FREEDEE BLOG

Szingapúr három helyi egyetem közreműködésével 2015-ben indította el az ország 3DP infrastrultúrájának kiépítését támogató Nemzeti Additív Gyártásinnováció Klasztert (NAMIC). Egy friss beszámolóból kiderül, hogy a klaszter másfél év alatt komoly hatással volt a szektorra: majdnem 400 helyi és nemzetközi céget segített DP technológiák üzleti tevékenységükbe integrálásában. 39, üzleti és akadémiai partnereket közös platformra hozó projektet támogattak, és további 80 (rész)finanszírozását tervezik.

Az üzleti és akadémiai világ összekapcsolása azért fontos, mert a szakterület több áttörése, komoly innovációk ezeknek az együttműködéseknek a gyümölcsei.

Az egyik ilyen partneri kapcsolat a Nanyang Műszaki Egyetem és egy helyi startup közös szövetalapú implantátumok nyomtatása. A projekthez fejlesztett speciális nyomtatóval élő sejteket befogadó, azokkal együtt élő szöveteket formáló segédszerkezetek hozhatók létre.

Egy másik projekt a Szingapúri 3DP Központ és a globális Intellectual Ventures (IV) közös kezdeményezésében printelt termékek eredetvizsgálatával, hitelesítésével foglalkozó rendszert dolgoznak ki. Eddig fémmel nyomtatott prototípusokon tesztelték – sikeresen.

A NAMIC ipar és kutatásfejlesztés együttműködését, a 3DP meghonosodását hivatott promótálni. Egyes iparágakban ugyan bejáratott technológiának számít, más szektorokban viszont még több akadály (magas árak, szakértelem hiánya stb.) hátráltatja elterjedését. A klaszter változtatni akar ezen. Tervei alapján több mint 1000 céggel veszik fel a kapcsolatot.  

A francia online digitális szolgáltató Sculpteo két tervezője, Alexandre d’Orsetti és Piotr Widelka a CES után, január 8-án indult el a cég saját kivitelezésű kerékpárjain az 1000 kilométerre lévő San Franciscóba, ahova január 20-án érkeztek meg.

Mindketten segédkeztek a CES-en bemutatott kerékpár tervezésében. A fejlesztés, prototípuskészítés és a kivitelezés mindössze 7 hétig tartott, különféle technológiákat (3D fémnyomtatás, lézervágás, 3D műanyag-printelés stb.) használtak hozzá. Az 1000 kilométer bebizonyította, mennyire sokoldalúak és megbízhatók a vállalat 3D szolgáltatásai.

A kerékpár 70 százaléka a Sculpteo online digitális gyártószolgáltatásának köszönhető. A pedálok alumínium- és nejlonpor-keverék alumidből, fékrészek titánból, rugalmas és elasztomer poliuretánból készültek. Az egész kb. 4 ezer euróba került.

A sikeres 1000 kilométer egyáltalán nem jelenti azt, hogy a cég ezentúl kerékpárokat is gyárt. Sajtóközleményben jelentették be, hogy megmaradnak mérnöki munkáiknál, és változatlanul online digitális gyártószolgáltatóként működnek tovább. A biciklikkel technológiáik és anyagaik pontos és működőképes, ügyfeleiket inspiráló alkalmazását akarták szemléltetni.

A McLaren bejelentette, hogy négyéves szerződést kötött a Stratasys-szel. A Stratasys gépeket (FDM és Polyjet 3D printereket) a McLaren wokingi (Egyesült Királyság) Technológiai Központjában installálják.

A 3D nyomtatás Forma 1-es alkalmazásairól nem lehet sokat tudni, titokban tartják, az viszont nyílt titok, hogy használják prototípuskészítésre. A Stratasys a megállapodással a McLaren hivatalos 3DP beszállítójává vált, technológiáit „vizuális és funkcionális prototípuskészítésre, alkatrészek és gyártóeszközök” készítésére tervezik használni. Az additív megoldásokkal időt és pénzt akarnak megtakarítani, ami az F1 gyorsan változó szabályai mellett logikus lépés a versenyelőny fenntartásához.

A Stratasys a csúcsteljesítményű McLaren járműveknél alkalmazott megoldásokat, optimalizált technológiákat más autó- és légjármű-ipari partnereivel akarja majd hasznosítani.

Az ír 3D printergyártó Mcor 5 millió eurót fektet kutatásfejlesztési tevékenysége szélesítésébe. Az összegből mérnököknek, szoftverfejlesztőknek, ügyfélszolgálatosoknak, marketingeseknek száz új állást is akarnak teremteni.

