. 25 ezer személyt alkalmazó Lufthansa Technik csoport a repülőgép-technológia szolgáltatások egyik világvezető cége. Kereskedelmi gépek, gépalkatrészek, motorok javításával, karbantartásával stb. foglalkoznak.

A 3D nyomtatást eddig is használták, de a GE Aviation-nel közösen tervezett EOState MeltPool rendszer megvásárlása a legnagyobb értékű üzlet lehet a 3DP eddigi történetében.

A csúcskategóriás additív gyártótechnológiáiról ismert EOS M 290 közvetlen fém lézer szinterező (DMLS) gépét bővítő EOState MeltPool a legapróbb részletekig, rétegekig, pontokig lehetővé teszi a folyamat automatizált és intelligens monitorozását, a nyomtatást pedig az adott rész belsejéből láttatja.

A Lufthansa Technik lesz a rendszer első vásárlója.

A KLM és a Heineken kitalálta, hogyan szolgáljanak fel frissen csapolt sört a légitársaság járatain. Egyelőre nem minden járaton, és nem is minden osztályon, hanem csak egyes járatok business class utasai csillapíthatják szomjukat csapolt Heinekennel.

A szolgáltatás premierjére az augusztus 31. Amszterdam-Curacao járaton került sor. Többezer méter magasban biztonságosan működő csapos-kocsit kellett kitalálni hozzá.

A csapos-rendszerek hagyományosan szén-dioxiddal generált nyomással érik el, hogy folyjon a sör, széndioxid-patronok viszont biztonsági okokból nincsenek engedélyezve repülőgépeken. Hosszas kutatást követően végül alternatív módszert találtak ki, mégpedig a széndioxid helyett légnyomással működő BrewLock nevű guruló sörcsapot. A speciálisan tervezett részek kivitelezéséhez 3D nyomtatást is használtak.

„Mindig jellegzetes holland termékeket szeretnénk, amelyekkel meg lehet minket különböztetni más légitársaságoktól” – nyilatkozta Miriam Kartman, a KLM egyik vezetője.

A sör állítólag ugyanolyan jó minőségű, mintha valamelyik amszterdami kocsmában innánk. Ráadásul ugyanolyan hideg is. Ezt a csap közvetlen felszállás előtti hűtésével érik el. Elterjedésére azonban várni kell – a rendszer nyomtatása bonyolult és költséges, úgyhogy egy ideig változatlanul csak egyes járatok business class utasai iszogathatnak repülőn friss csapolt sör.

A 3D bionyomtatás vezetőcége, az Organovo bejelentette legújabb termékét, az ExVive Emberi Vesét. A bejelentés hatására a vállalat részvényei 7 százalékkal nőttek.

A nyomtatott csőmodellel kutatók és kliensek pontosabban tudják tanulmányozni gyógyszerek és gyógymódok hatását az emberi vesére, új felfedezések és készítmények fejlesztése előtt nyithatja meg a kapukat. A bemutatók során kiderült, hogy a klinikát megelőző teszteknél rendkívül hasznos lehet. A bioprintelt szöveteiről ismert Organovo már több megrendelést kapott.

A cég toxikológiai panelben is részt vesz, az egyikben a világ 25 csúcskategóriás nemzetközi gyógyszeripari vállalata mellett (amelyek közül egyiket sem nevezték meg).

A 3D nyomtatás rengeteg előnye mellett hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy minden más számítógépes rendszerhez hasonlóan a printerek is megtámadhatók. Ha csak egy 3D modell kell a cégtermék másolatához, miért ne jutna rossz-szándékú személyek eszébe, hogy eltulajdonítsák?

A Buffalo Egyetemen tanító Wenyao Xu – demonstrációs célból – sokat próbálkozott a 3DP ökoszisztéma megtámadásával, és rá is jött a hogyanra. Nyomot sem hagy, és csak egy egyszerű okostelefon kell hozzá.

„Sok cég 3D nyomtatással akarja forradalmasítani üzleti tevékenységét, viszont biztonsági szempontból találunk még a szellemi tulajdont védtelenül hagyó ismeretlen tényezőket ezekkel a gépekkel kapcsolatban” – nyilatkozta.

Léteznek védelmi mechanizmusok – titkosítás, vízjel, egyszerű riasztórendszer stb. –, de ezek főként a nyers erővel, és nem kifinomult támadásokkal szemben hatékonyak. Xu be is mutatta, hogy kijátszhatók.

Úgy programozta át az okostelefont, hogy mérje a nyomtató által munka közben sugárzott akusztikus és elektromágneses hullámokat. Viszonylag egyszerű szoftverrel fejtette vissza a nyomtató fúvókájának mindenkori térbeli pozícióját, és komplett termékeket „térképezett fel.”

A módszer még nem tökéletes. Ha az okostelefon csak 20 centire van a géptől, 94 százalékos, bonyolult orvosi és járműszerkezeteknél pedig 90 százalékos eredményességgel működik. A távolság növelésével csökkennek a számok: 30 centinél 87, 40-nél 66 százalék pontosan funkcionál.

A számok viszont elég kecsegtetőek ahhoz, hogy felbátorítsanak ipari kémeket. Az okostelefonokat persze ki is lehetne tiltani kényes területekről, csakhogy a „hozd be a saját készüléked” (BYOD) tendencia erősödésével pont nem ebbe az irányba tart a vállalati munkakultúra.

A távolság mellett az elektromágneses hullámok a kritikus pont. Ha a printert megfelelő távolságban, elektromágneses és akusztikus védelem alatt tartjuk, elvileg lehetetlen megtámadni. A nyomtatási sebesség növekedése sem kedvez az okostelefonos trükközésnek, mert sokkal nehezebb a printerfej pontos bemérése. Szoftveralapú megoldásokkal változtatható a nyomtatási sebesség, a printer jeleinek kódolására pedig vállalatok saját elektromágneses és akusztikus interferencia-mintákat dolgozhatnak ki.

A gépek sokféle módon megvédhetők speciális támadásoktól, Xu viszont nagyon egyszerű módszert dolgozott ki, nyomot sem hagy vele, ami azért nyugtalanító. Plusz ő sem vett figyelembe minden belépési pontot. Azaz már gépgyártás előtt alaposan át kell gondolni a 3D nyomtatás biztonsági kihívásait.