FREEDEE BLOG

A Microsoft bejelentette a svéd Simplygon akvizícióját. A Simplygon 3D adatoptimalizáló szoftver hasznos lehet a cég 3DP ambícióinak megvalósításához. Nagyméretű 3D fájlok optimalizálása azért fontos a Microsoftnak, mert befolyásolja a technológia tömeges elterjedését. A Google szintén foglalkozik a kérdéssel, nemrég be is mutatta a 3D adatoptimalizáló Draco-t.

A videojáték-világ legismertebb stúdióinak több mint 80 százaléka, például a Nintendo, a Bethesda, a Sony, a Ubisoft és a Konami is dolgozik a Simplygonnal. A szoftvercég VR videojátékok fejlesztésében szintén fontos szerepet játszott, és a Microsoft kevertvalóság-headsetjéhez, a HoloLens-hez is lesz alkalmazása.

A Microsoft a Paint 3D-t és a Remix 3D-t is tartalmazó Windows 10 Creator frissítéshez optimalizáló szolgáltatásként használja majd a szoftvert.

A Remix 3D a redmondi cég online közössége 3D modellekhez, az app egyelőre csak preview módban funkcionál, de hamarosan 400 millió Windows 10 felhasználó élvezheti. A Microsoft, a 3MF alapító-tagjaként, az Autodesk, a Shapeways, az SLM Solutions, a HP és a Dassault Systémes társaságában saját 3DP fájlformátummal, a .3mf-fel akarja helyettesíteni az .stl-t és a .obj-t.

A Simplygon még 2014-ben létrehozta az ingyenes 3D optimalizáló szoftverszolgáltatás Cloud-ot, amit a Microsoft a Creator frissítésbe integrál.

Az additív fémgyártó technológiák egyik világvezető cége, a floridai Sintavia bővíteni óhajtja a 3DP lehetőségeit. Ezt a törekvést támasztja alá, hogy új nyomtatási módszert találtak ki az erősebb és tartósabb részeket eredményező F357 alumíniumhoz és más alumínium-szilícium ötvözetekhez.

Jelenleg hagyományos öntőeljárásokkal készülnek az alumíniumötvözetekből álló, ugyan tartós, de drága részek, ráadásul előállításuk is időigényes. Az új módszer viszont az anyagminőség feláldozása nélkül is költséghatékony. Azért dolgozták ki, mert az autó- és a légjármű-ipar részéről egyre nagyobb az alumínium-szilícium ötvözetek iránti igény, és le is tesztelték: a mintadarabok megfelelnek, sőt jobbak is az említett iparágak szigorú hitelesítési paramétereinél.

Az eljárás az előre gyártott anyag elemzésétől, az utógyártás hőkezeléséig stb. az egész folyamatra kiterjed. Az így készült részek 125 százalékkal erősebbek az eredeti tervnél, tömörségük pedig megközelíti a 100 százalékot. A Sintavia más változókkal, például a környezettel is számolt (otthoni, magas, 0 fok alatti hőmérséklet).

A technológiával az azt alkalmazó iparágak javíthatnak ellátási láncuk minőségén, és a gyártási ciklusok idejét is felpörgethetik. Az eljárás mellé a Sintavia a folyamat egészét kontrolláló szolgáltatásokat is kínál: porelemzés, utófeldolgozás, helyszíni mechanikai teszt stb.

Torsten Müller-Ötvös, a Rolls-Royce ügyvezető igazgatója 2016-ban vázolta fel, hogy a cég túlélése érdekében hogyan alkalmazzák az új technológiákat, köztük a 3D nyomtatást. A 2016-os eladások egyértelműen jelzik a stratégia sikerességét: a cégtörténet során másodszor értékesítettek 4 ezernél több autót. Az összeladások 6, ezen belül az egyesültkirályságbeliek 25, az amerikaiak 10 százalékkal növekedtek.