Az Mcor a világ egyetlen szelektív lézeres laminálási (SDL) módszerrel printelő cége. Az SDL-hez papírt használnak alapanyagként, így könnyen fejleszthető nyomtatótintával képesek a teljes CMYK (cián, bíbor, sárga, fekete) színtérben létrehozni tárgyakat. (A CMYK egyébként nyomdászatban használt, elnyelési módszerrel előállított színkeverési modell.)

Leraknak egy réteg ragasztót, a következő réteg papírt ráteszik, összeragadnak, ebből vágják ki a profilt, a tintával színezik, aztán megismétlik a folyamatot.

Az Mcor három géppel, az ipari Matrix 300+-szal és Irisszel, valamint a desktop ARK-kal van jelen a piacon. Utóbbit tavaly június óta az amerikai multinacionális Flex gyártja, így évi 100 helyett ezres nagyságrendben készülnek a printerek.

Az Mcor az autógyártó Hondával is jegyez közös szénszállal kapcsolatos projektet. A cég a Honda mellett olyan ügyfelekkel dolgozik együtt, mint például az MIT, a Nike és a NASA.

A General Electric (GE) beszámolója alapján 2016-ban a 2015-höz képest 5 százalékos növekedést jelentő 123,7 milliárd dollár volt a bevétel.

A jövőben a jelenleginél is nagyobb szerepet szánnak a 3D nyomtatásnak. Ezt támasztja alá a Concept Laser és az Arcam AB rekordösszegű tavalyi felvásárlása. Friss híresztelések szerint a portfolió hamarosan újabb 3DP-vállalattal bővül, amely akár a 3D Systems is lehet… A GE mindenesetre nem kommentálta a pletykát.

A technológia leglátványosabb használata a GE repülési részlege, ahol sugárhajtóművön is dolgoznak, ugyanakkor más területeken, például az energetikában, azon belül az olaj- és gázszektorban szintén alkalmazzák, illetve tervezik alkalmazni a 3D nyomtatást.

Háromoldalú partnerség, a Siemens, az Emirátusokban működő repülőgép-gyártó Strata és az Abu Dhabi illetőségű Etihad Airways megállapodásának eredményeként a közeljövő Közép-Keletje és Észak-Afrikája légterében megjelenhetnek a részben 3D nyomtatott repülőgépek. Az első nyomatokat a gépbelsőbe szánják.

A partnerség célja az additív gyártótechnológiák integrálása a légjárműiparba, repülőgépek tervein és szerkezeti komponensein óhajtanak javítani vele.

Pilotprojektként nyomtatott részekkel tökéletesítik Etihad-gépek belső terét. A Siemens anyagokkal, teszteléssel és az előkészítő folyamatokkal kapcsolatban ad tanácsokat, az Etihad pedig hitelesíti a Strata által printelt darabokat.

Feltéve, hogy sikeres, a pilotprojektet követően a Siemens és a Strata hároméves közös tervet dolgoz ki. 3D nyomtatással olcsóbban, rövidebb idő alatt képesek optimalizált komplex részeket készíteni, a tervek pedig gyorsabban kijavíthatók, mintha hagyományos gyártómódszerekkel dolgoznának. A hároméves roadmap keretében az Emirátusok lakóinak is tartanak a technológiát népszerűsítő tréningprogramokat.

Az Etihadnál nagyok az elvárások, tudják, hogy a hitelesítés a legnagyobb kihívás, de bíznak mérnökeik szakértelmében.

A Nottinghami Egyetem mérnökei fém 3D nyomtatással, SLM (szelektív lézeres olvasztó) printerekkel minimális mennyiségű anyagból hoznak létre autók üzemanyag-takarékos és környezetbarát használatát támogató könnyű és hatékony alkatrészeket.

Brit autógyártók sokat profitálhatnak a FLAC (Funkcionális rácsok autóalkatrészekhez) projektből. Az új alkatrészek ugyanis 40-80 százalékkal könnyebbek az általuk helyettesítetteknél. Digitális tervezésükkel hő és mechanikai teljesítményük optimalizálható, és mivel a részeket nem nagyobb fémdarabból vágják ki, jelentősen csökken az anyagveszteség.

Egyelőre féknyergeket, LED világítás hűtőrészeit és erőátviteli alrendszereket terveznek készíteni a luxusautó- és a motorsport-piacra.

Az Indiana állambeli Purdue Egyetem kutatói az amerikai Nemzeti Tudományos Alap támogatásával okostelefonokat felhasználóbarát tervezőrendszerré alakító platformot indítottak. A kifejezetten kezdőknek szánt Makerpad-del a technológiát legkevésbé értők is létre tudnak hozni 3D szkent, 3D modellt, 3D nyomatot és lézervágatot.