A meglévő autótípusok újabb változataihoz (The Dawn, Phantom, Ghost stb.) speciális 3D CAD-modelleket használnak, a 3DP lehetőségeit viszont a 2018-ban piacra kerülő új Phantomban aknázzák ki legjobban. A márkát 2003 óta nem modellezték újra, úgyhogy bőven ráfér a frissítés.

A tulajdonos BMW Csoport 2012 óta nyomtat részeket, és a müncheni Kutatási és Innovációs Központban sokat kísérletezik is a technológiával. 2016 júliusáig 10 ezer alkatrészt printeltek a Phantomhoz. Csak műanyagok: elakadás-jelző lámpa tartói, záró gombok stb.

A Phantom gyártásáról egyelőre azonban nincsenek pontos részletek.

Köztudott, hogy a nyugati kozmetikaipar évek óta nem kínál megfelelő lehetőségeket nem fehérbőrű személyeknek. Különféle bőrtípusok más tulajdonságokkal rendelkeznek, ezért eltérő módon reagálnak egyes kozmetikai termékekre. A problémát felismerő kínai Jala Csoport elsősorban az ázsiai fogyasztók igényeihez igazodva dolgozott ki radikálisan új megoldást.

2016 vége felé a Jala olyan szintre fejlesztette 3D bionyomtató technológiáját, hogy kozmetikumok tesztelésére alkalmas szintetikus „ázsiai bőrrészeket” dolgoztak ki emberi őssejtekből. Öt év alatt elvégzett 98 alapos kísérlet tanulságait levonva, a Jala a francia LabSkin Creations-szel közösen hozott létre in vitro (emberi testen kívüli) bőr printelésére alkalmas technológiát.

Az új „bőrrel” termékek biztonsága, hatékonysága és szépészeti szempontok is vizsgálhatók. Egy bőrdarabot viszonylag gyorsan, három hét alatt készítenek el, funkcionáló irharéteggel (a bőr középső rétege), felhámmal, és a kettő érintkezési pontjaival. A három hét valóban nem sok, viszont rengeteg időt töltöttek el, amíg eljutottak idáig. Valódi emberi bőr elemzésével kezdték, digitális 3D modellel folytatták.

A ránézésre és összetételében is az igazihoz hasonló bőrszerű szerkezetbe speciális algoritmusok segítségével nyomtattak biotintát. Az őssejteket és más elemeket is tartalmazó, a bőrszerkezetre 1 perc 56 másodperc alatt printelhető biotintát a LabSkin Creations állította elő és szabadalmaztatta. A három hét maradékában várják ki, hogy a nyomtatott bőr „igazi” bőrré fejlődjön.

A Jala szerint technológiájuk több szempontból is előnyös: egyrészt a tesztek pontosabbak, mintha állatokon végeznék. Másrészt az őssejtek és a biotinta módosításával más bőrtípusokra is találhatnak adekvát, akár személyre szabott megoldásokat.

John Edmark, a Stanfordon óraadó kaliforniai designer mindenkit elkápráztat nyomtatott szobraival, a „Virágokkal.” A virágzást utánzó kinetikus szobrok pontos matematikai tervek, természetben is megtalálható számjelenségek, spirálmintázatok alapján készülnek. A mozgást forgószerkezet és stroboszkóp-fények teszik egyedivé, hipnotikussá, olyan érzést keltve a nézőben, mintha valódi virágzást látna.

„Munkáim zöme a teret és a növekedést meghatározó mintákról szól. Kinetikus szobraimmal, átalakuló tárgyaimmal a látszatra amorf térben rejtőző meglepő szerkezetekre hívom fel a néző figyelmét. A tények és az érzékelés közti időnként gyenge kapcsolatot felerősítő műszerként is felfoghatók” – nyilatkozta Edmark.

A virágok megvásárolhatók, összetettségüktől függően 40 és 6 ezer dollár körüli áron mozognak. Az alkotó itt magyarázza el a printelt szobrok technikai részleteit, és ad tanácsokat, hogy hogyan készítsük el a segédeszközöket (forgószerkezet, stroboszkkóp stb.).

A malária könnyen diagnosztizálható betegség, viszont világtól elzárt helyeken az egészségügyi dolgozóknak nem áll mindig rendelkezésükre megfelelő műszer. Ezekben az esetekben különös módon – a funkciónak eleget tevő, mert a vérmintában a különféle sejteket időben szétválasztó – centrifugát használnak. De mi van akkor, ha az sincs?

Manu Prakash, stanfordi biomérnök Ugandában járva szembesült a problémával, és elektromosság nélkül is működő eszközben kezdett gondolkozni. Kaliforniába visszatérve nekiállt elektromos áram nélküli centrifuga fejlesztésének. Gyerekjátékok ugrottak be neki, először a jojó, ami sajnos nem pörög elég gyorsan. Ezt követően jutott eszébe a búgócsiga, tesztelte milyen gyors, és megállapította, hogy percenként akár 10-15 ezer forgásra is képes.

Innen jött a gondolat, hogy búgócsigából fejleszt műszert, ami végül percenkénti 125 ezer forgást tud. Papírfugának nevezze el, majd jóval később nyomtatott változatot is készített belőle. Azért papírfuga, mert a papírt polimer-filmmel vonta be. Ezen kívül húrra, PVC (vagy fa) csőre volt még szüksége. A vérmintákat a központi lemezre téve a felhasználó megrántja a húrt, és a szerkezet forgásba lendül. Olyan sebességgel, hogy a sejtek ugyanúgy elválnak egymástól, mint az elektromos centrifugában.

Az eszközt Madagaszkáron tesztelték, és a tesztek sikeresnek bizonyultak. Utána jött a 3D nyomtatás, SLA printeren. Napi több mint 100 műanyag búgócsigát nyomtattak, köztük pehelykönnyű, 20 grammosat is.

A printelt eszközök egyetlen hibája, hogy nem olyan gyorsak, mint a papír, viszont masszívabbak és tartósabbak.

A coloradói ActivArmor elvégezte nyomtatott csukló- és más végtagvédőiének kötelező tesztjeit, és így idén már az Egyesült Államok egész területén beszerezhetők a kifejezetten esztétikus, ráadásul hasznos darabok.

Az új megoldásnak sok előnye van a hagyományos gipsszel szemben: vízhatlan, nem ereszt át semmit, például a gipsz alatti időnként kellemetlen szagokat sem stb.

Személyre szabható, azaz minden érintett testének, a végtagnak és a sérülésnek megfelelően alakítható ki. Egyelőre csak ujj-, kéz-, csukló- és karsérülésekre, lábtörésre még nem dolgozták ki. Eleve 3D szkent végeznek például a csuklóról, azt követően nyomtatják ABS-ből.

Könnyen eltávolítható, és az orvos is jobban látja a sérül testrészt, követi a gyógyulást. Fürödhetünk, sőt úszhatunk is, ha rajtunk van. Mindezek mellett kényelmes, több színben beszerezhető, higiénikus, könnyű, nincs kitéve hidegnek, melegnek, egyszerű és fájdalommentes eltávolítani, és még újrahasznosítható is. Bónuszként: az Egyesült Államokban az egészségbiztosító fedezi a költségeit.

A fémnyomtatás a mai additív gyártás egyik meghatározó trendje. Sokáig csak ipari és nagyon drága printerek dolgoztak fémmel, de az utóbbi néhány évben estek az árak, és a tendencia folytatódik.

2015-ben a wisconsini Virtual Foundry rendkívül sikeres Kickstarter-kampánnyal ismertette meg Filamet nevű nyomtatószálát, desktop gépeknek is lehetővé tette a fémnyomtatást. Aztán egyre többen kezdtek el foglalkozni vele, az idei CES-en például a Markforged mutatott be előremutató technológiát.