„A terméktervezés és gyártás vállalatok és profik, elsősorban mérnökök és művészek hatásköre. Mindenkinek vannak ötletei, de csak kiválasztott kevesek valósítják meg azokat. Óriási veszteség, rengeteg emberi kreatív erőforrást és gazdasági lehetőséget fecsérelünk el” – véli Karthik Ramani projektvezető.

A beindult maker-kultúra gyakran nem vesz tudomást a problémáról. Hiába férünk hozzá egy sereg techcucchoz, hiába lehet elvileg bárkiből maker, a 3D nyomtatáshoz is kellenek alapadottságok, know-how. Sok kreatív felhasználó viszont nem rendelkezik velük.

Ezért fejlesztették a Makerpad-et. A platform telefonunk mélyérzékelő kamerájával szkennel tárgyakat, a szken később módosítható, digitalizálható és berakható saját 3D nyomat vagy lézervágat-tervünkbe. A tervezői folyamatoknál az okostelefonoknál bevált kézmozdulatokat használjuk. Azaz, ha van okostelefonunk, a platformon keresztül megvalósíthatjuk 3DP elképzeléseinket.

„Bárki használhatja majd a szolgáltatást. Akarok például egy lámpaernyőt, vagy nyakláncot, vagy pár kelléket a kocsimra, biciklimre, és a telefonommal, illetve a megjelenő kiterjesztett és virtuálisvalóság-eszközökkel meg is tudom tenni. Ezekkel a megoldásokkal bárkiből lehet maker” – magyarázza Ramani.

A projektet felhőszámítás-alapú algoritmusokra épül. A fejlesztők eleve úgy hozták létre őket, hogy technikai háttér nélküli userekben gondolkoztak.

A Nature Communications tudományos újságban megjelent egy tanulmány a rákhoz kapcsolódó genetikus változások nyomtatott telefontokkal történő detektálásáról. A cikk szerzői Mats Nilsson a Stockholmi Egyetem, Avdogan Ozcan a Los Angelesi Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatója.

Egyszerű képalkotó eszközzel, mobilhoz kapcsolt viszonylag közönséges mikroszkóppal DNS sorok reakcióiból ugyanolyan pontosan kimutathatók rákos tünetek, mint a hagyományos eljárással.

Okostelefonunk újabb, nemcsak rákvizsgáló, hanem általános molekuláris diagnosztikai alkalmazásával távoli helyeken is észrevehetünk vírus-, baktérium-mutációkat. Ha az alkalmazás (valamikor a közeli jövőben) elterjed, nemcsak kórházakban, laboratóriumokban, hanem egyéb helyszíneken is végezhetők komolyabb diagnosztikai vizsgálatok. Elvileg a rákon kívül más betegségek, például tuberkulózisbaktériumok stb. is kimutathatók lesznek vele. Végtelen a potenciál.

Az eszköz valóban egyszerű: a mikroszkópba tett két, elemmel működő lézer és LED-fényforrás, valamint a kameralencsékhez kapcsolt külső lencse biztosítja a pontos, 2,6-szoros nagyítású képalkotást. A képeket nyomtatott mikroszkópplatform vizsgálja különféle szögekből.

Angelo D’Angelo olasz villamosmérnök két szenvedélye az utazás és a 3D nyomtatás. Ennek jegyében világjárás közben miniatűr printelt másolatokat készít a meglátogatott nevezetességekről. A milánói dómmal kezdte, aztán jött a pisai ferde torony, kölni dóm, athéni Pantheon, bukaresti parlament, a Petronas-tornyok Kuala Lumpurban stb. Munkáit 3DPrinTravel blogján és az Instagramon publikálja. A nevezetességeket a Thingiverse-en is megosztja, az érdeklődők maguk is kinyomtathatják a miniatűr darabokat.

A blogot egy éve kezdte, azóta 17 ország 20 épületéről készült nyomat – mindig az adott nevezetesség stílusához legjobban illő anyagból: a bukaresti parlamentet fa, a kölni dómot ezüst és arany PLA-ből stb.

A printeléshez saját FABtotumját, többféle anyagot kezelő olasz FFF-gépet használ. Persze alkalomtól és helyszíntől függően más printerektől sem zárkózik el. Egyes helyeken online talált kész modelleket, máshol viszont neki kellett megalkotnia. TinkerCAD és Fusion 360 programok segítették munkájában, majd a helyszíneken mindig le is fényképezte magát a nyomatokkal.