Az Egyesült Államok Energetikai Minisztériuma által működtetett híres Ames Laboratórium (Iowa Állami Egyetem) újabb lökést adhat a fémnyomtatásnak: a legmodernebb atomizáló módszerrel kikísérletezett, gyártásra ideális poraik teljesen sima gömbszerű részecskékből készülnek.

Egyszerű homokóra-teszttel bizonyították, mennyire másak ezek a porok, mint a hagyományos eljárással gyártottak. Utóbbiak nehézkesen, akadozva csorognak, folydogálnak lefelé, az új anyagok viszont gördülékenyen, folyamatosan, simán, ráadásul különféle iparágak és kutatások speciális igényeinek megfelelően módosíthatók is, vagy eleve azokra fejlesztik őket.

A gázatomizáló eljárással az Ames Lab vas-, alumínium-, nikkel-, ón-, réz-, magnézium- és egyéb porokat gyártott.  Az ipar által legkeresettebb fémek egyike, a titánpor az egyik legkomolyabb fejlesztésük.

A közeljövőben el szeretnék érni, hogy egyetlen gyártási folyamatban közel 100 kiló nyomtatható fémport állítsanak elő. A gázatomizálás finomhangolásával szintén komoly eredményeket, például kivitelezhetetlennek tartott formákat és ötvözeteket érhetnek el.

A 3D nyomtatóipar sokat profitálhat a magát az egyik legfontosabb fémpor beszállítók közé pozicionáló Ames Lab fejlesztéseiből.

A Titan Robotics nyomtatógyártó tavaly kezdte el építeni az első több nyomtatófejes kereskedelmi gépet, amely az Autodesk Project Escher technológiáját használja. A látványos többállványos – szálhúzásos módszerrel printelő – Cronust a CES-en mutatták be mind az öt fejével. A fejek szimultán dolgoznak a nyomtatandó részeken.

„Tudjuk, milyen egy valóban ipari nagyméretű 3D printer. Az együttműködés-alapú vezérlőtechnológia a 3D nyomtatásra és a CNC gyártásra vonatkozó összes ismeretünket megváltoztatja” – nyilatkozta Clay Guillory ügyvezető igazgató.

Az eredeti Project Escher párhuzamos feldolgozórendszer már része az Autodesk Netfabb additív gyártószoftverének. A tervezőrendszer elosztja a részeket az egységben, egyetlen printeren dolgozó nyomtatófejek között. A Cronus gyorsabban printel, nyomatai részletesebbek, mint az egy nyomtatófejű gépekkel készültek.

A műanyagokat nyomtató új gép februárban kerül kereskedelmi forgalomba.

Az Ohiói Bűnügyi Vizsgálati Iroda 3D nyomtatás segítségével oldott meg egy esetet.

Egy nő csontmaradványait 2016 elején találták meg Greene megyében. A maradványok azonosíthatatlan állapotban voltak, végül úgy döntöttek, hogy a koponya nyomtatott replikája alapján megpróbálják rekonstruálni az arcot.

Ohio főügyésze és Greene megye seriffje január 6-án jelentette be, hogy miután a családtagok az előzetes feltevéseket igazoló DNS-mintát bocsátottak rendelkezésükre, azonosították az áldozatot, az eltűntnek nyilvánított 33 éves floridai Tiffany Dawn Chamberst. Arról nem nyilatkoztak, hogy a 3D nyomtatás mennyire volt segítségükre.

Szinte rögtön utána a rendőrség őrizetbe vett egy gyanúsítottat, a 34 éves Hannah M. Whitman-t.  Minden bizonnyal részt vett a barátja, Prentiss Hare által 2015 júliusában elkövetett gyilkosságban. Chamberst Springfieldben ölték meg, testét onnan vitték a 18 mérföldnyire fekvő Greene megyébe. Az áldozat állítólag tartozott a más ügyek miatt előzetes letartóztatásban lévő Hare-nek.